Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.10:44:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2017.09.18.), 10. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a hatalmi vágy dühödt kitörései után a témával is érdemes lenne foglalkozni. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Mindig a kettős felelősségről beszéltünk, amikor a migráció kérdése felmerült. Természetes, hogy kötelezettségünk van: segítséget nyújtani az üldözötteknek. Természetes, hogy kötelezettségünk van saját hazánk és nemzetünk iránt, önvédelmet biztosítani számukra.

Engedjék meg, hogy először erről az utóbbiról szóljak néhány szót! Amikor azt kérdezzük meg, hogy egy erős közösség milyen tulajdonságokkal rendelkezik, és hogyan reagál egy kérelemre, hogy fogadják be az illetőt, akkor azt kell mondanunk, hogy ennek az erős közösségnek vannak közös normái, vannak közös ünnepei, van közös büszkesége. Amikor megjelenik a kérelmező, akkor először megnézik, és ha úgy döntenek, hogy befogadják, akkor felkínálják neki a közös normákat, a közös ünnepeket, a közös büszkeséget, és részévé válhat az ő társadalmuknak.

De soha nem engedik meg azt, hogy a bejövő kultúrája egyenrangú legyen a saját kultúrájukkal, pláne nem, hogy eluralkodjon rajtuk. Ne értsék félre, a sokszínűség jó és szép dolog - a kultúrán belül. Ha körülnéznek, vagy pláne meghallgatják az itt felszólalókat, látják, hogy mennyire különbözők vagyunk. Egy kultúrán belül a sokszínűség érték, ennek örülünk. De amikor egy másik kultúra próbál bejönni és eluralkodni, annak nem tudunk örülni. Ugyanis minden kultúrának megvan a szállásterülete. Mi itt, Európában ezt az európai, nyugati kultúrát szeretjük, ebben élünk, és nem tudjuk elfogadni azt, ami nem sokszínű, hanem multikulturális társadalomnak neveznek.

Akkor nézzük meg, hogy egy hanyatló közösségnek milyen az állapota: nincs erős identitása, de van egy önpusztító ideológiája, és ezt most Európában úgy hívják, hogy a nyílt társadalom ideológiája. Mit jelent ez? Mi a tanítása ennek a nyílt társadalom ideológiának, amely az együtt élő kultúrákról beszél, és amely azt mondja, hogy mindenki szabadon választhatja bármelyik kultúrát. Valóban, az emberi személy szabadsága nagy érték, a szabad választás mindenkinek adott. De ismét mondom, a társadalom érdeke az, hogy ne vegyes társadalomban, vegyes kultúrákban éljen, mert bebizonyosodott, hogy az nem működik.

(13.50)

És hogy mivel bizonyosodott be, azt mindnyájan látjuk. Amikor mi - és amiről a miniszterelnök úr beszélt - olyan konzultációt kezdünk, amelyben a Soros-tervről lesz szó, akkor e mögött a terv mögött ez az önpusztító, nyílt kultúrának nevezett ideológia áll. Nem működik, és nem is fog működni.

Egy rövid gondolat erejéig engedjék meg, hogy a kettős felelősség másik oldaláról is szóljak! Nekünk kötelességünk segítséget nyújtani az üldözötteknek, viszont ismerjük el, hogy a helyes gondolkodás alapja a jó distinkció, tegyünk különbséget üldözött és szerencsét próbáló vándor között. Én azt gondolom, hogy minden üldözöttnek segítséget kell nyújtani, felelősségünk belső köreiből adódóan először például a közel-keleti keresztényeknek. Ők mindig azt mondták, amikor találkoztunk velük, hogy soha nem Európában kérik ezt a segítséget, hanem a saját hazájukban. Magyarország eddig is megadta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ezután is meg fogja ezt adni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai