Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.21:37:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 14. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (német nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:28


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi szószóló: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglichdes GesetzesvorschlägesNr. T/15381. über den ungarischenHaushalt ‑ im Zusammenhang mit den Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen und Nationalitäten Kindergarten- und Nationalitäten Pädagogenprogram ‑ erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a 2018. évi központi költségvetés, a T/15381. számú törvényjavaslat nemzetiségi igényeket érintő részeivel, elsősorban a nemzetiségi óvoda- és a nemzetiségi pedagógusprogrammal kapcsolatosan.

(9.20)

A tegnapi hozzászólásomban igyekeztem egy rövid áttekintést adni az elmúlt három évről, a Magyarországon élő nemzetiségeket érintő pozitív változásokról, a 2018. évi központi költségvetési törvényjavaslat nemzetiségi igényeinek előkészítését megelőző munkáról. Felszólalásom utolsó részében már nagy vonalakban ismertettem azt a nemzetiségi óvodapedagógus- és nemzetiségi pedagógusprogramot, mely a 2 milliárd 416 millió forinttal a 2018. évi nemzetiségi igények gerincét képezi.

Ezúttal szeretném a nemzetiségi óvodákban készített felmérések eredményeit részletesebben értékelni, és a programban tervezett intézkedésekről önöket, a tisztelt Házat részletesebben tájékoztatni. Bevezetésként szeretném elmondani, hogy a Magyarországon élő 13 nemzetiségből 8 nemzetiségnek van hivatalosan nemzetiségi óvodája, a horvát, a német, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák és a szlovén nemzetiségnek; öt nemzetiségnek ‑ bolgár, görög, lengyel, örmény, ukrán ‑ nincsen hivatalos nemzetiségi óvodája, bár közülük is kettőnél hétvégi rendszerben és nem hivatalosan próbálnak a gyermekekkel foglalkozni.

A nemzetiségi óvodával rendelkező 8 nemzetiség helyzete is sok vonatkozásban különbözik, annak függvényében, hogy milyen a területi elhelyezkedésük Magyarországon, milyen messze vannak az anyaországtól, mennyi az adott nemzetiség lélekszáma, és így tovább. Így a nemzetiségi óvodák kérdésében is vannak közös pontok, de nemzetiségenkénti speciális vonások, gondok, feladatok is, mint a legtöbb nemzetiségi kérdésben, így nem lehet valamennyi nemzetiségre, valamennyi problémára azonos sablonmegoldást adni.

Ráadásul a többi nemzetiséghez képest is sajátos helyzetben vannak a magyarországi romák, hiszen míg a többi nemzetiség igyekszik a gyermekeket kisebb-nagyobb nemzetiségi óvodákba összefogni és ott részükre nemzetiségi nevelést biztosítani, a roma gyerekek esetében egy többségében roma óvodánál bármikor felmerülhet a szegregáció kérdése, problémája.

A nemzetiségi óvodapedagógus-projekt mind a 8 nemzetiségi óvodával rendelkező nemzetiségre kiterjed, én most a problémakört a német nemzetiségi óvodákra végzett felmérés eredményeivel érzékeltetném. 2016 októbere és 2017 februárja között mind a 215 német nemzetiségi óvodát teljeskörűen felmértük öt évre visszamenőleg és a várható adatokat tekintve öt évre előremenőleg is. Itt megjegyzem, hogy teljesen véletlen egybeesés, hogy a magyarországi németeknek pont ugyanúgy 215 nemzetiségi óvodája van, mint ahogy a határon túli magyarságnak is 215 magyar óvodája van.

A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a magyarországi nemzetiségi óvodáknak két típusa lehet. Az egyik az egynyelvű, nemzetiségi nyelvű, ahol kizárólag a nemzetiség nyelvén folyik a nevelés; Magyarországon a 215 német nemzetiségi óvodából mindössze egyetlen óvodában, a pécsi Valéria Kochban és ott is csak három éve folyik egynyelvű, német nyelvű nevelés. A többi 214 német óvodában két nyelven folyik a nevelés, magyar nyelven és német nyelven.

A kétnyelvű nemzetiségi óvodákban a közoktatási törvény szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felében nemzetiségi nyelven, vagyis németül kellene foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak német nemzetiségi végzettséggel kell rendelkeznie. A 215 német nemzetiségi óvodában 568 nemzetiségi csoport van, a csoportonkénti két fővel 1136 nemzetiségi végzettségű óvodapedagógusra lenne szükség. A tényleges német nemzetiségi óvodapedagógus-létszám ezzel szemben mindössze 662, vagyis a hiányzó német óvodapedagógusok száma 474, a szükséges létszám 41,7 százaléka, tehát majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik. Erre mondtam tegnap, hogy ha a mai helyzetet egy szóval kellene értékelni, akkor azt kell mondjuk, hogy tragikus.

S ha az összesített adatokat óvodánként lebontva nézzük és csoportosítjuk, akkor azon nemzetiségi óvodák száma, ahol nemzetiségi csoportonként mindkét óvodapedagógus ‑ vagy ahol három van, abból kettő ‑ rendelkezik nemzetiségi végzettséggel, 33 darab, az összes óvodának mindössze 15,4 százaléka, vagyis csak minden hetedik német nemzetiségi óvodában vannak meg a személyi feltételei annak, hogy a törvény szerinti színvonalú nemzetiségi nevelés történjen. Azon óvodák száma, ahol több nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus van, mint ahány nemzetiségi csoport, 39 intézmény, az összes óvoda 18,1 százaléka. Ezen óvodáknál még legalább az a minimumfeltétel és biztonság megvan, hogy egy nemzetiségi óvodapedagógus kiesése bármely okból nem jelenti azonnal azt, hogy egy nemzetiségi csoport nemzetiségi óvodapedagógus nélkül marad. Az összes többi német nemzetiségi óvodában, az óvodák kétharmadában csoportonként maximum egy német nemzetiségi óvodapedagógus van, vagyis bármely német nemzetiségi óvodapedagógus átmeneti vagy tartós kiesése ‑ gyes, betegállomány, bármilyen egyéb okból ‑ esetén még a csoportonkénti egy nemzetiségi óvodapedagógus sem biztosítható.

Végezetül: már a felmérés idején, de jelenleg is 22 német nemzetiségi óvodában, az óvodák 10 százalékában kevesebb német nemzetiségi óvodapedagógus volt, mint ahány német nemzetiségi csoport, 9 nemzetiségi óvodában egyetlen nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus sem volt, 4 óvodában pedig már nem is indítottak 2016-ban német nemzetiségi csoportot a nemzetiségi óvodapedagógus-hiány miatt.

Mindezek alapján azt kell mondani, hogy csak a nemzetiségi óvodapedagógus-ellátottságot alapul véve is a német nemzetiségi óvodák mintegy kétharmadánál nem lehet hatékony nemzetiségi nevelést folytatni.

Ezt a helyzetet, a jelentkező problémát mintegy másfél évtizede érzékeljük, amelyet az utóbbi 2-3 évben drasztikusan felgyorsított az Ausztriába és Németországba történő nagyarányú migráció miatt jelentkező nagymértékű németnyelv-oktató pedagógusok hiánya, elszívó hatása.

A német nemzetiség vonatkozásában úgyszintén komoly veszélyeztetettséget jelent, hogy Ausztriában és Németországban nincs felsőfokú óvodapedagógus-képzés, így a magyar egyetemeken, főiskolákon német nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzett, diplomás hallgatókat tárt karokkal várják.

A német nemzetiség esetében, de a többi magyarországi nemzetiségnél is további elszívó hatást jelentenek a Magyarországon dolgozó külföldi cégek, hiszen a nemzetiség nyelvét beszélő nemzetiségi óvo­da­pedagógusok és nemzetiségi pedagógusok pusztán a nyelvtudásuk miatt a Magyarországon működő külföldi cégeknél lényegesen magasabb bérhez juthatnak az üzleti életben, mint pedagógusként.

A német nemzetiségi óvodáknál meglévő 474 fős nemzetiségi óvodapedagógus-létszámhoz hasonlóan a többi nemzetiségnél is eltérő mértékben, de az országos nemzetiségi önkormányzatok által feldolgozott adatok alapján szintúgy nagyon komoly problémák vannak a nemzetiségi óvodapedagógus-ellá­tott­ság terén, a náluk jelentkező nemzetiségi óvodapedagógus-hiány közel 80 fő. Összesen a nyolc nemzetiségnél a hiányzó nemzetiségi óvodapedagógus-létszám mintegy 550 fő. Az elmúlt öt év átlagában a hét nemzetiségi óvodapedagógus alap- és kiegészítő képzést végző egyetemen és főiskolán évente 75-80 nemzetiségi óvodapedagógus kapott végzettséget, diplomát, de közülük is sokan el sem kezdték az óvodapedagógus-pályát.

