Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.11:16:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

213. ülésnap (2017.04.18.), 228. felszólalás
Felszólaló Hiszékeny Dezső (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:46


Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes dolog ez a törvényalkotás, mert ha elolvassa az ember a törvénytervezet címét, abból is nagyon sok következtetést le lehet vonni. Például, ha olyan törvénycímet olvasok, hogy egyes, jelen esetben belügyi tárgyú törvények módosítása, akkor már tudható az, hogy itt nyilvánvalóan valamilyen salátatörvényről van szó. Jól mondom? Amikor végigolvastam ezt a címet, akkor is sejtettem, hogy itt is erről van szó, ha jól számoltam, akkor 21 törvényt módosítanak egy törvénnyel.

Nyilvánvalóan itt arról lehetett szó, hogy a korábbi törvények alkalmazása során kibukott hiányosságokat próbálják meg ezzel a törvénnyel pótolni, vagy helyre tenni. Egyébként ez összefügg azzal, hogy nyilvánvalóan ebből az következik, hogy a korábban elfogadott törvények kapkodó módon, előkészítetlenül kerültek elfogadásra. Milliószor szóvá tettük, több időt az előkészítésre, hogy ezek rendben legyenek, és akkor nem lesz szükség arra, hogy egy törvényben 21 törvényt módosítunk, már ha sikerült jól számolnom ebben az esetben.

Nyilvánvalóan ez nem erősíti a jogalkotóba vetett bizalmat az állampolgárok részéről. Gondolják végig, hogy egy normál állampolgár hogy tudja ezt nyomon követni. Egyébként is hogy lehet ezt nyomon követni, amikor a törvényalkotás úgy működik, hogy napi 200 oldalnyi törvénymennyiséget, jogszabálymennyiséget fogadunk el? Nemhogy állampolgárok, jogászok nem tudják ezt normális módon követni. Nem nevezném ezt normális jogalkotásnak.

Jelen esetben az van, hogy választani kell, a 21 törvénymódosítás közül melyikkel foglalkozzak, hiszen 21-gyel nyilván nem lehet foglalkozni; én is hasonlóval szeretnék, mint Bárándy képviselőtársam tette. Ugye, a törvény azzal foglalkozik egyrészt, hogy kibővíti a megbízhatósági vizsgálattal érintett személyek körét. Ezt a Nemzeti Védelmi Szolgálat végzi, a magyar titkosszolgálat. A másik ilyen pedig a provokátorok különböző ügyekben való bevethetőségét próbálja meg kiterjeszteni, melyek azok az ügyek, amelyekben bevethetők.

A bizottsági ülésen annak tárgyalása során a jelen lévő Felkai államtitkár úr ezt a gyakorlatot hasznosnak, eredményesnek, jónak tartotta. Fontos dolog, hogy ő ezt említette, majd a végén kitérnék arra, hogy miért tartom fontosnak, hogy erről beszélgessünk. Nézzük az első részét, a megbízhatósági vizsgálaton részt vevők személyi körének bővítését. Nyilván ez összefügg azzal, hogy egyre bonyolultabbak az államigazgatással kapcsolatos ügyek, egyre több döntés születik, és ezeket valamilyen módon ellenőrizni kell. Mint említettem korábban, ezt a feladatot Nemzeti Védelmi Szolgálat látja el.

Akkor, amikor én ezt elolvastam, azt mondtam, hogy ez még lehet egy helyes döntés, egy helyes javaslat. Arra gondoltam, hogy a bővítendő személyek köre nyilván azzal kapcsolatos, ahol a döntések születnek, hiszen ott van lehetőség elsősorban a korrupcióra, ott, ahol a nagy pénzekről döntenek. Aztán meglepődve olvastam, hogy a végrehajtás szintjére terelődött ez át, egyszerű ügyintézőkre, közalkalmazottakra terjesztik ki. Közalkalmazott például a temetkezési területen dolgozó ember vagy egy tanár, vagy óvónő. Nem hiszem, hogy ezzel kéne foglalkozni, ez nem a valós probléma megoldását jelenti.

Akkor, ha a bővítést úgy hajtottuk volna végre, hogy a valós döntéshozók lettek volna azok, akikre ez kiterjesztődik, akkor azt mondom, hogy jó úton jártunk volna. És ez pontosan az a kör, ami a javaslatunkban szerepel. Államtitkárok, miniszterek, különböző biztosok, ugye, van kormánybiztos, miniszteri biztos, ők azok, akik a különböző döntések meghozatalánál jelen vannak, és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez lett volna az a kör, amelyikre ezt ki kellett volna terjeszteni.

A provokálhatósággal kapcsolatban, amit államtitkártársa eredményesnek és hasznosnak minősített: ezzel kapcsolatban jegyezném azt meg, azt hiszem, én vagyok az egyetlen személy a Magyar Országgyűlésben, aki részese lehetett egy ilyen eseménysorozatnak. Lehallgattak és provokáltak is. Nem tudom, államtitkár úr ezt hogyan élte meg, én ezt végigéltem, és pontosan tudom, hogy egy ilyen mit jelent. Ezzel kapcsolatos lenne a véleményem.

Az, amiről most szól ez a törvényjavaslat, a provokátoroknak azt a lehetőséget biztosítja, hogy szabálysértések esetén is provokálhatnak. Ezt komolyan gondolják? Egy ilyen provokátornak, az is egyébként vagy rendőrtiszt, vagy a titkosszolgálat állományában lévő személy, a bevetése nincs arányban egy szabálysértési bűncselekmény súlyával, és ez ezt tartalmazza. Nevetségesnek tartom!

És a gyakorlatról is néhány gondolatot, mert azért az időm sajnos véges. Ezek szerint a gyakorlat az lesz, hogy annak a rendőrnek vége van az életének, aki 5 ezer forintért „elnéz” egy szabálysértést, és leleplezik ezzel a provokátoros megoldással, azt gondolom. Ugyanakkor nem látom azt, hogy azok, akik súlyos milliárdokról döntenek, tudok itt kétmilliárdos történetet, velem szemben ül képviselő úr, azt hiszem, most nincs jelen, mindennap hallunk róla. Kormánybiztos is azon kívül, hogy országgyűlési képviselő, és még csak az eljárásról sem hallunk, hogy az ügyészség bármit tett volna. Ott nem lehetne ezt alkalmazni? A kisrendőrt, az ügyintézőt igen? Őket mindennap elhallgatni, provokátorokat uszítani rájuk, ugyanakkor a nagy tételben garázdálkodók, sunnyogók számára pedig nyitott a pálya. Azt gondolom, ez így nem helyes.

Visszatérve a provokátorok alkalmazására, a Nem­zeti Védelmi Szolgálat az ügyészséggel karöltve hajtja végre ezt a feladatot, többnyire az Országos Ren­dőr-főkapitányság állományában lévő, erre kiképzett rendőrtiszttel. A jelenlegi gyakorlat, saját pél­dámból kiindulva, túl azon, hogy elég sok adatot titkosítottak, de amit erről megtudtam, ez tökéletesen alkalmas arra, hogy politikai célokra használják fel.

(18.10)

Sajnos, az én esetemben a Nemzeti Védelmi Szolgálat fel is használta. A saját vizsgálatuk állapította meg rólam, hogy nem követtem el törvénytelenséget, és nem az történt, hogy leálltak, hanem az a döntés született, hogy bűncselekményt szerveznek ők maguk, és így próbálnak meg engem provokálni. A jelenlegi rendszerük, amit kialakítottak, arra alkalmas, hogy politikai célokra használják fel, ezért alkalmatlan arra, hogy törvényben rögzítsük. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai