Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.09:05:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2017.05.03.), 178. felszólalás
Felszólaló Dr. Józsa István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:45


Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Van ebben az előterjesztésben jó is, például rögtön kiemelném, hogy csökkennek bizonyos eljárási díjak, vagy hogy a biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében újabb intézkedések történnek. Szintén támogatandó, hogy az útügyi műszaki modernizáció jegyében előrehaladás látható.

Ez az elővárosi 100 kilométer már egy picit nehezen érthető, mert a főváros vagy a megyei jogú városok és azok legfeljebb 100 kilométeres vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás kapcsán lesz a jövőben 100 kilométer elővárosinak minősítve, az eddigi 70 kilométer helyett. Ha Győr megyei jogú várost meg a Budapest relációt nézem, akkor ez mintha összeérne. Vagy ugyanez van Szeged és Budapest között is, tehát Szeged-Budapest egy elővárosi közlekedés lesz e szerint a kategorizálás szerint, ami persze biztos javítani fogja az életminőséget, csak nem tudom, miért ilyen bonyolult módon kell ezt megoldani, hogy elővárosinak minősítjük.

Összességében a pozitívumok mellett azért nagyon jó lenne tudni, hogy a javaslatban foglaltakhoz mit szóltak a fuvarozószervezetek, a szakmai szervezetek. Jó lenne azt is tudni, hogy például Garancsi Istvánnak és Mészáros Lőrincnek kellően jó-e ez az előterjesztés, ugyanakkor Simicska Lajosnak kellően rossz-e, mert ez is szempont szokott lenni itt az utóbbi időszak jogalkotásánál.

Van ugyanis a szakmainak látszó rendelkezések között több finom, pici kis érdekesség is. Például a közúti közlekedésről szóló törvény módosítása látszólag egy apró hibát, egy rossz hivatkozást javít ki annak érdekében, hogy a megfelelő szankció megfelelő jogsértéshez kapcsolódjon. De hát ez csak a felszín, mert a lényeg ezzel szemben valójában az, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény 12. § (4) bekezdésében szabályozott szankciót a reklámtábla…. Ismeri valaki ezt a fogalmat, hogy nagy méretű reklámtábla? Ez korábban egyértelműen Simicska-érdekeltség volt. Tehát a reklámtábla eltávolítását és a bírságot pontosan azoknál az úgymond jogsértéseknél nem lehetett eddig alkalmazni, csak az elmúlt két évben, amelyek szabályozásával a plakátpiac lenyúlása, átrendezése elkezdődött 2012-ben.

A közúti közlekedési törvény 12. § (3e) bekezdése, idézem: „A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés ‑ közlekedésbiztonsági okokból ‑, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, valamint az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a ‑ közvetlenül a közút mellett elhelyezett ‑ berendezésekre, amelyek a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett, a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.” Ez egy gyönyörű szép körmondat volt! Valószínűleg szerencsésebb lett volna ezt szétszedni, de az azért látszik belőle, hogy ez a megfogalmazás akkor azért valaki vagy valakik érdekét szolgálta, és ehhez képest azért most egy jelentős átrendeződés történik.

Folytatom a 12. § (4) bekezdését: A közlekedési hatóság annak az ingatlannak ‑ az ingatlan-nyil­ván­tartás szerinti ‑ tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés,” ‑ érdekes, mind a rek­lámmal foglalkozik ‑ „valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.” Tehát ha valaki nem tesz eleget a reklámcélú eszköz eltávolításának, akár hetente kimehet a hatóság, és 500 ezer forintra bírságolhatja. Érdekes! Ez a közlekedés modernizációjáról szóló törvény milyen precíz részletességgel írja le, hogy kit hogyan kell tönkretenni, ha rossz helyen, rosszul tart egy bizonyos reklámtáblát. Valószínűleg ez valakinek az érdekeltségébe tartozik, aki eddig kedvezményezett volt, most pedig nem az.

Egy kis kronológiai áttekintéssel hadd éljek még, tudniillik csak 6 percet használtam el a 15 perces időmből. 2012-ben a közút területén, a közút felett és mellett tilos volt elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat vagy berendezést, amely alkalmas arra, hogy a közlekedés figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Ez volt az anti-ESMA-törvény, mert ők használták ezeket az elefántfüleket, és ezeket ki kellett tiltani a fideszesek üzleti érdekei miatt. De aztán történt, hogy Garancsi úr megvette az ESMA-t, ekkor rögtön változik a szabályozás. Folytatom. Továbbá tilos volt elhelyezni a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási, villany-, telefon- és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést.

(19.20)

Az indok akkor az volt, hogy a közutak mentén elhelyezett, a közlekedés biztonságát veszélyeztető táblák, jelzések hatékonyabb visszaszorítása érdekében szabályozni szükséges az 50 és 100 méterre elhelyezhető táblák méretét, továbbá a szankcionálás lehetőségét is. Ez akkor egy kemény háborús attak volt, ki kellett nyírni bizonyos céget.

Mi történt 2014 áprilisában? Minden ellenkező törekvés ellenére a Kúria úgy döntött, hogy választási plakátokat el lehet helyezni oszlopokon, tehát ez az előbbi túlzottan szigorú, közvilágítási oszlopokra vonatkozó tiltás túlzó, és valahol a véleménynyilvánítási szabadságot is érinti. 2015 április: Garancsi István, a Videoton és a Market Építő Zrt. tulajdonosa, mellesleg, nem mellesleg Orbán Viktor személyes kötélbarátja, jó ismerőse megvásárolta az addigra már tönkretett ESMA, említett cég száz százalékát. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az oszlopokra helyezhető reklámokkal a spanyol-magyar érdekeltségű ESMA-csoport foglalkozott, ami akkor konkurenciája volt a Simicska Lajoshoz köthető Mahir-cégcsoportnak. Ez az ESMA a 2012-es tiltás után gyakorlatilag csődbe ment ‑ amit fölolvastam, hogy 2012-ben milyen pontosan betiltották az ESMA által használt reklámfelületek alkalmazását ‑, ez törvényszerű volt. Ezt hívják jogalkotással történő károkozásnak, amivel szemben még csak kártérítési lehetőség sincs, mert az Országgyűlés, maguk, fideszes többség így döntöttek, dögöljön meg az ESMA.

Na de, Garancsi megvette az ESMA-t, úgyhogy fegyvert lábhoz, új helyzet van. A spanyol tulajdonosok kivonultak az országból, 2015 vége; akkor már ugye, Garancsi Istváné ez a cég, az oszlopreklámok tilalmát feloldják. Mit tesz Isten? 2012-ben tiltották, ’15-re Garancsiék ezt megvették, és az oszlopreklámok tilalmát feloldják. Rájöttek, hogy ez egy túlzottan szigorú szabályozás volt, nincs is ennek értelme. Az indoklás a tárgyban mindössze annyit tartalmaz, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben a közvilágítási, villany- és telefonoszlopokon történő reklámeszköz-elhelyezési tilalom feloldásra kerül. Miért ne? A kétharmados támogatottságot nem igénylő szabályok átfésülése történhetett meg a plakátolás ügyében is. Az is lehet, hogy valakinek feltűntek a magánterületen álló óriásplakátok, és kiderülhetett, hogy se le nem bontathatják azokat, se meg nem bírságolhatják ‑ mivelhogy magánterületen vannak ‑ a tulajdonost, mert nem volt jó a szabály.

Van egy másik nagy terület is, na, ezt most kiirtották a szabályozásból, hogy ki lehessen nyírni azt, akit ki akarnak. A vasúti törvény módosításának célja, hogy a kisvasutak és múzeumvasutak kedvezőbb, a közlekedési célú nagyvasutakétól eltérő szabályozás alá essenek. Ez nagyon szép és támogatható, mondhatni: zöldgondolat. Látható, hogy Orbán Viktor „arccal a vasút felé” programja keretében ‑ valószínűleg már nincs annyi libalegelő, ahány stadionra vágyna az ország vezetője ‑ 2010-ben, ’10 decemberében a kormány 10 milliárd forintot szavazott meg a hazai kisvasutak fejlesztésére, ez a 18003. számú, 2016. XII. hó 20-ai kormányhatározat. A 2017-es központi költségvetésben már 45 millió forint előirányzat szerepel az erdei kisvasutak támogatására. Jelenleg 21 személyszállítást végző kisvasút üzemel Magyarországon, közülük 15 erdei vasút, nagyon helyesen. Uniós forrásból több vonalat is fejlesztettek, ezek között a Felcsút-Alcsútdoboz 600 millió forint, Szilvásvárad erdei vasútja 432 millió forint, Lillafüred vasúti fejlesztése 206 millió forint. Érdekes, hogy ez ilyen csökkenő számsor, pedig egyre jobb helyen vannak ezek a kisvasutak.

A könnyítések többek között, hogy a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez nincs szükség a közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv által kiadott engedélyekre, mert azok nagyon szigorúak és szőrözőek, ezeket a tevékenységeket egyszerűen bejelentés alapján lehet majd végezni. Igaz, hogy emberek vannak rajta, igaz, hogy biztonság, de elég egy bejelentés. Ugyanakkor a pályával szomszédos ingatlan tulajdonosának tűrési kötelezettségein nincs semmiféle enyhítés, sőt mi több, azok törvénybe vannak vésve, hogy tűrni köteles. A tulajdonosnak a dolog használatára vonatkozó joga közérdekből korlátozható, ezzel indokolva korlátozást tartalmaz a törvényjavaslat is, amely tűrési kötelezettség meghatározásával lehetővé teszi a különleges kötött pályát üzemeltető társaság számára, hogy a sikló és a keskeny nyomtávolságú vasút pályájával szomszédos ingatlanokon az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekhez tartozó tartókötél és gyengeáramú vezeték, az ehhez tartozó tartószerkezet, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz helyezhető el. A szabad kilátást akadályozó fákat, cserjéket el kell hogy távolítsák, mert az útban van a kisvasútnak. Az is lehet, hogy Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc az egyéb kötöttpályás vonalakra is áthangolódik, ugyanis a sikló, a sífelvonó és a kötélpálya szintén új és könnyített szabályokat kap most, meg lesz új nyilvántartás is, meg lesz minősítési joga a közlekedési hatóságnak a nyilvántartás adatai tekintetében; feltesszük, csak azért, hogy ezen adatokat ne kelljen közérdekű adatigénylésre a továbbiakban kiadni.

Feltűnő, hogy ezeket a rendelkezéseket a javaslat 66. §-a szerint a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. Micsoda véletlen! Hirtelen kitört a jólét! A 66. §-tól holnapra könnyebb lesz ezeket csinálni. Kíváncsiak leszünk az esetleg most megépülő Gellért-hegyi sikló történetére, hogy ez kinek az érdekeltségi körét fogja gyarapítani. Az én választókörzetemnek javára válik, úgyhogy én nagyon szurkolok, hogy a Gellért-hegyi sikló sikeres legyen, de hogy kinek a zsebét fogja tömni, én nagyon örülnék, ha az önkormányzatét, mert akkor közcélra lehetne fordítani.

Tehát nem akarom mellőzni a pozitív gondolkodást hozzászólásomban, végig minden egyes szavammal a közjót szolgáltam, és azt szeretném, ha az előterjesztők is következetesen ezt a szemléletet képviselnék. Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai