Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.14:09:16 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 24 2018.06.04. 5:10  23-26

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom elején én is megemlékezem a fájdalmas trianoni békediktátumról. Ez a megemlékezés kapcsolódik ahhoz a mondathoz, ami már elhangzott ma itt a parlamentben. Ez a nemzet élni akar, és ez a kapcsolódás nem más, mint a nemzeti összetartozás napja. Így ez a nap nem csupán a fájdalmas megemlékezésé, hanem az összetartozás ünnepléséé is egyúttal.Még egy gondolatot engedjenek meg: hadd gratuláljak Szabó Timeának, nem annyira a felszólalásához, inkább az állapotához! Kívánom, hogy egészséges gyermeke legyen és boldog családi élete. (Szabó Timea: Köszönöm. - Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Minden, a magyar parlamentben ülő párt elkötelezett a demokrácia iránt. Ez az elköteleződés három irányból táplálkozhat: a liberális demokrácia, a kereszténydemokrácia, illetve a szociáldemokrácia megközelítéséből. Azt látjuk, hogy a liberális demokráciának nevezett megközelítés válságba került. Ez a válság pedig elsősorban antropológiai jellegű, tehát világnézeti probléma, amiből azonban következnek társadalompolitikai következmények is.

Mivel a kormányzat a következő időszakot egy kereszténydemokrata szemléletben képzeli el, ezért talán érdemes néhány szót szólni arról, hogy mit is jelent a kereszténydemokrácia. Elsősorban a keresztény ember- és társadalomképből indulunk ki, és ha megengedik, két fontos pillérre hívnám fel a figyelmet, amit ez a még hátralévő három perc megenged.

Az egyik az, hogy mi a teljes embert tekintjük, és nem csupán egyes vonásokat ragadunk ki az emberi jogokból és azt abszolutizáljuk, hiszen ez az, ami ma jellemző a liberális demokrácia képviselőire. Az emberi jogokat a felelősséggel, vagy ha úgy tetszik, a kötelességekkel együtt nézzük. Ezzel válik az emberképünk teljessé, és ha valamit konkrétan ebből most következtetni kellene, akkor hadd említsem meg azt a kormányzati szándékot, ami a munkaalapú gazdaságot és a munkaalapú társadalmat említi. Hiszen a munka nem csupán lehetőség, hanem felelősség is az ember számára, ilyen értelemben a jogaink és a kötelességeink, a felelősségünk összefügg. Ezért nyugodtan építhetjük a jövőnket egy munkaalapú társadalomra és gazdaságra. (Varju László: Szarvashiba!)

A következő pillére ennek a kereszténydemokrata értelmezésnek az, ami következik az emberképünkből, ez pedig az ember társas lény mivolta. Ha az ember társas lény, akkor fontosak a közösségek. Ezek a közösségek a másik pillérét alkotják a mi demokráciaértelmezésünknek, ami természetesen a ma már emlegetett családdal mint legkisebb közösséggel kezdődik, folytatódik az egyházi és civil közösségekkel, természetesen a valódi civil közösségekre gondolok, és folytatódik a nemzet egészének közösségével, ami a mai nap folyamán különös aktualitást kap.

És hogy miért van szükség erre a kereszténydemokrata értelmezésre ma Magyarországon, az nyilvánvaló: azért a válságért, amit látunk Nyugat-Európában. Ahogy említettem, ez a válság antropológiai gyökerű, vagyis az emberi jogok téves értelmezéséből és abszolutizálásából következik, és olyan jelenségeket tartalmaz, amik bizony nálunk elkerülendők lehetnek. Ha megengedik, azért ebből is néhány gondolatot idéznék, hogy mit jelent ma a nyugati világban ennek a válsága. Jelenti elsősorban azt, hogy az említett emberkép eltorzul, vagyis olyan, az emberi természettel ellentétes törekvések jelennek meg, amik a normális emberi kapcsolatokkal, házasság- és családképünkkel ellentétesek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és nem felelnek meg az emberi természetnek.

Lehetne sorolni sokáig. Lesz még alkalmunk erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 90 2018.06.04. 2:43  89-94

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Államtitkár Asszony! Az első számú nemzeti sorskérdéshez, a demográfiai helyzethez kapcsolódó családpolitikáról szeretném kérdezni. 2010-ben azt tapasztalta a polgári kormány, hogy a helyzet meglehetősen siralmas volt, mélyponton volt a családalapítási és a gyermekvállalási kedv, magas volt a terhességmegszakítások száma, ezért a kormány ennek következtében a családokat állította előtérbe. A családról mint értékhordozó és értékteremtő alapegységről szólt Magyarország új Alaptörvényében is: „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.” Új családtámogatási rendszert vezetett be, illetve erősített meg. Ennek pillére a családi adókedvezmény volt, ’18-tól már ezt továbbfejlesztve, a kétgyermekes családok havi 35 ezer forintot, míg a háromgyerekesek 99 ezer forintot takaríthattak meg. A kormány visszaállította a hároméves gyest, a gyed emelése mellett a diplomásgyedet is bevezette. ’18-ban már közel 2000 milliárd forintot fordított a kormány családtámogatásra. Az egyik legfontosabb eleme a családpolitikának a munka és a család összeegyeztetése. Erre szolgált például a gyed extra, a munkahelyvédelmi akcióterv, és sokat segített a családokon a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelése. Bevezettük, illetve megerősítettük az ingyenes gyermekétkeztetést, illetve az ingyenes iskolai tankönyvellátást. Nagy lépés volt a CSOK bevezetése, amely 75 ezer családot érintett.

Kérdezem államtitkár asszonyt, hogy milyen intézkedések történnek majd az új kormányzat részéről a családok számára, illetve hogy a családok éve keretében elindult intézkedéseknek milyen eredményei láthatók eddig. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 94 2018.06.04. 0:24  89-94

HARRACH PÉTER (KDNP): Államtitkár asszony válasza megnyugtatott engem, hogy a családpolitika jó kezekben van, és folytatódni fog az a folyamat, ami már nyolc éve tart, és a magyar családok helyzete tovább fog javulni a következő négy évben is. Ezért elfogadom a válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 24 2018.06.11. 4:11  23-26

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A címből is kiderül, hogy ma két otthonról szeretnék szólni, egyrészt a családok otthonáról, másrészt a nemzet otthonáról, Magyarországról. Mindkettő biztonságát meg kell védenünk, ez szerepel az Alaptörvény módosításában is.Az otthon több mint egy lakóhely, ott él a család, ott nőnek fel a gyerekek, ott tanulják meg a gyerekek az egymás iránti felelősséget, ott fogadjuk a barátainkat, egyszóval jó oda hazatérni is, mert az otthon biztonságot nyújt. Ezt a biztonságot kötelessége az államnak megvédeni. De van egy másik közösség is, amelynek van otthona, és ez a nemzet, ezt az otthont hívjuk Magyarországnak. Ez az ország az, amiért megküzdöttek az elődeink, amiért mi is megdolgoztunk, és aminek megvan a maga rendje, ünnepei, szokásai, amiben biztonsággal élhetünk. Ezt a biztonságot is kötelessége az államnak megvédeni. És aki hozzánk bekopog, mert súlyos veszélyben van, azt megvédjük; azokat viszont, akik a jobb élet reményében tömegesen be akarnak jönni hozzánk, azokat nem engedjük. Ők veszélyeztetik az életformánkat, a szokásainkat, az ünnepeinket és a biztonságunkat.

Ezzel a módosítással kapcsolatban felmerült az emberi jogok kérdése is; beszéljünk az otthonvédelem kapcsán az emberi jogokról is, két lényeges szabályt azonban előtte ki kell mondanunk: az egyik a jog és felelősség egyensúlya, a másik pedig a joggyakorlás határai. Felelősség ebben az esetben a családokért és a nemzetért érzett felelősség.

(14.00)

A joggyakorlásnak viszont, ha úgy tetszik, korlátai is vannak. A korláton túl visszájára fordul a szabadság is, és az emberi jog eltorzul. Hogy ez a konkrét törvénymódosításban hogy néz ki, akkor erre hadd hivatkozzak. A gyülekezési és a véleménynyilvánítási szabadság létezik, de nemcsak létezik, hanem ezt meg is kell védenünk. Viszont nem létezik a zaklatás joga. Ezt meg kell akadályoznunk. Az ország védelme kapcsán viszont a vendégszeretet és a veszélyeztetett élet védelme felelősségünk, sőt kötelességünk; ezt meg kell tennünk. De nem létezik olyan jog, amit az országfoglalás jogának nevezhetünk; vannak, akik ezt sáskajárásnak hívják.

Az emberi jogok érvényesítése tehát a biztonságunkat is növeli, erősíti, de ahhoz az kell, hogy az emberi jogokat helyesen értelmezzük, annak egyensúlyát és korlátait megtartva, mert akkor érvényesül csupán az emberi jog, ennek hiányában viszont eltorzul, és egy rossz megoldást eredményez.

Ez a két gondolat, a két otthon védelme az, amit az Alaptörvény módosításánál is meg kell gondolnunk. Aki tudja, mi az a család, és tudja, mi az a nemzet, annak ez elfogadható, sőt kívánatos. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 24 2018.07.02. 4:59  23-26

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban két, Magyarországot is érintő esemény történt az Unióban: a Sargentini-jelentés bizottsági elfogadása, illetve az uniós csúcs, ahol megállapodás is született.A jelentéstevő asszonyról elmondhatjuk, hogy méltó tanítványa a ’68-as generáció hangadóinak, olyan forradalmár, aki nekimegy mindennek, ami hagyományos értéket képvisel, de helyette nem tud működésképes ajánlatot tenni. Miközben toleranciát hirdet, nem tudja elviselni, ha valaki másképpen látja a világot. Persze, megvannak a szellemi elődei Európában, a történelem során különböző köntösben jelent meg az az ideológia, ami közben alig változott, aminek követői mindig a keresztény értékeket támadták, és az azokat képviselő struktúrákat. Mindig egy szépnek látszó társadalmi cél öltözetében jelentek meg. Ma ezt éppen nyílt társadalomelméletnek nevezik. Hiába bizonyosodott be a gyakorlatban, hogy ez nem működőképes, fanatikus híveit ez nem rendítette meg. Még erőszakosabban igyekeznek rákényszeríteni dekadens nézeteiket mindenkire.

A közvélemény befolyásolására számtalan szervezetet és médiumot működtetnek. Ezt a szemléletet tükrözi a jelentés is, ami tárgyilagossággal nem vádolható, elfogult és előítéletes. Megfogalmazója rossz viszonyban van a tényekkel, meghamisítja őket, vagy úgy formálja, hogy előítéleteit igazolják.

Néhány példát hadd mondjak! Szerinte Magyarországon sérül a sajtószabadság. Valójában úgy tűnik, a baloldali média egyeduralmát hiányolja, pedig ez ma is jelen van, olyannyira, hogy az ellenzéki kampányt is át tudta vállalni önök helyett. (Dr. Harangozó Tamás nevet.) Nálunk nem a sajtószabadsággal van baj, hanem a sajtóetikával; az antiszemitizmus vádja is megjelenik. Én azt javaslom, kérdezze meg erről az izraeli miniszterelnököt. (Korózs Lajos: Pont őt?) Civilellenességet vet a szemünkre. Nyilván a hazai bevándorlást támogató szervezetekre gondol, akiknek csak azért nincs migránsszállító hajójuk, mert nincs tengerpartunk.

Az uniós csúcs is most történt, érdemes erről is néhány szót szólni. (Dr. Vadai Ágnes: Főleg a videóról, az nagyon szép!) Ott egészen más hangok jelentek meg, az ok azonban nyilvánvaló. Míg a Bizottság és a Parlament köreiben erősen érvényesül a bevándorláspárti föderációs szemlélet, addig a Tanács tagjai a tagállamok polgárainak megváltozott véleményét is képviselik. A nyugati országok engedékenységét persze növelte számunkra két veszélyes probléma megoldásának a kényszere: egyrészt a német koalíciós válság, másrészt az Unió működőképességét is veszélyeztető feszültség, ami a migráció kezelésének eltérő megítéléséből adódott.

Milyen eredményt hozott ez a találkozó? Ma még korai lenne végső győzelemről beszélni, de áttörésről igen. A kötelező kvóta lekerült a napirendről, az Unió határainak védelme hangsúlyt kapott, és a külső menekülttáborok létesítésének a szükségessége. Megjelent az önkéntes belső, úgynevezett ellenőrzött központok létrehozásának a szükségessége, ahonnan azonban nincs kötelező betelepítés. Ez is megfelel a magyar véleménynek, hiszen azt mondtuk, hogy minden állam maga döntse el, hogy akar-e bevándorlókat.

Ez a három szempont, úgy érzem, hogy a magyar küldöttségnek és nyilván a magyar szempontoknak, beleértve a V4-ek együttes szempontjait, megfelelő, és ilyen értelemben mondhatjuk azt, hogy valóban áttörés történt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 22-24 2018.07.17. 6:25  21-28

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A hosszúra nyúlt rendkívüli ülésszak végéhez közeledünk, nem árt visszatekinteni az elmúlt hetekre, arra a törvényalkotási munkára, amit elvégeztünk közösen, méghozzá azt a kérdést kell feltennünk, hogy a mi szellemiségünk hogyan érvényesül ebben a munkában. Egy más megfogalmazásban azt is mondhatnám, hogy a rendezett világ megteremtése  hiszen erre irányultak a törvénymódosítások  mennyiben szolgálja az emberi méltóságot. (Dr. Vadai Ágnes: Semennyire! Magukat szolgálják!)Természetesen a képviselő asszony azt mondta, hogy a rendezett világ és az emberi méltóság egymással ellentétes. (Dr. Vadai Ágnes: Nem ezt mondtam! Tanuljon meg beszélni meg hallgatni!) Én azt szeretném most bebizonyítani, hogy a rendezett világ megteremtése nemcsak hogy nem ellentétes, de érdeke az embernek, és szolgálja egyúttal az emberi méltóságot is.

Kezdjük egy olyan kérdéssel, amelyben azok, akik nem tudják, miről van szó… (Megszűnik a hangosítás.)

ELNÖK: Frakcióvezető úr! Frakcióvezető úr, bocsánat, igazítsa meg, legyen szíves, a mikrofonját, mert kicsit szakadozik. Köszönöm. (Dr. Vadai Ágnes: Jó lesz így!  Harrach Péter mikrofonja továbbra sem működik.) Tessék a frakcióvezető úrnak egy pótmikrofont vinni! (Megtörténik.) Az időt természetesen beszámítjuk. Parancsoljon, frakcióvezető úr, folytassa!

HARRACH PÉTER (KDNP): (Hangosítás továbbra sincs a teremben.) Tehát a közterület rendjének és tisztaságának védelme. Hogy erre szükség van, azt mindenki természetesnek tartja, és hogy ez az érintetteknek, a hajléktalanoknak is az emberi méltóságát szolgálja, az is nyilvánvaló, de azokról az emberekről is szó van, akik ott közlekednek. (Zaj.) Viszont az is igaz, meg kell hogy mondjam, amikor én megnyomtam a gombot ennél a szavazásnál, eldöntöttem azt is, hogy fogunk foglalkozni ezeknek az embereknek a gondjaival, méghozzá a valódi civil szervezetek segítségével. (Az elnök csenget.) Egy másik kérdésről is hadd szóljak, az otthon és magánélet védelméről! Nyilvánvaló, hogy nekünk a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát védenünk kell, de az is nyilvánvaló, hogy mindenkinek joga van a saját otthonának a biztonságát, illetve a magánéletét is védeni. Ezt sem vonja talán senki kétségbe.

Egy másik kérdés az önvédelem erősítése. Magyarországra és Európára is a legnagyobb veszélyt a tömeges beáramlás jelenti. Aki azt elősegíti, azzal nem tudunk közösséget vállalni, viszont saját népünket, az ország lakosságát meg kell védeni, az igazi üldözötteknek viszont segítséget kell nyújtani. Tehát ez a kettős felelősség érvényesül ezen a területen is. Különösen elismerésre méltó az, hogy Magyarország milyen segítséget nyújtott az üldözöttek saját hazájukban való megsegítésében.

Vagy vegyünk egy másik példát, a keresztény kultúra védelmét! Különbséget kell tennünk a keresztény hit és annak gyakorlása, illetve a keresztény kultúra között. A keresztény hitet senkire nem akarjuk rákényszeríteni, viszont az európai keresztény kultúrát védenünk kell. Ez közös értékeinkről szól, az életformánkról, a szokásainkról, ünnepeinkről, de sajnos vannak európaiak, akik ezt megtagadták, és segítik az idegen és hódító kultúra megjelenését. Ezért van szükség ma különösen a keresztény kultúra védelmére.

(10.00)

Tekintsünk egy pillanatra előre, hiszen ősszel folytatódik a munkánk, hogyan érvényesül a tervezett őszi törvényalkotási munkában az az értékrend, amit próbáltam az elmúlt időszak munkájával összehozni.

Elsősorban az ellehetetlenült családok érdekében szeretnénk módosítani bizonyos törvényeket, és ha már képviselőtársam említette a devizahiteleseket, nemcsak róluk, hanem minden, más okból ellehetetlenült családról is szó van. Eddig is történtek intézkedések, gondolok a végrehajtás visszaéléseinek visszaszorítására, a csődvédelem bevezetésére vagy a kilakoltatási moratóriumra.

De még három témát megemlítenék. Az egyik az ápolási díj rendezése; nagy igény van erre, és valóban szükséges. A másik a csődvédelem lehetőségeinek kiterjesztése; ez volt az eredeti szándék, és most sikerül megvalósítani. És végül egy könnyített törlesztési mód azoknak, akik súlyos helyzetbe kerültek.

Remélem, hogy ezen túl is érvényesülni fog részben a hatékonyság, részben pedig egy rendezett világ megteremtése, illetve az emberi méltóság érvényesítése. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 14 2018.09.17. 6:59  1-20

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Gyöngyösi Márton megjegyzésével nem teljesen tudok egyetérteni, amikor Gyurcsány Ferenc jelenlétét kifogásolta (Arató Gergely: Na, végre!), hiszen elestünk volna egy műélvezettől, amit a nemzet nagy komédiása produkált most. (Arató Gergely: Azért vagyunk, hogy nektek jó legyen!) De nemcsak ezért, hanem nem tudtunk volna gratulálni annak, hogy néhány évvel ezelőtt ezen a napon jött nyilvánosságra az ön nagy beszéde, a másik beszéde, az őszödi. A többi ellenzéki hozzászólás közben, például az utolsónál tényszerűségekről is hallottunk, de sok esetben durvaság jellemezte a megszólalókat. (Kunhalmi Ágnes: Álszentek…) Én azt gondolom, hogy a durvaság ilyen foka nem méltó a magyar parlamenthez, még akkor sem, ha frusztrációra utal. Ez az önök gondja, de talán ezen uralkodni kellene! (Dr. Vadai Ágnes: Ezt a KDNP-frakcióban kell megvitatni…)

Néhány gondolat most arról, amiről miniszterelnök úr beszélt, hiszen az a dolgunk, hogy a beszédhez hozzászóljunk. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nőkről is beszéljen…) Azok az eredmények, amik a beszéd első felében jelentek meg, valóban tiszteletre méltóak. Csak címszavakat engedjenek meg: a pénzügyi stabilitást meg kellett teremteni 2010-ben; a stratégiai ágazatokat bevonni a patrióta gazdaságba; a foglalkoztatást növelni kellett; a béreket emelni kellett. (Dr. Vadai Ágnes: Londonban…)

A demográfiai mutatók javulása is jelenti azt, hogy a családtámogatás és az otthonteremtési támogatás eredménnyel járt. (Dr. Vadai Ágnes: Tiborcz István!) Nem szeretnék most vitatkozni képviselőtársammal (Dr. Vadai Ágnes: Pedig szívesen!), de a tényeket figyelembe kell venni. Ha ön szerint az 1,2 és az 1,5 között nincs növekedés, akkor nem tudom, mi? (Bangóné Borbély Ildikó: Nem született több gyerek…) De hagyjuk ezt!

És ha megengedik, akkor még megerősítenék az elmúlt és a közeljövő tevékenységével kapcsolatban egy fontos területet, és ez mindnyájunkat érinti, hiszen egy új korszak előtt állunk, egy új és gyakorlatilag az eddigieket meghaladó fejlődés és változás előtt, és ez az Innovációs Minisztérium feladata. Ez igazán nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzetpolitikai kérdés.

Akkor nézzük azt a jelentést, amiről oly sok szó esett most is meg ezelőtt is! Sokszor elmondtuk már, hogy megoldott problémák (Dr. Vadai Ágnes: Melyik?) szerepelnek a Sargentini-jelentésben, azt is elmondtuk, hogy valótlanságok is szép számmal (Dr. Vadai Ágnes: Hol?), és mindnyájan láttuk, hogy egy eljárásjogi ügyeskedés segítségével vitték át. Nem tudom, mit szólna a magyar parlament, ha most hasonló intézkedéseket vezetnénk itt be, és azok a szavazatok, amelyek enyhe nemet jelentenek, kiesnének. Ez egy nyilvánvaló politikai szándék volt azok részéről, akik ezt a jelentést megfogalmazták és keresztülvitték. (Arató Gergely: A plakáttörvényt áttoltátok…)

És most az a kérdés, hogy kik állnak a jelentés mögött. Mert igaz, hogy fércmű, és igaz, hogy egy képviselő asszony vállalta fel, de ez csapatmunka. Egyrészt ott van mögötte az az ideológiailag is egységes kör, amelyről talán azt lehet elmondani, hogy a nyílt társadalom elméletének hívei. Ez az elmélet azt mondja, hogy a kultúrák egymás mellett tudnak élni. Bebizonyította a bevándorlás és az azt követő társadalmi átalakulás (Arató Gergely közbeszól.), hogy ez nem igaz, nem működik.

De nem csupán ideológiai okok, hanem érdekek is vezérelték az alkotókat. És ami a legsúlyosabb: nemcsak nemzetközi társaság, hanem magyarok is voltak ebben. Maga a jelentés sorolja fel azokat a civil szervezeteket, amelyek részt vettek az információ adásában, a megfogalmazásban. Ezek a politikai, de civilnek álcázott szervezetek nem a 60 ezer valódi civil szervezet közül kerültek ki, hanem ez az a tizenegynéhány pénzelt politikai szervezet. Természetes volt, hogy önmagukat védték.

A másik kérdés. Önök azt állítják, hogy ez a magyar kormány ellen irányult. Világos, hogy azok az esetleges következmények, amik az önök reményei szerint megjelenhetnek, Magyarországot sújtják. (Dr. Vadai Ágnes: Ennyire vagytok hazafiak!) Ezért amikor megkérdezzük, hogy kik ellen irányul ez a jelentés és a következményei, akkor világos, hogy az ország ellen.

Ezért is jelent feltétlenül súlyos cselekedetet ennek a jelentésnek a megszavazása. És nyugodtan mondjuk ki: mivel ez Magyarország, a hazánk ellen irányult, ezért ezt már hazaárulásnak nevezhetjük. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Így van! - Dr. Vadai Ágnes: Majd kiderül! A háborús bűnösöket ebben az országban…)

Nehéz időszak áll Magyarország előtt, nemcsak azért, mert ezt a harcot meg kell vívnunk, hanem folytatnunk kell azt az építkezést, ami itthon ránk vár. (Dr. Vadai Ágnes: Mészáros Lőrinc, Tiborcz István…) Amikor a Fidesz-KDNP frakciója ezt a kérdést higgadtan kezeli, mármint a nemzetközi küzdelmeink kérdését, akkor energiái jelentős részét a hazai építkezésre kell hogy fordítsa, és ahogy ez eddig 8 éven keresztül történt, ezt fogjuk folytatni a közeljövőben is (Dr. Vadai Ágnes: Elég nagy baj!), és egy olyan országot építünk, ahol az igazságosság, a jog (Dr. Vadai Ágnes: Óh!) és a parlamentnek azok a játékszabályai érvényesülnek, amik bizony még megőrizték (Dr. Vadai Ágnes: Azt látjuk!) az eredeti szépségüket és jogszerűségüket. Nem fogunk arra az útra tévedni, amire az Európai Unió Parlamentje tévedt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 20 2018.10.02. 5:13  19-22

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Október van, ebben a hónapban kezdődik a fűtési szezon (Dr. Apáti István: Esik az eső!), és ebben a hónapban különösen figyelmet fordítunk a hajléktalanokra is. Most ebben az évben a figyelmünket növeli az a tény, hogy a közterület rendjéről és tisztaságáról szóló törvényi szabályozás életbe lép. Ahhoz, hogy a kérdést egészében megértsük, három tényt kell rögzítenünk. Az első: az emberi méltóság mindenkit megillet, a legnyomorultabb helyzetben lévő embert is, ebből a szempontból egyformák vagyunk. Másrészt a hajléktalanellátó rendszer Magyarországon jól működik, tartalékok is vannak ebben a rendszerben.

(9.50)

A harmadik az, hogy a közterületet használóknak is megvannak a jogaik, és ezt is figyelembe kell venni, hiszen a közterületen tisztaságot és rendet kell teremteni.

Nézzük az első kérdést, a hajléktalanok helyzetét! Azok az emberek, akik az utcán élnek, sok problémával küszködnek, ezek között a problémák között többek között pszichiátriai kezelést igénylő betegségek is vannak, de sok más is. Előéletükben ott vannak kudarcok, ott vannak tragédiák, amik nem kerültek feldolgozásra, ott van a depresszió, a reménytelenség; olyan emberi helyzetben vannak, ami megértést és segítséget érdemel.

A másik kérdés a hajléktalanellátó rendszer. Szombaton én is meglátogattam egy ilyen intézményt, és azt tapasztaltam, hogy valóban felkészültek és komoly áldozatot vállalnak az ott dolgozók, és ez a hivatástudat, amit nem is pénzért, de hivatásból végeznek, ez a munka tiszteletet érdemel. Ebben az ellátórendszerben részben az éjszakai férőhelyek, részben a nappali melegedőhelyek megfelelő számban állnak rendelkezésre, de kétségtelen, hogy a rendszert bizonyos területeken fejleszteni kell, utaltam már rá, hogy elsősorban az egészségügyi ellátás területén, de szükség van még több szociális munkásra, és meg kell teremteni a lehetőséget azok számára, akik önálló életvitelre képesek. Megjegyzem, a tájékoztatás szerint körülbelül 20 százaléka az ott élőknek munkahellyel is rendelkezik, mások nyugdíjból vagy alkalmi munkából élnek.

A hajléktalanügy és a hajléktalanellátás mellett még a harmadik kérdéssel is foglalkoznunk kell, ha egészében akarjuk látni a problémát, ez pedig a közterület rendje és tisztasága. Amikor figyelünk a hajléktalan emberre, aki olyan helyzetben van, hogy az az állapot, amit az utcán látunk, az emberi méltóság ellen van, tehát maga sem képes egyedül kilábalni ebből a helyzetből, és segítséget kell neki nyújtani, ugyanakkor tekintettel kell lennünk arra az emberre, aki a közterületen közlekedik, aki ott várakozik, sétál, találkozik, tehát életének egy szeletét ott tölti, és kétségtelen, hogy olyan állapotok vannak, amelyek ezt nem teszik méltóvá. Ezért a közterület rendjét meg kell védenünk, és az a törvénymódosítás, amit a parlament elfogadott, erre ad lehetőséget.

Az is igaz persze, hogy ez nem rendészeti ügy elsősorban, hanem ez az emberről szól, és az emberi méltóságot mindkét szereplő részére, a hajléktalan ember részére és a közterületet igénybe vevő társadalom egészére érvényesíteni kell. Ez is olyan kérdés, mint életünk több más kérdése, hogy az éremnek két oldala van, és mind a kettőt figyelembe kell venni.

Én még egyszer köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik a hajléktalanügy kapcsán ezt a nehéz munkát végzik, és biztosítják annak a rendszernek a működését, amely eddig kezelte az oda betérő, segítséget kérő embereket; most egy nehezebb helyzetben lesz feladatuk: a segítséget nem kérő, sokszor elutasító embernek is meg kell adni az emberhez méltó körülményeket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 38 2018.10.15. 5:12  37-40

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy a felszólalás témája, nem maga a felszólalás, a téma, nem hullámokat ver és ellenállást fakaszt, hanem csendes elismerést. Miről van szó? Az ápolási díj emelése egy határozott lépés volt az együttműködő és igazságos társadalom felé. Miért történhetett ez? Azért, mert a szolidaritás elve érvényesült. A szolidaritás érvényesüléséhez pedig hozzátartozik két dolog: egyrészt az erős gazdaság, egy versenyképes ország, másrészt a kemény munkát végző magyar emberek. Hiszen sikeres ország csak úgy képzelhető el, hogy minden társadalmi réteg és csoport megkapja azt, ami neki jár, márpedig ez az igazságosság definíciója, hogy mindenki kapja meg, ami neki jár. Másrészt viszont szükséges a szolidaritáshoz egyfajta érzékenység a döntéshozók részéről, leginkább azok támogatása, akik legjobban rászorulnak, és ebben az esetben az őket segítő ápoló-gondozó hozzátartozók megerősítése.Érdemes megnézni azt is persze, hogy mi történt eddig ennek a díjnak az emelésével. Volt az elmúlt nyolc évben 63 százalékos emelés azok részére, akik a legnehezebb helytállást tudják megvalósítani, hiszen számukra olyan hozzátartozó gondozása jutott, akik maguk nem képesek ellátni azt, ami az élethez szükséges. Született egy 50 ezer forintos támogatás mint nyugdíj-kiegészítés, hogy leegyszerűsítsük ezt a kérdést.

De nézzük meg talán, hogy mi történt most! Egy új támogatási kategória került bevezetésre, amely alapvetően az önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár, és tegyük hozzá, hogy életkori korlátozás nélkül, hiszen ezek a gyerekek, ha felnőnek is, ugyanolyan gondozásra szorulnak. Rögtön tegyük hozzá, hogy azok, akik ezt a gondozást végzik, a legnagyobb áldozatot vállalják, hiszen 24 órás szolgálatot vállalnak. Már most rögtön hozzáteszem, hogy az időből ki ne fussak: ha arra gondolunk, hogy mire van még szükség, akkor mindenképpen szükség van arra, hogy tehermentesítsük, tehát ne csak anyagi segítséget nyújtsunk, hanem konkrét tehermentesítést a szülőknek. Egy olyan szolgáltatás rendszerét kell továbbfejleszteni, ami képes napközben is segítséget nyújtani annak, aki 24 órán keresztül ezt a szolgálatot látja el. De ez a jövő év feladata lehet.

Mi történt ma? Tehát egy új támogatási kategória, a gyermekápolási díj bevezetése történt, ami havi 100 ezer forintos bruttó juttatást jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 10 százalékos nyugdíjjárulék-levonás van, akkor ez azt jelenti, hogy 90 ezer forint a nettó. Mi jár ezzel a nyugdíjjárulékkal? Az, hogy szolgálati időt jelent, tehát nyugdíjjogosultságot is szerez. Azt is tudjuk, hogy ’22-ig az akkori minimálbér összegéig fog emelkedni ez a támogatás. Az ápolási díjban jelenleg 50 ezer ember részesül, és ebből a gyermekeket nevelő 17 ezer, tehát indokolt a legrászorultabbak támogatása. Ez a költségvetésnek 11,5 milliárd forintot jelent, ami több annál, mint ami annak idején a civil szervezetek követelésében megjelent.

Úgy gondolom, hogy nemcsak a gyermekeket nevelőknek ez a jelentős támogatása az, amit üdvözölnünk kell, hanem minden gondozott családtagnak a gondozója kap olyan emelést, ami könnyíti, segíti az életüket. De természetesen ennek folytatása, ahogy említettem, elsősorban a szolgáltatások területén indokolt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(14.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 28 2018.10.29. 5:09  27-30

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A családok védelme valóban nemzeti ügy. Ebben a kérdésben is le kell vetnünk a pártpolitikai gúnyát, és meg kell próbálni egységes választ adni erre a kérdésre, lehetőleg azt a választ, amit a magyar emberek is adni fognak.Ha megnézzük a magyar családpolitika történetét, akkor azt kell látnunk, hogy ez egy százéves történet, 1912-ben kezdődött. Először olyan események voltak, amik gyakorlatilag foglalkoztatáspolitikai, otthonteremtési és ehhez hasonló közegészségügyi kérdésekkel segítették a családok helyzetét, de a háború után is a gyed és a gyes bevezetése egy pozitív lendületet adó intézkedés volt. Volt azonban egy nagy megtorpanás, ez pedig a Bokros-csomag, amikor szegénypolitikává tették a családpolitikát. ’98-ban helyreállt a rendszer, de újból történt egy megtorpanás 2005-ben, amikor az adókedvezményt gyakorlatilag leépítették. Miért fontos ez? Azért, mert az a szakma véleménye, hogy a folytonosság, a biztonság megteremtése, a kiszámíthatóság a legfontosabb a családpolitikában. És ha ezt meg tudjuk adni, akkor megvan a konkrét eredménye, mint ahogy már bontakozik is.

Néhány konkrét intézkedést hadd említsek 2010-től, amik fontosak voltak a családpolitikai intézkedések újraépítéséhez! Tudjuk azt, hogy 2000 milliárd forint fog jutni jövőre már családtámogatásra, ez a duplájára nőtt. Egymillió család kap az adókedvezményből támogatást. Én nagyon fontosnak tartom a gyed extra bevezetését és a nagyvonalú otthonteremtési programot. Egy konkrét eredményt is kell hogy mondjak, ami már a demográfiai helyzetet jelenti: 1,25 termékenységi mutató után 1,5-re nőtt ez a szám, tehát ezeknek az intézkedéseknek megvolt a hatása. Azonban itt fel kell tennünk magunknak egy kérdést, hogy ez miért nem látszik egyértelműen a népességcsökkenés megállításában.

(14.00)

Ha megnézzük a korfát, akkor világossá válik, hiszen minden évben több, a számítások szerint utoljára 25 ezer szülőképes nő ment ki a rendszerből, érthető, hogy ezt nem tudta még a teljes termékenységi arányszám növekedése pótolni. Ezért kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy olyan családtámogatási elemeket vezessünk be, amelyek ezt a számot tovább javítják, egészen odáig, hogy a társadalom képes legyen reprodukálni önmagát.

Ha megnézzük azt a kérdést, ami indokolja a mai felszólalásomat, a nemzeti konzultáció kérdését, akkor azt kell látnunk, hogy két területen az igények kielégítése érdekében lépések, pontosabban kérdések történnek, amelyekre a magyar emberek majd megadják a választ. Az egyik a családalapítás kezdetén lévő fiatalok támogatása. Mindnyájan tudjuk, hogy nem elég a kibocsátó családnak a támogatása és az eddigi családtámogatási elemek, hanem itt erősíteni kell, mint ahogy a kettős terhet viselő, gyermeket nevelő nőknek a foglalkoztatása is olyan kérdés, amit fel kell tennünk.

Még annyit engedjenek meg, hogy számunkra, és remélem, mindnyájunk számára a család önmagában is érték, ez az érték egy szóval vagy egy mondattal úgy foglalható össze, amit a nagycsaládosok fogalmaztak meg: családban élni jó. Amikor egy fiatal férfi és nő egymásra talál, a fenntartás nélküli önátadás és a feltétel nélküli elfogadás élményét megérzi, akkor fogadhatják az új élet csodáját, amit nemcsak a magzati fejlődésben, hanem a megszületésben is átélnek, és a gyermeknevelés örömét, ami nagyobb, mint az áldozat, ezt is megtalálhatják. Én azt kívánom a magyar fiataloknak (Az elnök csenget.), hogy érezzék meg ezt az élményt, a nemzetnek pedig a gyarapodást. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 24 2018.11.12. 5:27  23-26

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két mondatot engedjenek meg, hogy én is szóljak a szociális munka napjáról. Délelőtt több száz, ezen a területen dolgozó ember vett részt itt a Felsőházi teremben, ahol tudtuk őket köszönteni azon a napon, amit az első polgári kormány hozott létre, és ami később nekik munkaszüneti nappá is vált. Valóban tisztelet azoknak, akik ezt a nehéz munkát végzik. A mai témám azonban az, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseit megismertük. Ezekről a kérdésekről, illetve a műfajról magáról sokan elmondták a véleményüket, ezt teszem most én is. Először a műfajról. Én úgy érzem, hogy a demokrácia hiteles eseménye a konzultáció, ugyanúgy, mint ahogy a választás, a kettő között azonban lényegi különbség van. A választás olyan, mint a százméteres síkfutás, ahol a startvonalon egyenlő eséllyel indulnak a résztvevők, és végül az győz, akinek az adottsága, a felkészültsége, az erőnléte jobb volt; persze ennek végeztével lehet bírálni a pályát magát vagy a célfotót, de az eredmény a fontos. A konzultációnál nincs ilyen versengés, a konzultáció lényege az, hogy a kormányzatnak van egy határozott elképzelése, erről kérdezi meg a polgárokat, és ha igen a válasz, akkor meghozza a döntést, ha nem a válasz, akkor elhalasztja a döntést; erre is volt már példa.

És mit tudunk mondani a tartalomról? A népesedési helyzettel foglalkozik, és a családok biztonságáról szól. A népesedési helyzetet ismerjük, hiszen körülbelül 40 ezer az a szám, ami a születési és a halálozási adatok között van  ez persze Európa-szerte hasonlóan létezik, nem hungarikumról van szó, hanem európai problémáról , de úgy gondolom, hogy nem olyan kérdés, ami egy-két év alatt alakul ki. A demográfusok 1981-re teszik azt az évet, ahonnan elkezdett növekedni ez a különbség, de már 1960-ban is megindult a folyamat. Én úgy gondolom, hogy a gyógyulás is hosszú lesz.

Amikor a családok támogatásáról beszélünk, akkor azt látnunk kell, hogy ennek van már eredménye, most is mutatják a számok, de az, hogy jelentősen ez még nem tudta ellensúlyozni az abból adódó nehézséget, amit a korfán látunk, ami gyakorlatilag a szülőképes korosztály folyamatos csökkenését jelenti, éppen ezért kell a támogatást növelni és a gyermekvállalási kedvet erősíteni, hiszen a kiszámíthatóság az, ami a leginkább segíti ezt a folyamatot. A kiszámíthatóság teszi szükségessé az egyik kérdésre adott igen választ, vagyis azt, hogy  elnézést a kifejezésért!  be kell betonozni a családtámogatási rendszert, olyan védelmet kell adni neki, ami aztán nem dönthető meg például egy olyan intézkedéssorozattal, mint annak idején a Bokros-csomag volt, vagy például a Gyurcsány-kormánynak a 2008-as intézkedései (Kunhalmi Ágnes: Széll Kálmán-terv!), amelyek szintén tönkretették a rendszert. (Kunhalmi Ágnes: És a Széll Kálmán-terv?) Tehát a kiszámíthatóság nagyon fontos.

Az egyik leglényegesebb kérdése ennek az ívnek, ami előttünk van, a főállású anyaság kérdése, ugyanis ki kell jelentenünk azt, hogy nincs szabad választása a gyermeket vállaló nőnek, hiszen a három lehetőség közül egyet nem választhat. Választhatja azt, hogy ő dolgozik, de gyereket nem vállal; választhatja azt, hogy egy vagy két gyermeket vállal, és mellette dolgozik  nem könnyű, de megteheti -; de az, hogy négy-öt gyermeke van, és közben dolgozzon, az nem megy, viszont az sem megy, hogy otthon maradjon, mert egy fizetésből nehéz megélni. Ezért jogos kérdés a tényleges főállású anyaság kérdése.

Beszélhetnénk még néhány kérdésről, például a munkavállalás támogatásáról, ami szintén előfordul, illetve a fiatal, családalapító pároknak a támogatásáról. Mindnyájan emlékszünk, vannak álmok (Az elnök csenget.), vannak tervek, van öröm, de sok esetben szegényen kezdik a családalapítást.

Sok ehhez hasonló kérdésre kellene válaszolni, a polgárok megteszik, és ezzel részeseivé válnak a politikai döntéseknek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 22 2018.11.26. 5:08  21-24

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző napirend előtti felszólalás részben érintkezik azzal, amit én mondani szeretnék. Ennek kulcsszava a felelős párkapcsolat. Amit államtitkár úr válaszában elmondott, az jogi és szolgáltatási válasz, én viszont egy világnézeti mondatot szeretnék mondani. Számunkra a nők és férfiak méltósága azonos, és ezt a méltóságot semmivel nem lehet megsérteni, vagyis minden erőszak ellen vagyunk, különösen a gyermekek és nők elleni erőszak ellen.Amiről viszont szólni szeretnék, az kapcsolódik egy történethez. Mindnyájan ismerjük, nemrégen látott napvilágot, egy német iskola beiskolázott gyerekeiről van szó, akik között egy német anyanyelvű volt. Ez direktben nyilván a migrációra tett utalást jelenti, de én egy indirekt üzenetét szeretném továbbvinni, ez pedig két kultúrának a családképe. A keleti ember családban él és családban gondolkodik, ez támaszt jelent neki, és megéli a gyermekvállalás és -nevelés örömét. A nyugati kultúrában azonban az utóbbi évtizedekben az értékrendben lecsúszott a család megbecsülése, és a nyugati ember hajlamos családon kívül élni az életét. Ennek egyik eredménye az, hogy a népesedési helyzet folyamatosan romlik, a másik pedig, hogy az egyéni érvényesülés, a gyermekek személyiségének fejlődése, az egyéni boldogság csorbul.

