Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.21:39:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2012.05.21.), 144. felszólalás
Felszólaló Szilágyi László (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:15


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy szól a kérdés, hogy kinek szabad büntetlenül veszélyes hulladékot hordani a Duna közvetlen közelébe. Én azt gondolom, hogy erre minden európai országban az lenne a válasz, hogy senkinek. Magyarországon azonban úgy látjuk, hogy a szabályok és a hatóságok eléggé unortodox módon működnek.

A legveszélyesebb nem lebomló vegyületek úgymond komposztálását, pancsolását hatósági engedéllyel lehet Magyarországon végezni a Duna közvetlen közelében. Ezt a hatósági engedélyt nem mostanában adták ki, hanem már régen, de mi azt várjuk itt hónapok óta, hogy elinduljon egy felülvizsgálati folyamat, és egy új engedélyeztetési eljárásban megnézzék azt, hogy mit lehetett megtenni a vörösiszap tetején Almásfüzitőn, és mi az, amit nem. Ehhez képest azt látjuk, hogy a szakbizottság ülésén az ön által kinevezett környezetvédelmi felügyelőség vezetője kioktatja az egész bizottságot, majd pedig rémhírterjesztéssel vádolja azokat, akik ezt a vállalhatatlan környezeti kockázatú játékot ott folytatják.

Ennél még furcsább dolgok is történhetnek Magyarországon. Előfordulhat, hogy először a Tudományos Akadémia és a katasztrófavédelem üdvözli azt a tanulmányt, amely úgy fogalmaz, hogy a megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába, majd pedig úgy fogalmaz, hogy a VII. számú tározóban a hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását, és még megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását. Majd pedig az Akadémia elnöke egy közleményben cáfolja a kötet megállapításait, és azt mondja, hogy a civil szervezet pontatlanul, a szövegkörnyezetéből kiemelve, az eredetitől eltérő értelmezést tulajdonítva hozza nyilvánosságra az MTA szövegét.

Hogyan fordulhat ez elő Magyarországon? Ez az én kérdésem, hogy vannak-e valóban olyan vállalkozások Magyarországon, államtitkár úr, amelyek felül állnak a környezetvédelmi jog és az alkotmány előírásain, és tényleg megvárják-e, amíg az Európai Bizottság vizsgálata tesz pontot ennek a botrányos ügynek a végére.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps az LMP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai