Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló T/7842. számú törvényjavaslat több módosítást is eszközöl, többek között tartalmazza az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap szétválasztásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ahogy erről részletesen államtitkár úr az előbb már beszámolt nekünk.Ezenkívül magában foglalja a jogszabályi módosítás az úgynevezett prospektusrendeletnek az ezzel kapcsolatos módosításait, valamint további pontosításokat foglal magában az ágazati európai uniós jogszabályoknak, például a jelzáloghitelekről szóló irányelvnek, valamint a központi értéktárakra vonatkozó rendeletnek történő megfelelés érdekében is.

(14.30)

A javaslat mindezek mellett kitér az államháztartásról szóló törvény, valamint Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítására is, melyek néhány elemét, ha megengedik, szeretném kiemelni. A magyar befektetővédelmi és betétvédelmi szabályozás külön, önálló jogi entitások létén alapul. A pénz- és tőkepiacokon alapok formájában működő garanciarendszerek által biztosított alanyi kör, az alapok működésével védeni kívánt jogi és gazdasági érdekek különbözősége, továbbá működésük eltérő jellege a garancialapok elkülönült kezelését és működtetését teszi szükségessé.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása egyértelműsítő, a gazdaságpolitikában használatos, hazánkban és nemzetközileg egyaránt elfogadott fogalmakhoz való alkalmazkodási célt szolgál anélkül, hogy az adósságcsökkentésre vonatkozó, Alaptörvényből fakadó szabályrendszert alapvetően megváltoztatná. A hatályos szabályok definiálnak egy önálló államadósság-fogalmat és önálló adósságmutatót is, amelyik különbözik a hazai és a nemzetközi szervezetek, szakértők, döntéshozók és széles nyilvánosság által is alkalmazott úgynevezett maastrichti államadósság fogalmától és államadósság-mutatótól. Itt tulajdonképpen egy egyszerűsítés és egyértelműsítés érdekében a jelen módosítás ezt a kettősséget úgy kívánja megszüntetni, hogy a gazdasági stabilitásról szóló törvény részévé is a maastrichti adósságfogalmat és adósságmutatót teszi. Előírja ugyanakkor, hogy ha bizonyos, a kormány hatáskörén kívül eső tényezők miatt mégis nőne a maastrichti mutató, ugyanakkor ezen tényezők nélkül egyébként csökkenés következne be, akkor ezen tényezők hatását ne kelljen figyelembe venni.

Tisztelt Ház! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása az uniós támogatások előirányzata maradványának törlésére irányul. Ezen előirányzatok költségvetése a tervezéskor még mindig a várható kifizetések alapján kerül meghatározásra, mivel a tervezés időpontjában még nem ismerhető pontosan, hogy a tárgyévi előirányzat milyen mértékben kerül felhasználásra, így az esetlegesen keletkező maradvány következő évi felhasználásával sem lehet kalkulálni. Az elmúlt évek tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy az év végi maradványok összege folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A fel nem használt források tárgyévet követő évre való átvitele így nem indokolt, hiszen a teljes éves forrásigény támogatás formájában az előirányzaton megtervezésre kerül, továbbá váratlan helyzetek miatt esetlegesen felmerülő többletforrásigény az előirányzatok felülről nyitásával kezelhető. A módosítás ezen okból e feleslegesen képződő maradványok törvény erejénél fogva történő automatikus törlését írja elő, hasonlóan a központi kezelésű előirányzatokhoz.

Az előbb említett úgynevezett prospektusrendelet az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy azoknak a valamely tagállamban lévő vagy működő szabályozott piacon lévő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatás elkészítésére, tartalmára és formátumára, jóváhagyására és közzétételére vonatkozó szabályokat kívánja pontosítani. Ez a témakör egyébként korábban irányelvi szabályozáson alapult, az ezt felváltó rendelet közvetlenül hatályosul az összes EU-s tagállamban, így Magyarországon is. És ahogy arról államtitkár úr az előbb szintén említést tett, a jogharmonizáció során azonban szükségessé vált az ágazati jogszabályok egyes rendelkezéseinek rendelethez történő igazítása és a felesleges rendelkezések hatályon kívül helyezése egyaránt.

Tisztelt Országgyűlés! Mint említettem, a törvényjavaslatban olvashatunk az államháztartásról szóló törvény, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításáról is. Ezek hallatán fontos megjegyeznünk, hogy a magyar kormány 2010 óta egy stabil alapokon nyugvó gazdaságot teremtett, mely számos adattal alátámasztható. Azt gondolom, hogy az összes makrogazdasági mutatót felsorolni felesleges is ebben a vezérszónoki felszólalásban, de az jól látható, hogy az ország költségvetési stabilitása és a gazdasági növekedés 2010 óta évről évre kézzelfogható.

A magyar gazdaság 2018-ban egyébként jóval az uniós átlagszint felett tudott bővülni, az államháztartás stabilitása tovább tudott erősödni, és a hiány is kedvezően alakult. A GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben csökkent a vártnál. Tavaly az államadósság mutatója az előző évekhez képest még tovább tudott csökkenni, a GDP 70,2 százalékra mérséklődött, míg a hiány mind az uniós kritérium, mind pedig a kitűzött cél alatt, 2,3 százalékon teljesült.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat számos előremutató rendelkezést tartalmaz mind a pénzügyi közvetítőrendszert illetően, mind pedig a gazdasági stabilitás további növelése érdekében, ezért is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)