(9.30)

A jelenlegi helyzet alapjaiban veszélyezteti a nemzetiségi óvodák működését a nemzetiségi óvodapedagógus-hiány miatt. A nemzetiségi óvodapedagógus-képzést végző hét egyetemmel és főiskolával történt többszöri megbeszélések, egyeztetések alapján a nemzetiségi alapképzésre optimális esetben a következő két évet tekintve mintegy száz fő, a magyar alapképzettséggel rendelkezők nemzetiségi kiegészítő képzésére pedig évente hatvan fő képzését lehetne biztosítani az érintett nyolc nemzetiség vonatkozásában.

A feladat hármas. Egyrészt a nemzetiségi óvodapedagógus-képzés területén a hallgatók részére szerződéssel biztosított ösztöndíjjal olyan helyzetet kell teremteni, hogy maximális létszámban jelentkezzenek hallgatók a nemzetiségi óvodapedagógus alapképzésre. A nemzetiségi óvodákat érdekeltté kell tenni abban, hogy a magyar alapvégzettséggel rendelkező, de valamely nemzetiséghez tartozó, kötődő, a nemzetiségi nyelvet beszélő óvodapedagógusaikat elküldjék a nemzetiségi kiegészítő képzésre, és a képző intézeteket olyan szinten támogatni, érdekeltté tenni, hogy biztosítani tudják a megfelelő színvonalú nemzetiségi alap- és kiegészítő képzés személyi és tárgyi feltételeit. Mindennek az éves költségigénye a részletes, konkrét intézkedések alapján mintegy 134 millió forint.

Másodszor és másrészről biztosítani kell, hogy a jelenleg a pályán lévő nemzetiségi óvodapedagógusok a pályán maradjanak, esetleg a korábbi pályaelhagyók visszatérjenek, amelyhez javasoljuk a nemzetiségi óvodapedagógus-pótlék összegének ‑ amely jelenleg 17 712 forint ‑ jelentős, 300 százalékkal történő megemelését, amely olyan jelzésértékű lenne az egész nemzetiségi óvodapedagógus-társadalom számára, mely ezt a problémát, ennek a megoldását előrevihetné. Ennek költségigénye a 2017. februári tényadatok alapján 1044 nemzetiségi óvodapedagógus figyelembevételével éves szinten 812 millió forint lenne.

A gyermekeink részére a nemzetiségi anyanyelv visszaadása, megerősítése a nemzetiségi óvodákban indul. Kulcsfontosságú ezért a nemzetiségi óvodapedagógus-ellátottság felmérése, itt a nemzetiségi óvodákra koncentráltunk első lépcsőben. De tudjuk, érzékeljük, hogy legalább ilyen szintű problémák vannak a nemzetiségi pedagógusképzéssel és a nemzetiségi iskolák nemzetiségi pedagógusellátottságával is, amelynek a pontos felmérését jövőre, második lépcsőként kívánjuk megcsinálni.

Addig is, amíg a nemzetiségi pedagógusképzésre vonatkozó teljes programot kidolgozzuk, létszükséglet a most pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartása, ezért javasoljuk a nemzetiségi pedagógusok részére is a nemzetiségi pótléknak ‑ amely esetükben szintén az óvodapedagógusokkal megegyezően 17 712 forint ‑ a nemzetiségi óvodapedagógusokkal azonos mértékű, 300 százalékkal történő megemelését, amelynek teljes éves költségigénye a 2017. februári tényadatok alapján 1890 főre számolva éves szinten 1 milliárd 470 millió forint.

Mindezek alapján a teljes, komplett nemzetiségi óvodapedagógus-képzés, nemzetiségi óvodapedagógus- és nemzetiségi pedagógusprogram így javasolt megoldásának az éves teljes költsége 2 milliárd 416 millió forint, amelynek tisztelettel kérem a támogatását gyermekeink jövője érdekében a 2018. évi központi költségvetési törvényhez benyújtandó nemzetiségi bizottsági módosító javaslatnál.

A programhoz kapcsolódó harmadik és hasonlóan fontos feladat, amely már nem pénzügyi kérdés, hogy a nemzetiségi pedagógusellátottság létszámproblémáinak a megoldása mellett hasonlóan fontos kérdésnek tartjuk a képzés színvonalának, ezen belül kiemelten a nemzetiséginyelv-ismeret és nemzetiségi tartalmak jelentős fejlesztését, objektív mérését. Erre azért van szükség, mert a képzés hiányosságaiból adódóan a pályán lévő nemzetiségi óvodapedagógusok egy részénél a nemzetiséginyelv-tudás nem megfelelő színvonalú, az egyes képzőhelyek között is jelentős különbségek vannak.

A képzőhelyekkel egyeztetve, az illetékes szaktárcával egyeztetve a nemzetiséginyelv-tudással kapcsolatban objektív, írásos követelményeket kell támasztani a felvétel során, és akik nem rendelkeznek a megfelelő szintű nyelvi kompetenciákkal, azoknál a hatszemeszteres alapképzést nyolcszemeszteresre kell bővíteni, amelyből az első két félév meghatározóan a nemzetiségi nyelvi kompetenciák fejlesztését szolgálná.

Úgyszintén nemzetiséginyelvvizsga-követel­ményt kell bevezetni a nemzetiségi óvodapedagógus-képzés kimeneti oldalán, megszüntetve azt a mai káros helyzetet, hogy a nemzetiségi óvodapedagógus végzettség megszerzését mindennemű nyelvvizsga- és nyelvtudásszinttől függetlenül automatikusan elismerik C típusú nyelvvizsgával megegyező végzettségnek.

Az az egészen elképesztő helyzet alakult ki és volt az elmúlt években, hogy ha valaki magyar nyelvű óvodapedagógus-alapképzésre jelentkezett, annak a diploma felvételéhez meg kellett csinálnia legalább egy B típusú állami nyelvvizsgát. Ugyanakkor, ha valaki nemzetiségi óvodapedagógus-alapképzésre jelentkezett, akkor volt olyan képzőhely, ahol nemzetiségi nyelven csak szóbeli felvételi beszélgetés volt, amelynek alapján gyakorlatilag nyelvtudástól függetlenül bárkit felvehettek. Utána a nemzetiségi óvodapedagógus-képzés nagyobb része magyar nyelven folyt, a szakdolgozatot meg lehetett írni és védeni magyar nyelven, és végül a nemzetiségi óvodapedagógus végzettség megszerzését automatikusan betudták C típusú nyelvvizsgának megfelelő végzettségnek, nyelvvizsga nélkül, és a frissen végzett nemzetiségi óvodapedagógus nyelvvizsga letétele nélkül, esetenként nem megfelelő vagy minimális nyelvtudással is megkaphatta és megkapta a diplomáját.

Ezeket az anomáliákat az egyetemekkel, főiskolákkal együttműködve szeretnénk megszüntetni, a nemzetiségi óvodapedagógus alap- és kiegészítő képzésben a nemzetiségi nyelvre vonatkozóan mind a bemeneti, mind a kimeneti oldalon egyértelmű és objektív mérési követelményeket beállítani, amely kizárja azt, hogy a jövőben olyan nemzetiségi óvodapedagógus vagy nemzetiségi pedagógus kaphasson diplomát, aki az adott nemzetiség nyelvét megfelelő szinten nem birtokolja.

Egy nemzet a nyelvében él. Egy nemzetiségre ez még hatványozottabban igaz. Magyarországon az elmúlt száz év ‑ mondjuk úgy ‑ történelmi viharaiban a Magyarországon élő nemzetiségek jelentős része elveszítette anyanyelvét, részben identitását, és ennek következtében is Magyarország egy kis túlzással egynyelvű országgá vált. Nagyon eltávolodtunk azoktól a Szent István-i intelmektől, amelyeket oly sokszor elmondunk.

Azt gondolom, hogy a magyar politika és a kormányzat ezt látva, az utóbbi években jó néhány olyan intézkedést tett, amely megpróbálja ezt a helyzetet javítani: a nyelvvizsga-kötelezettség előírása az egyetemi diplománál vagy éppen most az első nyelvvizsga ingyenessé tétele. Ennek ellenére ma is Európában Magyarország még mindig az utolsó helyen áll nyelvismeret szempontjából. Ez részben annak is köszönhető, hogy a magyarországi nemzetiségek elvesztették anyanyelvüket.

Az élet megváltozásával ma már az édesanyjától a gyermek először, még ha a nemzetiségi anyanyelvét is hallja, de sokkal többet van magyar nyelvi környezetben, mint nemzetiségi nyelvi környezetben, így ma minden Magyarországon születő nemzetiségi gyermek magyar anyanyelven nő fel. De számunkra kulcsfontosságú, hogy mellette a nemzetiségi nyelve is anyanyelve legyen. Ehhez kérem a segítségüket és a támogatásukat. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai