Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.17:11:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 22. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:08


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Ott szeretném folytatni, ahol Galambos Dénes képviselőtársunk abbahagyta, tudniillik arról beszélt, hogy az önkormányzati finanszírozás minden tekintetben szép, jó és elegendő. Azt kell mondjam, hogy képviselőtársunk sajnos nagyot téved, sajnos messze nem ilyen jó az összkép. A továbbiakban szeretném ezt most pontról pontra részletezni.

Nagyon örülök, hogy egyébként Pogácsás államtitkár úr is itt tartózkodik a teremben. Remélem, ő is tud majd nekünk érdemi pluszinformációval szolgálni. Tartok tőle, hogy sok tekintetben meg kell hogy erősítse majd a szavaimat.

Legelsősorban arra kell hogy rámutassak, hogy az önkormányzatok általános működési támogatása, ami több minden dologra, a hivatalok működésére, valamint a településüzemeltetési feladatok ellátására is szolgál, azon belül is a hivatalok működése tekintetében messze nem elegendő forrást biztosít a települések számára az elismert köztisztviselői létszám alapján. Ez korábban is így volt, ennek a normatívának a száma, az aránya éveken keresztül nem változott semmit.

Igen ám, de a múlt év 2016. novemberi bérmegállapodás alapján egy előre nem tervezhető, az önkormányzatok számára előre nem látható pluszkiadás, teher, többletteher is jelentkezett. Arról van szó, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése miatt az erre a keretre jutó forrás most már tényleg messze alulmarad attól, amit egyébként ténylegesen ki kell fizetniük az önkormányzatoknak. Mi ezt kezdeményeztük korábban, egy országgyűlési határozat keretében, a 2017-es költségvetési törvény módosítása tekintetében is, illetve amikor a kormányzat benyújtotta szintén a 2017-es költségvetési törvény módosítását, ahhoz is adtunk be ilyen jellegű módosító indítványt.

Sajnálatos módon azt kell hogy lássuk, hogy semmi változás nincsen ebben a kérdésben a 2018-as költségvetésben sem. Nagyon remélem, hogy nem számít majd tiltott szemléltetésnek, ha felmutatom, hogyan is néz ki most a 2017. évi közalkalmazotti bértábla. (Felmutat egy nyomtatott lapot.) Tudniillik ez a költségvetés 6. számú melléklete, és ez is szoros összefüggésben van ezzel a kérdéskörrel.

Emellé azt is hozzá kell tennem, hogy a 2016. évig bezárólag, sőt a 2017. éviben sem emelkedett a köztisztviselői alapilletmény, ami tudjuk, hogy 2008 óta nem emelkedhetett Magyarországon, amióta Gyurcsányék megkötötték azt a szégyenletes IMF-paktumot. Tehát ezek az emberek, akiknek a béréről beszélek, mind a köztisztviselők, mind a közalkalmazottak, azóta nem tapasztalhattak érdemi előrelépést a saját bérezésük kapcsán.

Itt is, ebben a táblázatban, azt kell lássuk a közalkalmazottak tekintetében (A felszólalás alatt többször felmutatja a táblázatot.), hogy az első 4-5 kategóriában gyakorlatilag mindenki, aki ilyen értelemben a köz szolgálatába lép, az élete első munkanapján, valamint az élete utolsó munkanapján ugyanannyi bért kap. Tehát valaki, aki elkezd dolgozni akár 8 általánossal, akár egy középfokú végzettséggel, egy női munkatárs esetén dolgozik, mondjuk, 40 éven keresztül, végig a minimális juttatást kapja. Tehát a Fidesz által kínált életpályamodell a közszférában jelenleg úgy néz ki, hogy minimális bér, aztán utána nyilvánvalóan valamifajta minimális nyugdíj, és ez összességében a minimális élet, amit nekik szánnak.

Ezért, mivel ez elfogadhatatlan, és mivel mi ezt semmilyen értelemben nem tudjuk támogatni, egyrészt beadtunk egy módosító indítványt, ami a köztisztviselői alapilletmény növeléséről szól, most már végre érdemi módon, és nem úgy, hogy áthárítjuk azt az önkormányzatokra, hogy vagy ki tudják fizetni, vagy nem, vagy ki tudják gazdálkodni, vagy nem, hanem valójában a költségvetési törvényben legyen definiálva, a szakszervezetek követelésének megfelelően, legalább egy 20 százalékos emelés.

Minekutána a közalkalmazotti bértáblának így, ebben a formában valójában nincs értelme, hiszen a jelenleg zölden látható számok azt jelentik, hogy a táblának körülbelül 60-70 százaléka egyforma bért kap. Jövőre ez annyiban fog romlani, hogy most már nem 60-70 százalék, hanem közel 80 százaléka fogja ugyanazt a bért kapni. Tehát ilyen értelemben nincs értelme, tulajdonképpen nyugodtan ki is vehetnék ezt a 6-os mellékletet a költségvetésből, hacsak azt a módosításunkat el nem fogadják, hogy a minimálbérhez, valamint a garantált bérminimumhoz legyen kötve. Tehát az első fizetési osztályba, az első sorba minden esetben, minden alkalommal a minimálbér, illetve a garantált bérminimum kerüljön, és ehhez képest legyenek további szorzók megállapítva. Tudniillik ez nemcsak egy-egy fizetési osztályon belül, tehát egy-egy oszlopon belül jelent nagyon durva bérfeszültséget, hanem a különböző fizetési kategóriákban is nagyon durva bérfeszültséget jelent, hiszen bárki, aki elvégzett, mondjuk, egy gimnáziumot és egy érettségije van, de az is, aki akadémiai doktori fokozattal rendelkezik, ugyanannyi bért kap. Tehát mindegy, hogy hány évet dolgozott, és mindegy, hogy milyen végzettsége van, ugyanannyi bért kap.

Nyilvánvalóan ez adott esetben kiegészülhet bizonyos nyelvi pótlékkal, vezetői pótlékkal, a munkáltató által, az önkormányzat által adott bizonyos pótlékokkal, de ezek a pótlékok nem a valódi bérhez számítódnak hozzá, ezekből nem lesz nyugdíj; ez nem a valódi fizetés.

(10.20)

Tehát ezekből a pótlékokból most egyszer s mindenkorra valódi fizetést kéne nekünk csinálni.

Ehhez kapcsolódik az is, ami a tegnapelőtti vitában elhangzott. Banai államtitkár úr volt akkor bent, aki azt mondta, hogy ne sajnáljuk annyira a közszférában dolgozókat, mert az alkalmazásban állókból 550 ezer embernek jövőre több lesz a bére. Igen, valóban több lesz a bére, körülbelül 800-850 ezer emberről beszélhetünk, és ehhez képest ezeknek egy picit emelkedni fog a bére, de emögött egy valóban tragikus helyzet van, az, amit az előbb mutattam: ezek az emberek minimális juttatást kapnak. Persze, hogy emelkedik a bérük, csak ez nem teremthet egzisztenciát egy teljes család tekintetében. Képzeljük el, hogy két tisztviselő összeházasodik, születik nekik egy-két gyerekük, akkor annak a családnak minden tagja a létminimumon vagy a létminimum alatt fog tengődni.

Ezért tehát én azt gondolom, hogy igenis fontos lenne olyan értelmű eltéréseket megfogalmazni és beépíteni a költségvetésbe, mint amit az előbb is elmondtam.

A továbbiakban az önkormányzatok gazdálkodási szabadságáról szeretnék egy-két szót szólni, noha egyébként összefüggésben van az előbbiekben elmondottakkal is, de egy pont kapcsán ezt szeretném konkretizálni is. Nevezetesen: a gépjárműadó helyben maradó részéről van szó. A korábbiakban, két-három évvel ezelőttig a gépjárműadó, amit egyébként az önkormányzatok szednek be, 100 százaléka ott maradt bevételként az önkormányzatoknál. Na, ennek vége, és a pár évvel ezelőtti módosítás óta már csak a 40 százalékáról beszélünk, tehát a munka ott marad továbbra is az önkormányzatoknál, hiszen ők tartják nyilván, ők szedik be ezeket a pénzeket, viszont ennek egy jelentős részét továbbítania kell az önkormányzatoknak a központi költségvetés felé.

Ez egy annyiban elfogadhatatlan dolog, hogy az Alaptörvény is, de az ágazati törvény, tehát az önkormányzati törvény is arról szól, hogy az önkormányzatoknak meg kell adni a gazdálkodási szabadságot, de ha a saját bevételeiket is elvonjuk ‑ majd erről még fogok a későbbiekben is beszélni ‑, ehhez számolom most a gépjárműadót is, hiszen ezt ők szedik be, akkor valójában a végtelenségig leszűkítjük a mozgásterüket, hiszen egyébként kötelező önkormányzati feladatok ellátására nem jut elég pénz, hát még a fejlesztésekre, amelyek valójában szükségesek az egyes településeken. Itt is elhangzott nemrégiben a kedves képviselőtársamtól egy rendkívül hosszú lista, hogy mi mindent lehetne az adott településeken fejleszteni. Igen, ezt a helyben lakók pontosan tudják, a helyi döntéshozók pontosan tudják, és ezt ők kezelni is tudnák, ma megfelelő mozgásterük lenne, például olyan módon, hogy ezt a gépjárműadót ott helyben megkaphatják.

Ehhez kapcsolódik még egy pont, ez inkább a nagyobb településekre vonatkozik: ez a szolidaritási hozzájárulás. Ez egy újfajta, mondjuk így, adónem, amit az önkormányzatoknak kell viselniük. Arról van szó, hogy a köznevelési törvény módosítása után most már az egyes iskoláknak nemcsak a fenntartása, de a működtetése is az állam feladata. Amikor az önkormányzatok kapnak egy feladatot kötelező feladatként, akkor általában a központi költségvetés a feladatfinanszírozás keretében ezeket a kötelező önkormányzati feladatokat támogatja valamilyen mértékben, hiszen erről szól a törvény, erről szól az ágazati törvény, de arról sehol nincsen szó, se az Alaptörvényben, se az önkormányzati törvényben, hogy ha elveszünk egy feladatot, akkor ahhoz még pénzt is elveszünk az önkormányzatoktól.

Ez egy teljesen nonszensz állapot, megítélésünk szerint, meggyőződésünk szerint egyébként alaptörvény-ellenes állapot, hiszen a központi alrendszer, illetve az önkormányzati alrendszer közötti kapcsolat csak olyan módon valósulhatna meg a kétharmados törvény szerint, amennyiben a központi alrendszer támogatja az önkormányzatokat, valamint az önkormányzatok saját bevételei, amelyeket most önök itt elvonnak, arra szolgálnának, hogy a helyben lévő kötelező feladataikat ellássák, de önök pont ebből a saját bevételből vonnak el. Nagyon remélem, hogy az Alkotmánybíróság minél hamarabb meg fogja állapítani ennek az alaptörvény-ellenességét, és azért az a 40 milliárd forint, amit önök beterveztek a költségvetésbe a jövő évre, amit el kívánnak ilyen módon vonni az önkormányzatoktól, már a továbbiakban nem lesz lehetséges.

Banai államtitkár úr ezzel kapcsolatos megjegyzéseimre azt mondta, hogy de ebből más kisebb településeknél például a bölcsődefejlesztést fogják majd finanszírozni. Kérem, attól, hogy egy elvont bevétel megjelenik a központi költségvetésben, annak a szétosztása egyáltalában nem biztos, hogy a szolidaritást szolgálja, de hogy törvénytelen az elvonás, az biztos. Tehát egy törvénytelenül elvont pénz esetében, még ha esetleg azt jó célra is fordítanánk, akkor is törvénytelen továbbra is az elvonás, tehát ezt ilyen értelemben semmilyen módon nem tudjuk támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai