Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.09:23:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2017.05.03.), 180. felszólalás
Felszólaló Ander Balázs (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:55


Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Humánumomból fakadóan nem kívánom itt húzni sokáig a témával való felszólalásomat. Józsa képviselőtársamhoz annyiban azért csatlakoznék, hogy valóban nem szerencsés, ha a napi akutálpolitikához, egymással hadakozó oligarchák belviszályához, illetve Orbán Viktor éppen aktuális barátjához igazítanak egy-egy törvényt. Ezt mindenképpen kerülni kellene.

Mindazonáltal a törvényjavaslat számos előremutató és még több, tulajdonképpen csak technikai pontosításnak nevezhető elemet tartalmaz. Ami min­denképpen támogatható a Jobbik részéről, például a 14. §-ban végre legalább fogalmi szinten megjelent az úthálózat védelme. Erre egyébként nagy szükség lenne. Egynéhány mondat erejéig erre ki is fogok térni.

Vagy éppen ott van a 45. §, ami új elővárosi rendszerek létesítését teszi lehetővé. Egyébként ilyen a gyakorlatban létezik, hiszen ha megnézzük a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalat, akkor ez így funk­cionál, és ha itt a 100 kilométeres határt 70 kilo­méterre csökkentik, akkor ez mindenképpen komoly előrelépés lesz az elővárosi közlekedés tekintetében.

A törvényjavaslat leghangsúlyosabb eleme a ten­gely­súlymérő rendszerek kiépítéséről szól. Ha megnézzük azt a tényt, amely szerint Magyar­or­szá­gon a nehéztehergépjármű-forgalom éves viszony­lat­ban mintegy 900 milliárd forintos negatív exter­ná­liát termel, és ebből a 900 milliárd forintos összegből mintegy 350 milliárd forint jut az úgynevezett infrastrukturális károkozásra ‑ nyilván ez sok eset­ben nem szándékolt, hanem a közlekedéssel, az áru­szállítással együtt járó negatív externália ‑, akkor azt kell mondani, hogy ennek a tengelysúlymérő rend­szernek a kiépítése egy kardinális fontosságú dolog.

(19.30)

Hiszen hogyha hozzátesszük azt is, hogy a NÚSZ-hoz, mondjuk, 250 milliárd forint környéki összeg folyik be az úthasználati díjakból, akkor látni kell, hogy még mindig egy 100 milliárd forintos mínuszban van Magyarország. Tehát alapvető érdekünk és célunk az, hogy az utakról leparancsoljuk azokat a túlzottan megpakolt, nehéz-tehergép­jár­mű­veket, amelyek adott esetben elvonulásukkal óriási károkat tudnak okozni az úthálózatban. Elképesztő pofátlanságról olvasni néha híreket. Például Zala megyében nem is olyan régen elcsíptek egy 62 tonnás kamiont. El lehet képzelni, hogy ez milyen kártételt okozott, mondjuk, annak a rosszabb alépítménnyel rendelkező útszakasznak, ahol ez elhaladt.

Tehát ennek a rendszernek a kiépítésével egyet tudunk érteni. Már csak azt kellene egyébként mellérakni, hogy adott esetben legyen egy alternatív lehetőség is a szállítmányozásban, a fuvarozásban érdekeltek számára, hiszen hogyha arra gondolunk, hogy 2012-ben a ROLA-t tulajdonképpen kivégezték, és azóta sem teremtődött meg annak a feltétele, hogy ezt valahogyan helyreállítsák, akkor itt mindenképpen egy nagy hiányosság az, amire rá kell hogy mutassunk. Márpedig hogyha azt is hozzátesszük az egész történethez, hogy a Magyarországon keresztüldübörgő tranzitforgalom az előbb említett infrastruktúrában okozott mintegy 350 milliárd forintos kártétel mintegy 40 százalékáért felelős, akkor azt kell hogy mondjam, hogy a közlekedéspolitika előtt az kellene hogy lebegjen, amit Svájcban már megvalósítottak, nevezetesen, a tehergépjármű-forgalom, a kamionforgalom vasútra terelése az elsőrendű prioritása kellene hogy legyen a magyar közlekedéspolitikának, mert itt az a százmilliárd forintos kártétel, ami éves szinten képződik, és nyilvánvalóan nem a személyautók, nem a motorkerékpárok felelősek ezért, hanem a nehéz-tehergépjárművek, bizony arra kellene hogy intsék a mindenkori kormányzatot, hogy ebben az ügyben előrelépéseket tegyen. Ezeket sajnos egyébként nem látjuk, pedig Magyarország úthálózatának erre óriási nagy szüksége lenne.

Hadd hozzak ide még egy példát szűkebb pátriámból. Ott van a 6-os út története. Meg kell nézni, hogy a 6-os utat hogy tönkretették a rajta átdübörgő román, horvát és nyilvánvalóan egyébként magyar nehéz-tehergépjárművek is. Ezt az utat valószínűleg nem ilyen tehergépjármű-forgalomra tervezték. El kellene azon gondolkodni, hogy miért nem lehet például akkor ezeket a kamionokat Barcs és ‑ teszem azt ‑ Pécs között vasúti vagonokra, illetve vasúti szerelvényekre irányítani és azzal mintegy kiváltani ezzel a forgalmat. Hiszen hogyha most egy számszerű összeget kellene mondani államtitkár úr részéről, hogy mennyibe kerülne, mondjuk, a 6-os út felújítása, akkor egy bődületes nagy számot mondana. Ez az egyik.

A másik pedig az, hogy erről a felújításról így a kampányidőszakban néha-néha hallani, ezt akkor kormánypárti részről be szokták dobni, de konkrét időpontot és vállalható, számonkérhető dátumot ezzel kapcsolatban, hogy akkor mikor lesz ez az útszakasz felépítve, felújítva, sajnos még mindig nem hallottak az ott élő emberek. Márpedig várják ezt, hiszen talán tetszik rá emlékezni, volt régen egy ilyen műsor, hogy „Unokáink is látni fogják”, építészettel kapcsolatos tévéműsor volt ez. Ha itt a 6-os út kapcsán minden így megy tovább, akkor viszont azt mondhatjuk el, hogy unokáink sem fogják már látni, vagyis annyira tönkreteszi az az iszonyatos forgalom, amit erre ráeresztettek, hogy nemes egyszerűséggel nem marad belőle semmi.

Én ennyit szerettem volna hozzáfűzni. Tényleg nem rabolnám az idejüket. Köszönöm a figyelmét.




Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai