Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.11:28:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

136. ülésnap (2016.03.21.), 14. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:27


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kezdődik a nagyhét, közeledik húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Természetesen nem ennek a vallási tartalmáról szeretnék most szólni, hanem a keresztény tanítás üzenetéről a társadalom és bizonyos értelemben a politika részére is.

Huntington hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hidegháború korszaka után, amely kétpólusú világot jelentett, mára kialakult egy többpólusú világ: a törésvonalak a kultúrák mentén vannak, és ezek átjárhatatlanok. Azt hiszem, ezt a tételt nem kell ma igazolnunk a népvándorlás korában. De feltehetjük a kérdést, hogy a nyugati kultúra pozíciója hogy áll ebben a küzdelemben.

(11.30)

És itt megint csak egy idézethez folyamodok, ami így szól: „Az ázsiai civilizációk növelik gazdasági, katonai és politikai erejüket, az iszlám robbanásszerű demográfiai növekedésének vagyunk tanúi. És azt látjuk, különösen az utóbbi száz évben, hogy a nyugati kultúra pozíciója romlik.” Mi lehet vajon ennek az oka? Engedjenek meg egy példát: aki szereti az ökölvívást, az nagyon jól tudja, hogy nem csupán a felkészülés és nem csupán az ütőerő az, ami fontos, hanem az önbizalom. Valahogy így van ez a kultúrák harcában is. Annak a közösségnek a tagjai, akik egy kultúrához tartoznak, kell hogy identitástudattal, méghozzá erős identitástudattal rendelkezzenek. És ez talán fontosabb még a gazdasági és katonai erőnél is.

Azt is tudjuk, hogy egy kultúra gyökerei mélyre nyúlnak, hiszen nem évtizedek, hanem hosszú évszázadok, sőt évezredek kellenek a kialakulásához. Csak ezek tiszteletben tartásával őrizhetjük meg az önazonosságunkat. Európa gyökerei keresztény múltjába nyúlnak vissza. Hadd utaljak Antall József sokszor ismételt mondására, amit természetesen kulturális és nem vallási értelemben értünk, hogy Európában mindenki keresztény. Ma divatos vélekedések vannak Európában, amelyek elvetik ezeket a gyökereket. A nyugati kultúra körében élők nem rendelkeznek olyan biztos identitástudattal, mint más kultúrák, az előbb említett ázsiaiak vagy az iszlám körébe tartozók.

És most szeretnék hangsúlyt adni egy olyan kérdésnek, ami ebből táplálkozik. A gyökereink megtagadásának látványos példája a közel-keleti keresztény közösségek üldözésére adott uniós válasz. Valahogy így hangzik ez: mi nem teszünk különbséget a vallások között, ezért nem nyújtunk fokozott védelmet nekik. Így egy kétezer éves, helyben élő közösséget nyugodtan semmisítenek meg egy másik kultúra nevében. Az Unió vezetőinek szavai a vesztesek magatartását mutatják. Véleményünk szerint a felelősségünk koncentrikus körökben érvényesül, legbelül azok vannak, akik hozzánk a legközelebb állnak. Így gondolkodunk a közel-keleti keresztény közösségek üldözéséről, megsemmisítési szándékukról.

Húsvét üzenete kulturális értelemben mindenkinek szól a nyugati világban. Ha a civilizációnk hanyatlását meg akarjuk állítani, akkor nem feledkezhetünk meg a gyökereinkről. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai