Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.07:08:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

220. ülésnap (2021.11.08.), 215. felszólalás
Felszólaló Varju László (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 15:58


Felszólalások:  Előző  215  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Igen, szükség van arra, hogy mind az előterjesztőhöz képest, mind pedig a többségi véleményhez képest árnyaljuk azt a képet, amelyből az is következik az elhangzottak alapján, hogy minden teljesen rendben van, és 28 000 milliárd forintot sikerült úgy elkölteni, hogy abban hibát nem találunk. Nem hibát, hanem alapvető folyamatban meglévő eltéréseket; azok megítéléséről szeretnék tájékoztatást adni több bizottságban elhangzott vélemény alapján.

(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)

Kezdjük talán akkor a Költségvetési bizottságban elhangzott kisebbségi véleménnyel, amely alapvetően az előirányzatoktól markánsan eltérő növekedési és költségvetési folyamatokra hívja fel a figyelmet. A magyar makrogazdasági adatok 2020-ban jellemzően markánsan eltértek a prognosztizálttól az előirányzott folyamatoknál. Csak a növekedési és az államháztartási hiányt kiemelve, a GDP volumene 2020-ban az előirányzott 4 százalékos növekedés helyett 4,7 százalékkal csökkent, a pénzforgalmi deficit az előirányzott 359 milliárd forint helyett annak 13-szorosa, 4716 milliárd forint volt. Az nem meglepő, hogy válság idején a mintegy háromnegyed évvel előbb, 2019 kora nyarán elfogadott törvényjavaslat számait elsöpörte a válság. Bár akkor már egyébként gondolhattak volna erre, és az egy mindenkori figyelemfelhívás, miszerint az idejekorán elfogadott költségvetés igazából egy biankó csekk kiállítása, és nem több annál, mert azt követően a kormány rendre a saját gondolatvilága szerint, éjszakai döntésekkel teljesen átírja magát a költségvetést, és lényegében a parlamentet megfosztja az ellenőrzés jogától, annak lehetőségétől. Ezt gyakorolta 2020-ban egyértelműen mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a kormány.

Jelentős maga az eltérés, tehát ami történt, bár igazság szerint nem a bevételek vonatkozásában van a legnagyobb eltérés, hanem a kiadások vonatkozásában. Ilyen módon azt kell hogy mondjuk, hogy egyébként a költségvetés főösszegeit igazából nem is változtatták menet közben, hanem olyan belső átcsoportosításokat végeztek el, amely önkényes módon dönthetett mindenről.

Említést érdemel, hogy miközben a Pénzügyminisztérium 2020 márciusától fokozatosan nagyobb visszaesést prognosztizált, nagyobb államháztartási hiányt jelzett, a Magyar Nemzeti Bank 2020 őszén, szeptemberében is még növekedésre számított. Erre vonatkozóan választ nem tudott a mai gazdasági bizottsági ülésen sem adni a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Tehát azt kell hogy mondjuk ennek a példáján is, hogy óriási zavar volt abban, hogy hogyan is kell ezt kezelni, ezt a helyzetet megoldani.

Ennek a zavarnak súlyos következményei lettek a költségvetés végrehajtása során, nemcsak azzal, hogy az államháztartási hiány a 3 százalékot meghaladta, ez ilyen szempontból még elfogadható, de önmagában ugyanebben az időszakban egyébként akkor, amikor önök így gazdálkodtak, akkor Európában az átlagköltségvetés még szufficites is volt. A folyó fizetési mérleg aktívuma 2017-ben, az előző évekhez képest hatalmas többlete egyébként eltűnt akkor, amikor önök költekeztek. A forint folyamatosan érezhetően gyengült ebben az időszakban, és amúgy hozzá kell hogy tegyem, hogy az EU-transzferek hatásáról egy szót sem ejtenek ebben a beszámolóban.

Hát, nézzük akkor, hogy tulajdonképpen az előirányzott számokhoz képest, tehát a tervezésükhöz képest önmagában a folyamatok hogyan zajlottak le. Erre vonatkozóan 2020-ban a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt az EU-átlagnál, és ehhez képest önök mégis sokkal magasabb költekezést végeztek el, sokkal nagyobb lett az állami költségvetés hiánya, mint az Európai Unió átlaga. Még mindig nem azt mondom, hogy igazából ennek a mértékével van baj, hanem az államháztartási hiány nagyságán túl annak belső struktúrája az, ami bemutatja, hogy igazából önök a forrásokat nem a járvány kezelése, a gazdaság megmentése érdekében használták. Hiszen például ennek egyetlen példája, hogy decemberben költötték el az egész éves hiány 40 százalékát, aminek az ér-telme biztosan nem realizálódhatott az önök szándékai szerint. Tehát ilyen értelemben egy nagyon komoly felelőtlenség volt, ahogy ezt csinálták.

A hiány forrásainak elemzése alapján egyértelmű, hogy nem a bevételekkel volt a baj tehát. A nagymértékű hiány valóban érdemi oka a kiadások jelentős növekedésében jelent meg, a kormány 2020 áprilisában főként átcsoportosításokkal, átcímkézésekkel élt, és egy nyílt végű gazdasági alapot hozott létre a költségvetésen belül. Az alapból fokozatosan több mint 3600 milliárd forintot csoportosítottak át, de ennek a pénznek csak mintegy negyede ment közvetlenül a valódi gazdaságvédelemre. Ennek az aránynak a megállapítása a Pénzügyminisztérium megállapítása, nem is a kisebbségi álláspont.

Elég hamar hozzákezdtek egyébként a pénzszóráshoz. Már az év elején 25 milliárd forintot irányítottak űrkutatásra, 82 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására, további százmilliárdokat stadionfejlesztésre, múzeumokra vagy különböző minisztériumi programokra, és a koronavíruskárok enyhítésére egy összegben 300 milliárd forintot vettek ki az alapból, egyébként emellett a Paksi Atomerőmű Zrt. tőkeemelésére fordították, és még sorolhatnánk azokat a tényeket, amelyeknek nincs köze ahhoz, amit tenni kellett volna. Mert igazából mire lett volna szükség? A járvánnyal közvetlenül kapcsolatos kiadások jelentős részét, ugye, elhanyagolták, nem került sor a bérek megőrzésére és a munkahelyek ezáltal történő megőrzésére, és a fentiekből egyértelmű, hogy már menet közben látszott, hogy a büdzsé teljesen elszakadt a költségvetési törvénytől, a kormány érdemben mégsem módosíttatta az Országgyűléssel, így lényegében saját hatáskörben egy árnyékköltségvetést hajtott végre, és éppen erről készített árnyékbeszámolót.

A valóságban tehát a 2020-as költségvetés nem volt alkalmas a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és szociális válság leküzdésére, nem teremtett hosszabb távon is kiegyensúlyozott fejlődési feltételeket, nem volt képes a várható lökéshullámok enyhítésére, egyidejűleg a szociális béke fenntartására. Így keletkezhetett az, hogy rengeteg munkahely megszűnt, és önök nem segítettek sem a munkahelyek megőrzésében, sem a válság által leginkább sújtott társadalmi csoportoknak, kiszolgáltatottaknak.

A Vállalkozásfejlesztési bizottságban is megfogalmaztak kisebbségi véleményt, melynek alapján elmondható, hogy az államadósság tekintetében már több vita van közöttünk, hiszen azt látjuk, hogy 2010-ben egy válság után nagyságrendileg 80 százalékkal vette át az ország a költségvetést, ez a kormány így kezdte meg a tevékenységét. Hosszú évek munkájával igyekeztek ezen faragni, de mostanra ugyanazt érték el, a válság következményeként történelmi határértéket meghaladva, 80 százalék feletti az az adósság, ami kialakult. Azt is látjuk mindeközben, hogy az államadósság nominálértékben nagyságrendileg megduplázódott.

Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor önök átvették a kormányzást, 21 000 milliárd forint volt az államadósság, most a 40 000 milliárd forintot haladja meg. Mindeközben önök felhasználtak 50 milliárd eurónyi európai uniós forrást, konfiskáltak 3000 milliárd forint értékű nyugdíj-megtakarítást, mindezt elköltötték, és a végeredmény 40 000 milliárd forintos államadósság. Mindezek után azt gondolom, hogy nem csoda, hogy az önök ez évre vonatkozó, tehát 2020-ra vonatkozó zárszámadását, mint ennek a folyamatnak részét, elfogadhatatlannak tekintjük, és ilyen értelemben a kisebbségi vélemény megfogalmazása, azt gondolom, hogy teljesen jogos.

(17.50)

Ráadásul önöknek azzal is szembe kellett nézni, hogy a devizaadósság arányát próbálták csökkenteni, ezt politikai értelemben számtalanszor hangoztatták, majd egy mozdulattal  ugyan ez már a 2021-es évhez tartozik , gyakorlatilag mintegy az IMF-hitel nagyságrendjének a felével azonnal újra eladósították az országot ebben az évben. Tehát mi úgy látjuk, hogy az uniós források akadozása és más külső hatások következményeként önöknek éppen ezzel a hitelfelvétellel rendkívüli bevételre volt szükségük, hiszen az Európai Unióval fennálló vitájuk eredményeként a megállapodásoktól és korábban vállalt kötelezettségektől eltérő magatartásukkal a jelenlegi állami költségvetés csak külső forrásokból finanszírozható, és ezért devizahitelt vettek fel, és eladósították az országot.

A bértámogatás hiányára vonatkozóan hívja fel a Vállalkozásfejlesztési bizottság kisebbségi véleményében újra a figyelmet, hogy Nyugat-Magyarországról Ausztriába kijáró dolgozók kieső bérük 90 százalékát itthon megkapják, önök pedig erre magyarországi munkavállalóknál esélyt sem teremtettek, hanem a munkavállalók túlélőképességére bízták az egészet: amennyiben a családoknak volt néhány hónapra vonatkozó vagy talán annál is kevesebb megtakarítása, annak felélését várták el tőlük, és nem segítettek a munkavállalóknak. Utólag próbálkoztak némileg adminisztratív módon teljesen túlbonyolított megoldásokkal, de 2020-ban nem segítettek a munkavállalóknak.

A Gazdasági bizottság is megfogalmazott kisebbségi véleményt, amelynek keretében, azt kell hogy mondjam, hogy a 2020. évi költségvetés irányát a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése, illetve a járvány elleni védekezés alapvetően meghatározta. Sajnálatos módon a védekezés és a gazdaságpolitika sikertelensége itt a zárszámadásban is megjelenik. Évek óta csökken a jóléti funkcióra fordított összeg: míg 2009-ben az államháztartás kiadásainak 56,2 százalékát fordították erre a célra, 2020-ban ez 54,4 százalékra csökkent. Tehát járványidőszakban, amikor leginkább az embereket kellett volna segíteni, abban az időszakban csökkentették, és büszkék arra, hogy ebben az időszakban a beruházások részét viszont rendkívüli módon növelték. Tehát az emberek kárára igyekeztek egyébként lojális cégeket támogatni, és ez megjelenik ebben a formában, tehát a jóléti funkciókra fordított költségek csökkenésében.

A csökkenés láthatóan az oktatási kiadások területén, nyugdíj és általában társadalombiztosítási területen egyaránt megtörtént. Egyedül az egészségügy területén érzékelhető növekedés, azonban ennek elsődleges oka a járvány elleni védekezés többletköltségei, ha beleszámítjuk a 300 milliárd forintos maszkbeszerző eljárást is. És ha mindent összeadnak, akkor ez egyébként magasabb összegre jön ki.

Sajnálatos azonban, hogy a zárszámadás mindösszesen egy oldal szöveget szentel a Járvány Elleni Védekezési Alapnak, miközben sok ezer milliárd forintot költöttek itt el, annak is nagy része pusztán az alap létrehozásának körülményeiről szól és nem annak működéséről  mondta a Gazdasági bizottság kisebbségi véleményében.

Végezetül pedig a Költségvetési bizottság egy külön megfogalmazott kisebbségi véleményéből, ott elhangzott módon, az előbb még nem ismertetettekből szeretnék még egy dolgot kiemelni, hiszen a 2020. év a káosz költségvetése volt, szintet lépett az átláthatatlanság, követhetetlenség és a rögtönzés, a költségvetési kérdésekben is szinte totálisan rendeleti kormányzás valósult meg, ahogy az Országgyűlés szerepe minimálisra csökkent. Ezzel szerettem volna aláhúzni egyébként a korábban elhangzottakat, már csak azért is, mert sok hónapos késéssel történő rábólintásban is megjelent az, amit az Országgyűlés most éppen tesz.

Egészen elképesztő volt, hogy 2020 tavaszán úgy hoztak létre két új alapot a költségvetésben, hogy nem mondták meg, milyen bevételi és kiadási sorok vannak benne. Az a mód, ahogy a kormány a válságkezelőnek szánt intézkedéseket finanszírozta, átláthatatlan és korrupt volt, az ország valódi érdekeivel ellentétes. Ezermilliárdokat költöttek el állítólagos válságkezelő intézkedésekre, a legfontosabb kiadásokra mégsem jutott forrás.

Összefoglalva talán így szeretném elmondani azt, hogy ebben a formában  a kisebbség által megfogalmazott véleményeknek megfelelően  a zárszámadási törvényt támogatni nem tudjuk. Kérem államtitkár urat, hogy valamilyen módon mégiscsak próbáljon majd reagálni ezekre a felvetésekre. Tisztelettel köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  215  Következő    Ülésnap adatai