Felszólalás adatai

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a mai ülésnapján több olyan törvényjavaslatot is tárgyal, amelyek megalkotását és benyújtását jogharmonizációs szükségszerűség ösztönözte. Az előttünk fekvő indítvány apropóját jórészt ugyanaz az EU-irányelv adja, amely a közigazgatási hatósági eljárás ágazati szabályrendszerének átfogó felülvizsgálatára hívja föl a hazai jogalkotót. A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet ezúttal az igazságügyi szolgáltatásokat szabályozó törvényeket érintően kell figyelembe vennünk, szükségessé válik tehát többek között az igazságügyi szakértőkről, az ügyvédekről, a közvetítői tevékenységről, valamint a jogi segítségnyújtásról szóló törvények megfelelő módosítása.

A következőkben röviden érinteném az indítványnak azokat a sarokpontjait, amelyek a szocialista frakció megítélése szerint viszonylag széles kihatással bírhatnak az állampolgárok és az igazságszolgáltatás kapcsolatára nézve. Nem foglalkoznék ezúttal az egyes igazságügyi szakmák belső életét érintő változtatásokkal, így az igazságügyi szakértők etikai eljárásával vagy az egyes igazságügyi szakmák gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó határidő-rövidülésekkel. Ezeket a módosításokat - azt gondolom - a megfelelő hivatásrendek támogató egyetértése esetében az Országgyűlés jó szívvel beépítheti a hatályos joganyagba. Érinteném a közvetítői tevékenységgel, a jogi segítségnyújtással és az áldozatsegítéssel kapcsolatos újítási javaslatokat.

Azt gondolom, kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek azzal a szándékkal, hogy a magyar állam a hazai közszolgáltatások minőségének javítása céljából folyamatosan ösztönző lépéseket tegyen. Baloldaliként azonban egy további szempontra is ügyelni kell: lehetőleg csökkenjenek tovább a különbségek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Ez az esélykiegyenlítés megvalósulhat a felesleges bürokrácia leépítésében, az ügyintézési idő csökkentésében, a jogi segítségnyújtás hatékonyságának javításában.

A törvényjavaslatot áttanulmányozva úgy gondolom, hogy az indítvány a tárgykörbe tartozó területeken ígéretes változásokat ajánl. A közvetítői tevékenységről szóló törvény hatályos rendelkezései nem tartalmazzák a közvetítői tanfolyam elvégzésének követelményét az ügyfelek számára. Akik például egy polgári peres ügyben közvetítő szolgáltatást vesznek igénybe, garantálni kell azt, hogy a köztük kialakult konfliktust olyan szakember segítsen feloldani, aki megfelelő tudással rendelkezik. Felhívom az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a tárgyalás alatt álló Ptk. több helyen is rendelkezik a közvetítésről. Azt gondolom, pergazdaságossági szempontok és a vitakultúra javításának szándéka is indokolhatja, hogy a közvetítői eljárást bevett formává tegyük. Az új Ptk. javaslata több helyen is ösztönöz a közvetítői eljárásra, például házassági bontóper vagy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére irányuló per esetében. A közvetítést végző személyek számára előírandó képzési és továbbképzési követelmények a közvetítői hivatás presztízsének emelkedését, az állampolgári bizalom növekedését szolgálhatják.

Napjaink jogalkotásának állandó figyelemmel kell lenni az elektronikus közszolgáltatások terjesztésére, a technika vívmányainak minél szélesebb körű alkalmazására. A törvényjavaslatban szereplő online mediáció intézménye lehetőséget ad a feleknek arra, hogy videókonferencia útján folytassák le a közvetítői eljárást. Az eddigi személyes megjelenésre vonatkozó szabályozás tehát felpuhul, és kiegészül egy új, reményeink szerint vonzó alternatívával.

A perekben érvényesíthető jogi segítségnyújtás intézménye viszonylag új, 2007-es szabályozáson alapul. Két szervezetrendszer vehet részt a jogi segítségnyújtásban, a jogi segítségnyújtó szolgálatok és maguk a bíróságok. A cél az, hogy ez a szolgáltatás kiszámíthatóbbá és gyorsabbá váljon. Örvendetes tehát ebből a szempontból, hogy a törvényjavaslat bővíti a segítségnyújtás formáit. A tanácsadásban vagy okiratszerkesztésben megnyilvánuló jogi szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé akkor, ha a félnek a bírósági eljárásban nincs pártfogó ügyvédje. Ugyanakkor rugalmasságot is mutat, hiszen amennyiben előre látható, hogy a jogi segítség nem elegendő, akkor pártfogó ügyvéd kirendeléséről is hozható már előre határozat.

Kedves Képviselőtársaim! Az áldozatsegítés intézménye révén a bűncselekmények áldozatai számíthatnak az állam kinyújtott karjára. Az ezt szabályozó normaanyagot most annak érdekében javasolja módosítani az indítvány, hogy az áldozatok szélesebb köre juthasson gyorsabb segítséghez. Kiemelésre méltó az az újítás, miszerint a jövőben kárenyhítésre jogosultnak kell tekinteni azt a rászorulót, aki a meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Bár közvetlenül nem áldozata a bűncselekménynek, emberi gesztusát honorálja a közösség.

Tisztelt Országgyűlés! A szocialista képviselőcsoport a törvényjavaslatot támogathatónak tartja, és bízik abban, hogy tartalmára tekintettel minél szélesebb konszenzussal tudja azt majd a tisztelt Országgyűlés elfogadni. A szocialista frakció változatlanul részt vesz majd a törvényjavaslat tárgyalásában.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)