Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. A törvényjavaslat a következő öt törvény módosítására tesz javaslatot a földméréssel, valamint a termőföld védelmével összefüggő aktuális kérdésekben: a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása.

Az alábbiakban ismertetem röviden az egyes törvénymódosítások indokait. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításával kapcsolatban a javaslat a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságok egyértelművé tételével foglalkozik. Az eddigi szabályozás alapján nem volt egyértelmű, hogy a törvényben megállapított területi minimum a kérelmet benyújtók számára kialakított földrészletre vonatkozik, a visszamaradó területekre és egyéb, kötelezően kialakítandó földrészletekre ‑ út és árok ‑ azonban nem.

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárása során jelentős számú olyan megosztási vázrajz került benyújtásra záradékolás céljából, amelyek mögött feltehetően az eljárás akadályoztatásának spekulatív szándéka húzódik meg. Mivel a változtatási vázrajzok záradéka egy évig, de újrazáradékolás esetén további egy évig érvényes, az eljárás ez idő alatt nem folytatható. A szabályozás fő célja, hogy kizárólag a polgári törvénykönyv szabályai szerint valós megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás megindulását követően.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása kapcsán az egységes joggyakorlat kialakítása, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében tar­tal­maz javaslatokat az ingatlan-nyilvántartási szak­területre vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések szövegcserével történő, szövegpontosító jellegű módosítására.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása kapcsán a módosítást a gyakorlati alkalmazás során észlelt problémák megoldása, az előírások egyértelművé tétele teszi szükségessé. Átemelésre kerülnek a törvénybe egyes, jelenleg végrehajtási rendeleti szinten szabályozott előírások is. A Magyar Honvédség szervezetei és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges szabályozni az alábbi alapadatbázisokban tárolt adatok hálózaton keresztül történő, díjmentes szolgáltatásának lehetőségét.

A módosítással pontosításra kerül az állami földmérési alaptérképi adatbázis alapadat-tartalma, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a változását eredményező földmérési munkák felsorolása. Az állami földmérési alaptérképi adatbázis állami alapadat-tartalma a gyakorlatban nem bővült a törvény 2012-ben történő hatálybalépése óta, így a módosítással a korábbi szabályozás hiányosságai kerülnek korrigálásra.

Az alapponthálózati pontok adatbázisa korábban is állami alapadat volt, az alappontok az egész térképi adatbázis alapját adják. Az adatok az alappont-adatbázisból kerülnek átvételre, nem történik párhuzamos adatnyilvántartás. Törvényi szintre emelkedik egy korábban hatályos rendeleti szabályozás, amely a településhatárok műszaki kiigazítását teszi lehetővé a térképezési hiba, valamint a természeti folyamatok következtében fellépő eltérések esetén, például a határpatak gyors folyás esetén történő vándorlása kapcsán.

Kiegészítésre kerül a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a korábbi FÖMI hatásköre az alappontok tekintetében. Ezért a jövőben nemcsak az alappontok áthelyezése és megszüntetése kérdésében dönthet, hanem az elpusztult pontok pótlásáról vagy az adatbázisból történő törléséről is. Fontos kiemelni, hogy a módosító javaslatban a szövegcserés változtatások elsősorban a 2017. január 1-jétől hatályos szervezeti változások miatt indokoltak, másrészt a jelenleg hatályos törvényben szerepelnek olyan feladatok, például a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megteremtése, a szolgalmi jogok térképi ábrázolása az ingatlan-nyilvántartási térképeken, hogy társasházi alaprajzok a térkép-adatbázis részét képezzék.

Ezek megvalósításához határidőt rendel a jogszabály. Ezek a határidők a technikai feltételek hiánya miatt, mivel a jelenleg üzemelő rendszerek ezen feladatok megvalósítására nem alkalmasak, nem tarthatók. Így feltétlenül szükséges a tárgybeli határidők módosítása.

(15.40)

A határidő-módosítások egy része a szövegcserés módosítások között, más része pedig az adott jogszabályhelynél található.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása kapcsán: a Nemzeti Földalapba számos olyan vagyonelem tartozik, amelyek értéke jellegüknél, természetüknél fogva nem állapítható meg, illetve csak egy bizonyos jogügylet, például földcsere kapcsán, az aktuális jogügylethez kapcsolódóan releváns. Ilyen ingatlanok az állam tulajdonában álló erdők, amelyek kapcsán nincs olyan egységes rendszer, amely az értékük megállapítására alkalmas lenne. De számos más, a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlan esetében sem mutat reális képet a folyamatos, értéken történő nyilvántartás az értékek gyors változása miatt. Fontos, hogy ugyanakkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet valamennyi hasznosítási jogügylet kapcsán értékbecslést készít. Tehát az NFA által tulajdonolt állami vagyon aktuális értékének megállapítása folyamatos.

Összhangban a számviteli előírásokkal és a nemzeti vagyonról szóló 2001. évi CXCVI. törvény előírásaival, technikai jellegű módosításként kívánja a javaslat megteremteni a lehetőségét annak, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanvagyont érték helyett térmértékben, és ahol lehetséges, aranykorona-értéken tartsa nyilván mind a tulajdonosijog-gyakorló, mind a vagyonkezelő szervezet.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása kapcsán ennek elsődleges indoka, hogy egy kis teljesítményű erőmű megvalósításához az erre vonatkozó önálló törvénymódosítás eredményeként a jövőben sem termelői működési engedély, sem kiserőművi összevont engedély nem lesz szükséges. A létesítmény egyszerű építési engedélyezési eljárás keretei között valósulhat majd meg, vagyis a teljes engedélyezési eljárási környezet egyszerűsítésre kerül.

Ebből az egyszerűsítésből nem maradhat ki a termőföld védelméről szóló törvény szabályozásának módosítása sem, hiszen ha ezek a kis teljesítményű erőművek termőföldön valósulnak meg, az egyszerűsített eljárást akkor is biztosítani kívánjuk a beruházónak. E cél elérése érdekében rögzíti a törvényjavaslat, hogy ha kis teljesítményű erőmű termőföldön valósulna meg, akkor az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyét helyszíni szemle megtartása nélkül kell megadnia a rendelkezésre álló iratok alapján 8 napon belül. Nem lehet azonban ebben az esetben sem eltekinteni a legjobb termőföldek védelmétől, így a törvényjavaslat kimondja, hogy ez az egyszerűsítési lehetőség csak abban az esetben alkalmazható, ha a tervezett beruházással érintett termőföld nem minősül az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény szerinti kiváló és jó termőhelyi adottságú területnek.

Szintén az engedélyezés meggyorsítását szolgálja annak rögzítése a törvényjavaslatban, hogy helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a kiserőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat ezerméteres közvetlen környezetében.

A törvény az előzőekben részletezettek miatt kiegészül még a kis teljesítményű erőmű fogalmával is, amely a villamos energiáról szóló törvény szerinti fogalmat veszi át azzal, hogy jelen törvény alkalmazásában a szélerőmű és a szélerőműpark nem minősül kis teljesítményű erőműnek.

A javaslat továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépett szabályával függ össze, amelynek értelmében a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint más olyan bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kizárólag a Kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet beszedni. A módosítás értelmében a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg. Ezért mind a földvédelmi járulék, mind a földvédelmi bírság a kormányhivatal e célra létrehozott központosított beszedési számlájára fizethető csak meg.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásként engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges e törvényjavaslat elfogadása. A törvényjavaslat vállaltan salátajellegű törvény, azonban ennek oka abban lelhető föl, hogy a részét képező egyes törvények módosítása olyan kis terjedelmű, esetenként csak egy-két szakasz, hogy az Országgyűlés munkáját az ülésszak végén a kormány nem kívánta öt törvényjavaslat külön-külön történő tárgyalásával terhelni, hanem egy csomagba foglalt javaslatot nyújtott be a tisztelt Ház elé.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd azt követően fogadja el. Elnök úr, köszönöm szépen.