Felszólalás adatai

Nem akármilyen kérdésekhez nyúl hozzá Zsiga Marcell, például a kétharmados állampolgársági törvényhez, egy olyan jellegű nagyon fontos generális jogszabályhoz, amely megmondja azt, hogy milyen feltételekkel lehet valaki magyar állampolgár. Egy nagyon komoly eredmény volt az 2010-ben, hogy a Jobbik erőteljes követelésére a kormány végül is felismerte, hogy meg kell adni az elcsatolt területeken élő, Magyarországon lakhellyel nem rendelkező magyarok számára az állampolgárságot, biztosítani kell a kedvezményes honosításukat. Ez egy nagy jelentőségű törvény, és nyilvánvaló, hogy biztosítani kell alaphelyzetben azt, hogy az erről szóló vita megfelelő keretekben folyjék, tehát a nemzeti összetartozás bizottsága folytathasson erről vitát, és egy társadalmi vita is legyen róla.

Mit szeretne Zsiga Marcell? Lényegében a kedvezményes honosítás szabályaiba beemeli azt, hogy a Magyar Köztársaság elnöke szélesebb körben adhat felmentést a honosítással kapcsolatban, ha jól veszem észre. Ez egy nagyon radikális változás, szoktuk mondani a Jobbik-frakció környékén, és úgy gondolom, nagyon erőteljes és alapos megtámogatást igényelne képviselőtársunk részéről, aki most nem a kormány. Valójában a kormánynak kellene egy ilyen javaslatot előterjeszteni, mint az állampolgársági törvény, mert nem mindegy, hogy kik válhatnak Magyarország állampolgáraivá, adott esetben olyan emberek becsúszhatnak-e a kiskapun vagy a hátsó bejáraton, akikre egyáltalán nem lenne szükség, hogy magyar állampolgárok legyenek.

Ha szigorúan megnézzük, Zsiga Marcell javaslata az állampolgársági törvénynek ezen kivételes felmentési, tehát a honosítás általános szabályai alóli felmentési lehetőséget jelentősen kibővíti, és a köztársasági elnöknek biztosítja azt, hogy aki ellen nem folyik büntetőeljárás, vagy nem minősül Magyarországon büntetett előéletűnek, másik feltételként pedig nemzetbiztonsági szempontból is rendben valónak tűnik, akkor minden más egyéb feltétel teljesítése nélkül felmentést adhat számára az egyéb követelmények alól. Magyarul, az ilyen személy, aki nem követett el Magyarországon bűncselekményt, és formális értelemben a nemzetbiztonság úgy gondolja, hogy nem tekinthető veszélyesnek Magyarország számára, ő bizony egy nagyon biztos és nagyon meglepő kedvezményt kap, és honosíthatják.

Ez a személyi kör azért elég széles, azok is beleférnek ebbe a körbe, akik potenciális veszélyforrást első látásra nem jelentenek, de akik adott esetben nagyszámú magyar állampolgárság felvételével meg tudják billenteni azt az egyensúlyt, ami például a választójogi rendszerben fennáll, bár ott sem áll fenn egyensúly, hiszen a kétharmados többség által most elfogadott választási törvény egy olyan szabályrendszert alakított ki, ahol lényegében csak egy kapura lehet játszani, az ellenfél kapujára, az ő kapujuk pedig feleakkora, mint az ellenfélé. Egy ilyen helyzetben egyáltalán nem mindegy a dolog.

Nehogy már Zsiga Marcell képviselőtársunk utcaszélről érkező módosító javaslata legyen az a szabály, amelyik hirtelen egy teljesen új talajra viszi az állampolgárság megadásának a feltételrendszerét, a honosítás lehetőségeit. Nagyon várom, hogy államtitkár úr pótolja Zsiga Marcell felszólalását, aki, ha jól körbenézek, úgy látom, nincs is itt a teremben, de bocsássanak meg, ha itt van, én nem látom itt. Ha már vette a fáradságot és annyira megemelte kezét ennek a sok módosító javaslatnak az aláírásával, akkor vajon most miért nincs itt velünk Miskolc alpolgármestere? Biztosan fontos egyéb közérdekű ügyeit intézi a miskolci polgárok örömére, nyilván elmondja nekik, hogy 47 ezer forintból milyen jól meg lehet élni. De miért nincs itt, miért nem ad számot arról, hogy ez a módosító javaslat miről szól? Nekünk nagyon gyanús ez az utcaszéli, fű alatti módszer.

Ugyanígy egy anomália a 11. §-ban az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása. Itt látszólag értelmes és jó dolog, hogy egyértelműsítsük, milyen iratokat kell csatolni a kötelezettség vagy jog bejegyzéséhez vonatkozó kérelemhez. Azonban máris egy önellentmondás fedezhető fel, hiszen éppen ma tárgyaltuk a cégeljárási törvény módosítását - ez kormány-előterjesztés -, amely az aláírási minta, tehát az ügyvédek által adható ügyvezetői vagy képviseleti jog igazolását igazoló okiratok számára egy általános jogosultságot ad, és jogosan szünteti meg azt a megkülönböztetést, amely eddig hátrébb sorolta, és csak az aláírási címpéldány volt ilyen mindenre jó. Ehhez képest a most ide bekerülő módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvényben csak az aláírási címpéldány becsatolásáról szól, tehát biztosan lehet tudni, hogy amennyiben a kormány által benyújtott mai törvényjavaslat, amit tárgyaltunk, elfogadást nyer, akkor biztos, hogy megint módosítani kell az ingatlan-nyilvántartási törvénynek ezt a rendelkezését. Számomra megdöbbentő ez a következetlenség! Az a nagyon szép kis füzet, amit sok tekintetben meggyőzően, szépen hangszereltek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkájáról, ilyen részletekről nem szól, hanem csak arról, hogy milyen szép diadal- és sikersorozat jellemzi a tárca munkáját. Márpedig egy következetes, jó minisztériumi kodifikációs felügyeleti munka nyilván kizárná, hogy ilyen anomáliák keletkezzenek.

És itt van végül a 18. számú javaslat, amely megint csak egy érdekességet tartalmaz, a tartózkodási engedély kedvezményes megszerzésének a lehetőségét szintén bővíti, és szintén kérdőjeles módon nyúl hozzá ehhez a rendszerhez. Márpedig számunkra, hazájukért aggódó magyar emberek számára egyáltalán nem mindegy, hogy kik és milyen feltételekkel zúdulhatnak be Magyarországra, tartózkodhatnak itt, az együttélés rendszerét megbillenthetik, vagy éppenséggel az országhódítás ügynökeivé válhatnak. Mert miről szól ez a módosítás? Arról, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter különös szempontok között mérlegelheti a korábbi szabályozás szerint Magyarország érdekét, itt meg kibontva: Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sportérdekét. Ez látszólag egy technikai jellegű módosítás, ebben mégis érzek valamilyen mögöttes szándékot. Megint csak nagyon kíváncsi lennék, hogy Zsiga Marcell helyett, Zsiga Marcell magyar hangjaként államtitkár úr mondja el nekünk, hogy ő - mint a tárca igazságügyi kodifikációs területért felelős államtitkára - hogy látja ezt a javaslatot. Ez aggályos számunkra.

Még egy témára szeretnék konkrétan rákérdezni, ezt a bizottságban is megtettem, de azt hiszem, hogy választ nem kaptam rá, és ez a védjegytörvény módosításai. Az uniós csatlakozással kapcsolatos átmeneti szabályokat szabályozza Zsiga Marcell igen meglepő részletességgel és nagy lendülettel a 10. ajánlási pontban. A magyar védjegyeket meg kell védeni az uniós védjegyek primátusával, túlhatalmával szemben. Ez az uniós csatlakozási tárgyalásoknál nem sikerült igazán jól, mert lényegében erőteljesen le tudták lökni a magyar védjegyeket az uniós védjegyek, csupán arra hivatkozva, hogy már korábban fennállt az uniós használat egy megjelölés tárgyában. Arra kérem államtitkár urat, tegye egyértelművé számunkra, hogy ez a javaslat a magyar védjegyek és védjegyjogosultak pozícióit erősíteni kívánja, vagy éppenséggel az uniós követelményeknek megfelelően esetleg tovább erősíti az egyébként sem kívánatos uniós közösségi védjegy túlerejét, túlhatalmát a nemzeti védjeggyel szemben.

Még egyszer mondom, én nagyon nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást. Az utóbbi időben mintha egy kis konszolidáció beköszöntött volna a jogalkotásban, de ez a módszer, ez a módosító sorozat egy nagyon nem kívánt visszatérés az elmúlt két év döbbenetes jogalkotási gyakorlatához. Erre kérem és várom államtitkár úr válaszát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)