Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.09:24:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

220. ülésnap (2021.11.08.), 213. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 16:32


Felszólalások:  Előző  213  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. A 2020. évi központi költségvetés zárszámadásának általános vitájára október 20-án került sor. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság, és ahogy azt a házszabály is előírja, a parlament többi állandó bizottsága is megtárgyalta a javaslatot.

A tárgyaló bizottságok valamennyije megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát az megfelel az Alaptörvényből eredő követelményeknek. És most egy olyan mondat, amit nem nagyon tudtunk volna itt az elmúlt 30 évben mondani: a törvényjavaslathoz sem képviselői, sem bizottsági módosító javaslat nem került benyújtásra. A következőkben a tárgyaló bizottságok véleményeit ismertetem.

Először a Költségvetési bizottságban elhangzott többségi vélemény. A 2020. esztendő egyértelműen a koronavírus okozta világjárványról szólt, így a folyamatosan változó viszonyokhoz természetesen alakítani kellett a költségvetést is. Köszönhetően a kormány 2012-2019 közötti fegyelmezett fiskális politikájának, a koronavírus-járvány egy erős alapokkal rendelkező, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért tavaly márciusban.

A válság kezelésére három alap jött létre. A Járvány Elleni Védekezési Alap létrehozása garantálta azt, hogy az egészségügyi védekezésnek ne legyen pénzügyi akadálya. Az alap előirányzatai felülről nyitottak voltak, amelyekből összesen 945 milliárd forint került kifizetésre, elsősorban a védekezéshez szükséges egészségügyi eszközök beszerzésére. A Gazdaságvédelmi Alap létrehozása a járvány gazdaságot érintő negatív hatásainak kivédését szolgáló intézkedés volt. A 2020. év végére az alapból jelentős forrásbiztosítások történtek, összesen több mint 4000 milliárd forint értékben. A forrásokból elsősorban olyan beruházások kerültek támogatásra, amelyek a 2021-2022. évi gazdasági növekedés megalapozását szolgálják. Az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapjára vonatkozó szabályozás megteremtette a lehetőségét az Unióból esetlegesen érkező új támogatások fogadásának és felhasználásának. Az alaphoz azonban a tavalyi évben támogatás nem érkezett Magyarországra.

2020-ban összesen közel 1100 milliárd forinttal kevesebb pénzforgalmi adó- és járulékbevétel érkezett, mint azt tervezték. Ez részben az átmeneti adóintézkedésekkel függ össze, nagyobb részben pedig a gazdasági recesszióra vezethető vissza. A kieső bevételek ellenére a kormány előteremtette a szükséges forrásokat a megnövekedett kiadások finanszírozására, így az ország működőképességét sikerült fenntartani.

A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az első vonalban vette ki a részét a koronavírus elleni védekezésből. A tárca feladata volt, hogy egy rendkívül nehéz piacon beszerezze a szükséges védőeszközöket, amire közel 560 milliárd forint állt rendelkezésére. A járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében indított nemzeti exportvédelmi program keretében 130 vállalkozás összesen 74 milliárd forint külpiacra jutási és külpiaci növekedési támogatásban részesült, aminek köszönhetően 19 országban összesen 139 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A Magyar Export-Import Bank mindeközben 295 milliárd forint kedvező kamatozású hitelt folyósított bajba jutott hazai vállalkozások számára.

A Fenntartható fejlődés bizottságában elhangzott többségi vélemény. A környezetvédelemre fordított kiadások 2020-ban több mint 90 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző évhez képest. Az ágazat kiadásainak növekedését főként a környezet- és energetikai hatékonysági operatív program kiadásainak növekedése befolyásolta. Magyarország az átgondolt stratégiai tervezésnek köszönhetően fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra. A kapcsolódó nemzeti stratégiák végrehajtását fenntarthatósági oldalról a hazai zöldítési programok segítik. A klíma- és természetvédelmi akcióterven keresztül a 2020. évben elindult az erdőtelepítési program, amelynek keretében az Agrárminisztériummal együttműködésben az elmúlt egy évben több mint egymillió fa ültetésére került sor 164 hektáron, a teljes erdősítési program keretében pedig több mint 650 hektár új erdő jön létre, ami több mint 3 millió facsemetét jelent.

2020-ban a kormány megemelt támogatási összeggel segíti az olcsó elektromos személyautók és az elektromos rásegítésű kerékpárok megjelenését. A „Zöld busz” programnak köszönhetően 2022-től állami támogatással csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken. Ennek eredményeként tíz éven belül a nagyvárosokban közlekedő minden második busz környezetkímélő lesz. A 2020. évben folytatódtak azok a kormányzati intézkedések, amelyek a magyar emberek, a családok boldogulását, hazánk természeti értékeinek megóvását eredményezik, és egy környezettudatosabb társadalmi berendezkedést ösztönöznek.

(17.30)

A Gazdasági bizottság véleménye. Magyarország gazdasági teljesítménye 2020-ban is meghaladta az Unió átlagát. Az igazítatlan adatok alapján 4,7 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, mindeközben az Unió gazdasága is zsugorodott. Az Eurostat szerint a tagállamok gazdaságai tavaly átlagosan 5,9 százalékkal estek vissza.

A járványhullámok okozta változékony helyzet és a fertőzési kockázatok minimálisra szorítása miatt a nem alapvető cikkek vásárlása jellemzően későbbre halasztódott. Ez enyhén visszahúzta a gazdaságot, amit a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának csökkenése magyaráz.

A beruházási ráta 2020-ban 26,8 százalékra alakult. A folyamatban lévő, nagy volumenű kapacitásbővítések és a vonzó vállalati adózási környezet a beruházási teljesítmény további bővülését és a versenyképesség növekedését alapozza meg. Az állami beruházások nominálisan 4,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ugyanis több mint 3000 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban. Így tavaly az állami beruházások nemzeti össztermékhez képest mért aránya 6,4 százalékra nőtt. Ezen belül a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések révén az egészségügyben 15 százalékkal bővült a beruházások volumene, az oktatási ágazatban pedig 7 százalékkal emelkedett a beruházási aktivitás.

A Nemzetbiztonsági bizottság, a Honvédelmi és rendészeti bizottság, a Népjóléti bizottság, a Kulturális bizottság, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, valamint az Igazságügyi bizottság azon túl, hogy megállapította a törvény határozati házszabálynak való megfelelését, különvéleményt nem adott.

A mezőgazdasági bizottságban elhangzott vélemény. A 2020. év megmutatta a magyar mezőgazdaság válságállóságát. A magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért eredmények, valamint az európai szinten is kiemelkedő növekedési lendület fenntartása.

Az elmúlt évben korábban nem tapasztalt rendkívüli körülmények között kellett helytállniuk a magyar gazdáknak, hiszen a koronavírus mellett a mezőgazdaság több más kihívással is szembesült; többek között a tavaszi aszállyal és a fagyokkal, a madárinfluenzával, a sertéspestissel, a zuhanó sertéstermelői árakkal és a rendkívül magas takarmányárakkal. Az ilyen időkben segítséget kell nyújtani, hogy a társadalom ki tudjon lábalni ebből a nehéz helyzetből. A kormány olyan gazdaságvédelmi programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi a gazdaság talpra állását, a növekedés fenntartását.

Az élelmiszeripar teljesítménye 2020-ban erős hullámzást mutatott, ami elsősorban a koronavírus gazdasági hatásaival és az első hullám pánikfelvásárlásaival köthető össze. Az ágazat értékesítése változatlan áron, éves szinten összességében bővült, ami a külpiaci értékesítésnek tudható be. Meg kell említeni azt a kiemelkedő tényt, hogy az ágazat biztosította a magyar lakosság jó minőségű, biztonságos élelemmel való ellátását, miközben emelkedett a kibocsátás, a jövedelmezőség és a külkereskedelmi többlet is.

A mezőgazdaság kibocsátásának értéke 2020-ban tovább emelkedett, ami a termelői árak emelkedésének tudható be, mivel a volumen viszont csökkent. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 2020-ban csökkent, 147 ezer fő volt, ami 1,6 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az ágazat részesedése a nemzetgazdaság foglalkoztatásából 3,2 százalék volt.

Összeségében elmondható, hogy a magyar agrárium a gazdák kitartó és kemény munkájának, valamint a kormány vidéket támogató politikájának köszönhetően 2010 óta folyamatosan növekvő pályán van, ami az ország gazdasági teljesítményét jelentős mértékben segíti.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. A 2020. évi járványügyi intézkedések a nemzetpolitikai feladataink megvalósítására is hatással voltak. Sajnos, megakadtak olyan nagy múltú kapcsolatteremtő tevékenységeink, mint a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Határtalanul!-program, de sok határon túli testvértelepülési látogatás sem valósulhatott meg. Így a Határtalanul!-program kirándulásai is a 2020-as keretből folytatódni fognak; a mintegy kétezer kirándulás megvalósítási határidejét 2022. augusztus 31-éig meghosszabbították.

Folytatódott a gazdaságfejlesztési programok megvalósítása a Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken, Drávaszögben és a Muravidéken. A tárca által biztosított összesen 54 milliárd forint támogatás 127 milliárd forint fejlesztést tett lehetővé. A nemzeti összetartozás évében Magyarország központi költségvetése  hála a biztos alapoknak  a lehetőségekhez mérten biztos hátteret tudott nyújtani ahhoz, hogy a 2010-ben megkezdett nemzetpolitikai céljainkat továbbvigyük.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. Magyarország stabil államháztartással rendelkezett az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően, így a 2020-as járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért tavaly márciusban.

A költségvetés hiánya évek óta 3 százalék alatt teljesült, az államadósság csökkenő pályára állt, a fizetési mérleg egyensúlyközeli állapotban volt, a devizaadósságból eredő kockázatok pedig felszámolásra kerültek. Mindezeknek köszönhetően erős növekedési lendületben volt a gazdaság. A vírus terjedését akadályozó intézkedések, az ellátási láncok szakadása, valamint a kereslet visszaesése miatt a gazdaság számos ágazatában esett vissza a kibocsátás, ami alapjaiban írta felül a növekedési prognózisokat.

2020 tavaszán elindításra került a gazdaságvédelmi akcióterv, amely nagymértékben tompította a koronavírus okozta válság negatív hatásait. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében jelentős források áramlottak a gazdaságba, amelyek a vállalkozásokat, a háztartásokat és a munkavállalókat egyaránt segítették.

A munkahelyek megóvása és a vállalkozások fennmaradása érdekében a kormány az adórendszeren keresztül is segítette a gazdasági élet szereplőit. Az érintett hónapokban a vállalkozások adókedvezményben részesültek; a szociális hozzájárulási adón, a szakképzési hozzájáruláson, a rehabilitációs hozzájáruláson és a kisvállalati adón keresztül pedig segítették őket.

Az Európai ügyek bizottsága sem nyújtott be a törvényjavaslathoz más véleményt, mint a határozati házszabálynak való megfelelést.

Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Mielőtt bezárjuk a többségi vélemények elmondását, azért elmondhatom, hogy az elmúlt húsz évben olyan törvényjavaslatot, mint ez a zárszámadás, nem nagyon tudtunk benyújtani, nem nagyon voltunk itt. Én éppen húsz éve Tállai államtitkár úrral veszek részt már a zárszámadási törvények megvitatásában, de ennyire szikár, ennyire egyszerű zárszámadással még nem nagyon találkoztunk.

Innen is szeretnék gratulálni a Pénzügyminisztérium valamennyi kollégájának, hiszen egy nagyon nehéz időszakban nagyon nehéz feladatot láttak el, méghozzá jól. Éppen ezért egyértelműen kijelenthetjük, hogy 2020 nem volt egyszerű év. A legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy ez a válság sokkal súlyosabb volt, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság, mégis úgy gondolom, hogy mindannyian sokat tettünk annak érdekében, hogy Magyarország a lehető legkisebb anyagi és emberi veszteséggel vészelje át a világjárványt.

Mindezekre való tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  213  Következő    Ülésnap adatai