Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.15:30:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2014.09.15.), 8. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 6:53


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr sok kérdést említett, és ezek között leghangsúlyosabb volt a bankok elszámoltatása. Én is elsősorban ehhez szeretnék hozzászólni, de előtte egy mondat az árvízvédelemről, ami természeti katasztrófa, és az embernek csupán annyi szerepe van, hogy védekezzen, elismerés és tisztelet a védekezőknek; de van Magyarországon ember okozta katasztrófa is, hiszen az előbb említett bankok elszámoltatása is emiatt kell hogy megtörténjen.

A rezsicsökkentés is szerepelt a miniszterelnök úr felszólalásában. Úgy gondolom, ennek a szükségességét ugyanaz a helyzet indokolja, ugyanaz a forrása annak a helyzetnek, mint a bankok elszámoltatása esetében, vagyis a profitéhség szabadon engedése. Ugyanúgy bátorság kell a nagy befolyású cégekkel szembeni fellépéshez, mint a bankok esetében.

Az uniós támogatásról annyit hadd mondjak, hogy miközben megköszönjük a tárgyalóknak az eredményt, ugyanakkor mindenkit arra kell figyelmeztetnünk, hogy ez egy felkészülési idő, hiszen Magyarországnak sokkal inkább képesnek kell lennie az önfejlesztésre, mint most. Természetesen mindnyájan örülünk a családok helyzete javulásának, és fontosnak tartjuk a gyermekvédelem erősítését. A gazdasági növekedés pedig szintén örömhír.

Most, ha megengedik, a bankok elszámolásának kérdésére térnék át, ami pénzügyi probléma, de sokkal inkább társadalmi kérdés, hiszen a lakhatás biztosítását is jelenti. Tudjuk természetesen, hogy nem csak devizahitelekről van szó, és nem csak lakás célú hitelekről. Vissza kell nyúlnom az első polgári kormány otthonteremtési támogatásához. Ez támogatott kamatozású hitelt jelentett, adókedvezményt, ugyanakkor a bérlakásépítés lendítését is. Nagyon népszerű volt ez, hiszen 19 ezerről 28 ezerre emelte néhány év alatt az évi építések számát, és 48 ezer volt 2001-ben az új engedélyek száma. Ezután következett a balliberális kormány, amely megszüntette ezt a támogatást, és a létrejött űrbe a bankok rögtön behatoltak, a profitéhségük olyan nagy volt - amit, megjegyzem, az akkori kormányzat nem igyekezett csökkenteni -, hogy megkezdődött a devizahitelek propagálása. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a fix kamatozású, hosszú távú, nemzeti valutában adott hitelek mellett kevés a devizaigény. Tehát az az eredeti otthonteremtési támogatás ebből a szempontból is jó volt.

Itt tulajdonképpen két értékrend, két gondolkodásmód és ennek következtében két politikai képviselet ütközik egymással. Nem kimondva ugyan, de a gyakorlatban érvényesítik azt a szemléletet a szociálliberális kormányok és politikai erők, hogy mindent szabad, ami megfelel az érdekeinknek. Mi azt mondjuk, és ez talán filozófiai kérdés, amiben nem érdemes részletekbe menni, de annyit meg kell jegyeznünk, hogy a mi szabadságunk a társadalmi igazságosság és a tisztesség határain belül kell hogy működjön. Úgy látszik, hogy a tisztességtelen haszonszerzés jelenléte megfelelt ennek a balliberális szemléletnek, legalábbis nem zavarta őket. Sokkal könnyebb lett volna megállítani azt a folyamatot, mint jóvátenni, megfékezni.

A tárgyalandó törvény, amely ma a parlament elé kerül, tisztességes és bátor kezdeményezés. Ha megnézzük, hogy a devizahitelek problémája hogyan alakult, és az azzal szemben történő kormányzati fellépésnek milyen állomásai voltak, akkor a végtörlesztéssel kell kezdenünk, hiszen 170 ezer szerződést végtörlesztettek, és ez 23,3 százalékos csökkenést eredményezett a devizaalapú jelzáloghitel-állományban. Említenünk kell a Nemzeti Eszközkezelőt, amely ez év április végéig 19 ezer ingatlant fogadott be, és ez 80 ezer személynek a problémáját oldotta meg. Az árfolyamgát 184 ezer szerződés megoldását, legalábbis részbeni megoldását jelentette.

Úgy gondolom, hogy az a törvény, amely ma a parlament elé kerül, az előzetes számítások szerint 25-30 százalékkal csökkenti a törlesztőrészleteket. Nagyon fontos eleme, szeretném kiemelni, hogy kamatemelési moratóriumot helyez érvénybe 2016. április 30-ig. Az az összeg, amire az adósok számíthatnak, 1 milliárd forint körül van, és ahogy ez már elhangzott, több mint 1 millió 300 ezer családnak jelent segítséget. Úgy gondolom, hogy ez nem pártpolitikai kérdés, hanem minden parlamenti képviselő felelősségének és bátorságának kérdése, hogy ehhez a törvényhez csatlakozva megszavazza ezt, és a devizahitelek, forinthitelek által nehéz helyzetbe került családokon segítsen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(14.00)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai