Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.09:58:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

213. ülésnap (2017.04.18.), 198. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Önálló indítvány indokolása
Videó/Felszólalás ideje 5:02


Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy fontos javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, és arra vár, hogy először tárgysorozatba vegyük, és utána döntsünk róla és elfogadjuk. Természetesen, mint mindenhez, módosító javaslatot ehhez is be lehet nyújtani. Azt viszont nem tudjuk elfogadni, hogy a kérdéskör, amellyel foglalkozni kívánunk ‑ és most a Btk.-módosítás, -szigorítás körében kívánunk jelen esetben foglalkozni ‑, nem igényli semmilyen cselekvő, a törvényalkotó által cselekvő magatartásban megmutatkozó jogalkotási, akár a Btk.-t módosító, szigorító aktus elfogadását.

Miről is van szó? Arról lehet vitatkozni, hogy a rendszerváltás után ‑ és itt maradjunk egyelőre csak a rendszerváltás utántól ‑ mekkora összeget loptak ki ebből az országból. Külföldi szervezetek, amelyek nemcsak Magyarország, hanem világviszonylatban az offhshore-irányba kimenekített, kilopott pénzek volumenét vizsgálják meg, ezek Magyarország tekintetében két és fél-háromszorosára teszik a teljes magyar államadóssághoz képest, hogy ekkora összeget sikerült a politikai elitnek ‑ az elit szót tegyék természetesen idézőjelbe ‑ kilopni a ’80-as évek vége óta Magyarországról.

Márpedig ha ez így van, és mondhatják önök, hogy ez nem háromszorosa, hanem kétszerese csak az teljes magyar államadósságnak, nem 250 milliárd dollár, hanem csak 200, valószínűleg a valódi számok ennél még magasabbak, de azt kell hogy mondjam, hogy olyan horribilis számokról beszélhetünk még a legóvatosabb becslések alapján is, amelyek aktív változtatást igényelnek a törvényeken vagy az ügyészség magatartásán. Hiszen mondhatjuk azt, hogy ha a törvények jók, akkor az ügyészség nem végzi jól a tevékenységét, ha viszont az ügyészség jól végzi a tevékenységét, akkor a törvények, a magyar törvények folyamatosan, több évtizede gyakorlatilag alkalmatlanok arra, hogy meggátolják a közpénzek szétlopását.

A kettő együtt nem lehet igaz. Mert ha az ügyészség jól végzi a feladatát és a törvények jók, akkor nem szabadott volna eltűnnie ekkora összegnek. Márpedig ezek a pénzek eltűntek. Persze lehet azt mondani, és ha valaki amellett érvel, hogy se az ügyészségnek ne nézzünk a körmére, se ne szigorítsunk a tényállásokon, mondhatják azt következő eredőként, hogy nincs is lopás Magyarországon, nem is tűnnek el ezek a pénzek, ebben az esetben lehet, hogy elmeorvosi vizsgálatot is el lehet rendelni annál, aki ezt komolyan gondolja.

De a lényegre térve, hogy mit is tartalmaz ez a javaslat. Szeretnénk azt, hogyha a Btk.-ban a közpénzek eltűnésére, korrupcióra, de akár a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre vonatkozó tényállások is megemelésre kerülnének, súlyosabb büntetést helyeznének kilátásba, és így elérhetnénk azt, hogy netalántán, néha-néha, nagyon sok milliárd ellopása után egy-egy ember vonuljon börtönbe, akármennyire időre. (Dr. Gyüre Csaba tüsszent.) Igaza van Gyüre Csaba képviselőtársamnak, valóban, ezt nem láthattuk az elmúlt, most már lassan 30 évben.

És ha önök azt mondanák, hogy hihetetlen módon aránytalanul meg szeretnénk emelni ezeket a tényállásokat, akkor egy-két példával élnék, a javaslat ennél bővebb. Hivatali vesztegetés elfogadása esetén 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést helyeznénk kilátásba. Ez a szigorított adat, ez a szigorított tényállás, nem a jelenlegi. Aztán feljelentés elmulasztása esetében, ha egy hivatalos személy nem tesz feljelentést, bár olyan bűncselekményről szerez bizonyosságot, amely esetében ezt meg kellene tennie, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, hivatali visszaélés esetén 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés.

Tehát aki azt mondja, hogy ezek hihetetlenül magas értékek, így megemelve is, azt hiszem, nem gondolja komolyan, hogy itt el kellene számoltatni azt, aki a közpénzhez nyúl, de akár mondhatnám akár a hanyag kezelés tényállását is, amely esetében nagyon fontos, hogy ha valakit idegen vagyon kezelésével megbíznak és ezt nem megfelelőképpen látja el, akkor így a megemelt tétel nullától 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. Azt hiszem, hogy ez sem egy olyan tétel, ami miatt bármilyen felhorkanást lehetne itt a Házban megtenni.

Azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy ahhoz, hogy néha-néha lássunk egy-egy letöltendő szabadságvesztést is, támogassák a tárgysorozatba vételét ennek a javaslatnak, és utána fogadjuk is el közösen.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai