Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az agglomerációs települések kihívásai egyre csak növekednek, ahogy az előttem szólótól hallottuk, a nagyarányú beköltöző lakosságot bizony nemcsak infrastruktúrával, de intézményekkel, bölcsődékkel, óvodákkal, iskolákkal is el kell látni, én azonban ezt a mai felszólalásomat nem ennek a témakörnek szeretném szentelni, hanem annak, hogy az otthonteremtési támogatások sokszor már nem teszik lehetővé a fiatal családok számára, hogy Budapesten kezdjék meg a közös életüket, ezért gyakorta vásárolnak ingatlant a főváros vonzáskörzetében, ezzel is növelve az itt élő lakosság létszámát.

(20.20)

Ezzel alapvetően semmilyen probléma nem lenne, hogyha a gyakorta emlegetett kihívásokra megfelelő válaszokat tudnánk találni, illetve hogyha a kormányzati szándék elegendő forrással látná el valamennyi önkormányzatot és a régió valamennyi települését. Fontos volna, hogy úgy a jogszabályi környezet, illetve a büdzséből származó források lehetővé tegyék azt, hogy elegendő P+R parkoló létesüljön, elegendő óvodai, bölcsődei férőhely, csakúgy, mint a megfelelő tömegközlekedés, a ráhordó járatok, és hosszasan sorolhatnám.

A mai napon ezt a felszólalásomat azonban egy olyan dráma ihlette, amit nem gondoltunk volna, hogy ennyire véres valósággá válik. Az építési jogban található rendetlenség ugyanis azt eredményezte, hogy a szabályozási és az ellenőrzési jogkörök különválnak, az önkormányzatoknak pedig nincsen lehetőségük ellenőrizni, figyelmeztetni, átalakíttatni építési terveket, ez kormányzati hatáskör. A kormányhivatalok a legritkább esetben veszik észre időben azt, hogyha valamely társasház vagy bármely olyan ingatlan, ami jelen pillanatban épül, nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, illetve a helyi építési szabályzatnak.

Ez egy olyan terület, ahol kiemelten fontos lenne a szubszidiaritás elvének érvényesülése, a kormányhivatalból ugyanis szinte sosem látható, ami a helyi vezetésnek vagy a helyi lakosságnak akár első ránézésre feltűnik. A helyi szabályozásnak sem megfelelő, úgynevezett társasházak osztatlan közös tulajdont hoznak létre, amivel rossz helyzetbe hozzák ezeknek a lakásoknak a vásárlóit.

Egyébként megjegyzem, hogy sok esetben ezek a fiatal családok egyfajta kényszerpályán mozognak, egy olyan társadalmi csoportból vagy olyan anyagi helyzetből jönnek, amiben érthető módon mindent megtesznek azért, hogy rendezett körülmények közt tudják fogadni a gyermekeiket, hogy így kezdhessék el a bölcsődét, így kezdhessék el az óvodát. Ezzel a törekvéssel az égadta világon semmi gond nincs.

Ugyanakkor ezek az építési vállalkozók rendkívül rossz helyzetbe hozzák őket az osztatlan közös tulajdonokkal, nem beszélve arról, hogy a már régen agglomerációban élő és egyébként adott esetben az ideköltöző, családi házas övezetben lakó ingatlantulajdonosokat is, mert bizony olyan 6-8 lakásos monstrumok épülnek kertvárosi környezetben, amelyek nem pusztán a településképet rombolják, de bizony azt a közérzetet is, amiért egyébként vonzó az agglomerációs településekre költözni.

Fontos megjegyezni azt, hogy a korábban családi házas jellegű agglomerációs kertvárosok mellékutcáiban felhúzott, soklakásos ingatlanok új lakástulajdonosai sokszor csalódnak egyébként is, merthogy vágytak ugyan egy csendes, szellős olyan otthonra, ami egyébként zöldebb környezetet nyújt nekik, mint a budapesti betonrengeteg, nem pedig ezt a túlzsúfoltságot, amit végül kaptak.

De az a helyzet, hogy most az építési jogban tapasztalt rendetlenség a következőt hozta: a kormányhivatal bontásra ítélt két ilyen társasházat. Azok az egyébként is kevésbé jó financiális helyzetű családok, akik megvásárolták ezeket a lakásokat, akik egy olyan nyugodt élet reményében költöztek ide, azt gondolták, hogy adott esetben akár a CSOK használatával el tudják kezdeni nevelni a gyermekeiket, a rendezetlen építési jogkörök miatt ezeknek a családoknak most megsemmisülhet minden vagyonuk.

Én abban reménykedem, hogy egyébként van jogorvoslati lehetőség. De sosem teremtődött volna meg ez a helyzet, hogyha a szabályozási és az ellenőrzési jogkörök nem válnak így külön. Soha nem teremtődött volna meg ez a helyzet, hogyha figyelnek azokra az önkormányzatokra itt a parlament falain belül, akik szóltak, hogy ők mindig meg tudják mondani, hogy melyek azok az ingatlanok (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), amelyeket már el sem lett volna szabad kezdeni építeni, nemhogy végül felhúzni, és becsapni ezeket a családokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a DK és a Jobbik soraiból.)