Mi az, amit lehet tennünk nekünk? Csináltunk egy felmérést, aminek néhány adatát szeretném ismertetni, és ez talán a megoldásra is választ ad. Megkérdeztük egy reprezentatív felmérés keretében a legnépesebb korosztályt, a 40 körülieket  alatta, fölötte, ez 1,6 millió ember , hogy a várt gyermekáldás miért maradt el. Két adat idekívánkozik: 40 százalékuk gyermektelen, abban a korban, amikor már csak egy-két évük van a gyermekvállalásra, és 32 százalékuk párkapcsolat nélkül él. Úgy pedig elég nehéz gyermeket vállalni.

Mit lehet tenni? Nyilván a párkapcsolati kérdésbe nem lehet beleszólni, hiszen ez magánügy kérdése, azonban ha megnézzük, hogy miért futnak zátonyra a családi életek, akkor ugyanaz a válasz érkezik sok esetben, ez a párkapcsolaton belüli problémából adódik. Tehát amikor azt keressük, hogy hogyan lehet a népesedési helyzeten javítani és a családok helyzetét, állapotát jobbá tenni, akkor mindig a felelős párkapcsolatról kell szólnunk.

Mit is jelent az a felelős párkapcsolat? Nyilvánvaló, hogy a másik megbecsülését jelenti, jelenti a tiszteletet, jelenti az érdekeinek a figyelembevételét és a hosszú távú elköteleződést. Itt talán lehet biztatni a fiatalokat némi bátorságra, hogy az elköteleződés nekik is jó és mindenkinek jó, de elsősorban a gyerekeknek jó, hiszen ha egy gyermeknek van apja és anyja, az mindenképpen a fejlődését segíti. Persze, az is igaz, hogy a gyermekvállalás és a gyermeknevelés áldozattal jár, és ezt mindenképpen vállalni kell.

A családi életre nevelés ilyen értelemben hasznos lehet a gyermekek és a fiatalok számára, hiszen a családalapítás kezdődik ezzel a hosszú távú elköteleződéssel, a felelős párkapcsolatról kell hogy halljanak a gyerekek, és akkor nyilván más lesz a családok helyzete is. A kérdés persze az, hogy ha nem látnak mintát otthon, akkor hogyan lehet ebből mégiscsak egy életforma. Nyilván valamit ér az, ha az iskolában a nevelésnek része a felelős párkapcsolatra nevelés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ezt kívánom én nemcsak a nemzetnek, hogy fennmaradjon, hanem a családoknak, hogy boldogok legyenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 24 2018.12.10. 5:06  23-26

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ülésszak végéhez értünk, talán illő, hogy visszapillantsunk, mi is történt az elmúlt időszakban, és egy ilyen összegzés és felszólalás természetesen tárgyszerű kell hogy legyen (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), a parlament méltóságához illő hangnemben. Először nézzük azokat a kérdéseket, amelyek a kormányoldal alapvető törekvéseinek irányába hatottak. A legfontosabb kérdés számunkra a népesedési helyzet és a családok támogatása. Itt meg kell említenünk a nemzeti konzultációt, ami az egyik legdemokratikusabb intézmény (Derültség az LMP soraiban.); szólnunk kell a CSOK-ról, mint egy nagyvonalú otthonteremtési támogatásról, annak esetleges kibővítéséről, vagy az eszközkezelő keretében történő tulajdonjog megszerzéséről. Úgy gondolom, ilyen rövid időszak alatt ez meglehetősen sok intézkedés volt.

A másik kérdés inkább külpolitikai jellegű: a nemzeti szuverenitás védelme. Mi a szabad nemzetek szövetségeként képzeljük el az Európai Uniót, és ennek érdekében küzdöttünk azokkal, akik egyfajta európai egyesült államokban gondolkodnak.

Az önvédelem kérdését a migrációval kapcsolatban mint alapvető és megváltoztathatatlan tételt kell említenünk, de ezzel párhuzamosan ugyanolyan megváltoztathatatlan a segítségre szoruló ember megsegítése. Azt valljuk, hogy a segítséget ott kell megadni, ahol a probléma keletkezett: helyben; ennek érdekében két olyan intézmény is működni fog, ami fontos. Tudjuk, hogy az üldözött keresztényeket segítő államtitkárság működik egy kereszténydemokrata államtitkár vezetésével, és a Hungary Helps önálló törvény keretében fog megvalósulni, szintén reményeink szerint kereszténydemokrata felelős vezetésével.

Még egy talán ideológiai  vagy nevezzük inkább világnézetinek  kérdésről is szólni kell, a normalitás védelméről, ami éppen az európai devianciákkal szemben történik. (Derültség az ellenzék soraiban.) Gondoljunk csak arra, hogy a genderőrület miket produkál (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), vagy a közösségrombolás, ami a családoknak, az egyházi közösségeknek és a nemzeteknek a rombolására irányul.

És hogy néhány szót ejtsünk a mindennapok kérdéseiről is: a béremelés, amit sokan próbálnak letagadni, tényekre alapul, és a tény egy 36 százalékos reálbér-növekedés 2010 óta. Gondoljanak csak arra, hogy az egészségügyben az orvosok és a szakdolgozók jelenlegi és tervezett bérnövekedése milyen mértékű lesz, de említhetném a közszféra 30 százalékos béremelését is.

A szociális kérdések közül fontosnak tartjuk az ápolási díj emelését, illetve a hajléktalankérdésnek egy olyan megoldását, ami a méltatlan körülmények közül egy jól működő  bár nyilván nem tökéletes  ellátórendszer keretében adja meg az emberhez méltó ellátás lehetőségét.

Természetesen kell szólnunk, ha csak címszóban is, a GDP-növekedésről, tehát a gazdaság állapotáról: ahol 5,2 százalékos ez a növekedés, ott nem lehet azt mondani, hogy a gazdaság nincs jó helyzetben. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.)

Végül engedjék meg, hogy azért megemlítsek valamit, amit az elején is próbáltam meglehetősen finoman célozva megemlíteni: a politikai kultúra mélypontja, ami itt a parlamentben van. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.  Dr. Szél Bernadett tapsol.) Alpári, megengedhetetlen stílus, alpári, megengedhetetlen stílus (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Lezsák!), és a valóságtól (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Miről beszélsz? Szégyelld magad!) messze eltérő tartalom. Még akkor is megengedhetetlen ez, ha egyesek pártpolitikai érdekek szolgálatába állítják. (Kunhalmi Ágnes: Az, hogy belefojtják a szót az ellenzéki képviselőkbe?)

És végül engedjenek meg még egy megjegyzést… Ha sokat kiabál a képviselő asszony, nem lesz időm elmondani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ez talán tetszene önöknek; majd elmondom legközelebb. Minden jót! (Taps a kormánypártok soraiból.  Kunhalmi Ágnes és több ellenzéki képviselő közbeszól.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 2 2019.02.18. 5:11  1-6

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, én maradok a teremben, és elmondom a napirend előtti hozzászólásomat, ami valóban a családvédelmi akciótervről szól, amit mi a legnagyvonalúbb intézkedésnek tartunk. A KDNP mindig is prioritásként kezelte a családok ügyét. Ha megnézzük, hogy mi volt a célja ennek a bejelentésnek, akkor nyilvánvaló, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás megkönnyítését kell az első helyre tennünk, de az is érthető, ha a gyermekvállalási kedv növelése is a szándékok között van.

Először talán néhány szót érdemes szólni az eszmei háttérről. Most, amikor az európai parlamenti választás közeledik, nyilvánvaló számunkra, hogy két oldal van, és ennek a két politikai oldalnak két eszmeisége van, ami nehezen átjárható. Az egyik fél individuumban gondolkodik; nem mi vagyunk ezek, mert mi személyben és családban gondolkodunk, és a család általában a közösségek, olyan helyek, ahol az egyén önmagát megtalálja, ahol kiformálódik, a családban pedig a gyermek egészséges felnőtté válhat.

Érdemes talán egy mondatban utalni azokra a megnyilatkozásokra, amik részben itthon, részben pedig Európában ezt a tervet kísérték. Mivel észszerű érvet ellene nem lehet hozni, ezért ezek a megnyilatkozások vagy személyeskedő, vagy pedig gyalázkodó jellegűek. De mindenképpen tükrözik, főleg a nyugat-európai akár politikai, akár szakértői vélemények azt a világot, amiről elmondhatjuk nyugodtan, hogy egy kifáradt ideológiának, egy kifáradt kultúrának a képviselőitől származik, akik Nyugat-Európában egy saját öngyilkosságot követnek el azzal, hogy saját kultúrájukat és saját lakosságukat nyugodtan átadják egy másik kultúra és egy erős, agresszív népesség uralmának. És ehhez tartoznak ezek a megnyilatkozások is, amelyeknek van egy közös vonásuk, ez pedig az, hogy van elég bevándorló, akkor minek kellenek magyar gyerekek. Szerintünk a családpolitika oldja meg a demográfiai helyzetet.

Talán érdemes arról is szólni, hogy mi mit tartunk családnak. A család alapját egy férfi és egy nő egymásra találása adja, a feltétel nélküli önátadás és a fenntartás nélküli elfogadás az, ami a két ember szeretetteljes kapcsolatát meghatározza, és ez ad egy olyan légkört a családban, ami a gyermek nevelésére alkalmas, és a gyermek így válhat egészséges felnőtté.

Amikor ez a hétpontos családvédelmi akcióterv nyilvánosságra került, akkor minden jóérzésű ember örömmel fogadta. Én ebből emelnék ki néhányat azért, hogy ezt újból a nyilvánosság elé tárjuk.

A családi életkezdést szolgálja a fiatal házasok gyermekvállalási támogatása, ami gyakorlatilag tízmillió forint kamatmentes, szabad felhasználású kölcsönt jelent, és a gyermekek vállalásával részben szünetel a törlesztés, részben elengedik azt. Én úgy gondolom, hogy minden családalapító fiatalnak ez örömteli, mint ahogy az idősebb generáció számára is örömteli a nagyszülői gyed bevezetése. Aki otthont teremt, annak pedig a kamattámogatott lakáscélú kölcsön kiterjesztése a használt lakásra ugyancsak egy jó hír. Beszélhetnénk természetesen a bölcsődefejlesztési programról vagy az autóvásárlásiról, esetleg a jövedelemadó-mentességről - ezt mindenki tapasztalni fogja.

Én úgy gondolom, hogy örömhír ez a magyar családoknak és az egész magyar társadalomnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 54 2019.03.04. 2:49  53-58

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt mindig kiemelt figyelmet fordított az élethelyzetüknél fogva fokozott veszélynek kitett fogyasztók védelmére. Példaként említhetjük a közelmúltban a jogsértő termékbemutatók elleni fellépést. Az elfogadott törvénymódosításoknak köszönhetően jelentősen csökkent a fogyasztói panaszok száma, visszaszorult a kapcsolódó hitel- és kölcsönszerződések száma, és a klasszikus termékbemutatók szinte teljesen megszűntek. Az elmúlt hetekben egy másik problémára irányítottuk rá a figyelmet. Magyarországon több televíziós csatornán és az interneten is elérhetők a telejósda- és távgyógyító műsorok, ahol sok száz forintos percdíj ellenében ígérnek a telefonálóknak számtalan lehetőséget. A telefonáló kérhet gyógyító energiát, anyagi problémái leküzdését, a legmegfelelőbb jövő megteremtését, reményt a szerencsejátékokon vagy csak egyszerűen a jövő titkainak a feltárását. Ezek a műsorok ugyan nem örvendenek nagy nézőszámnak, hiszen nagyrészt a délelőtti órákban van az adásidejük, az alacsony nézettség ellenére ugyanakkor nagy hasznot hoznak. A céljuk pedig nyilvánvalóan a megtévesztés, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amelyet csak erősít, hogy a sebezhető, kiszolgáltatott réteg az elsődleges fogyasztó.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek a műsorok, ahogy azt a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak küldött bejelentésünk is tartalmazta, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmába ütköző tevékenységet folytatnak. A műsorban a bejutás sem értelmezhető, de megfelelő tájékoztatást sem kapnak a szolgáltatást igénybe vevők, hogy miként kezelik személyes adataikat.

Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiek alapján kérdezem önt, hogyan látja a tárca fogyasztóvédelmi szempontból a telejósdák, távgyógyítók működését, és tervezneke intézkedéseket ezen működésekkel kapcsolatban. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 24 2019.03.05. 4:57  23-26

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha valaki kinyitja a lexikont, vagy akinek úgy tetszik, beüti a keresőbe azt a szót, hogy immunrendszer, a következőt olvashatja: „A szervezet védekező mechanizmusa, fő feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját, vagyis idegen anyagokat, valamint ha idegen anyaggal találkozik, azt eltávolítsa.” Az immunrendszer betegségéről pedig ezt olvassuk: „A szervezet anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg.”Nem egészségügyi kérdésekről szeretnék szólni, hanem arról a hasonlóságról, ami az emberi szervezet és az európai kontinens között fennáll. Azt látjuk, hogy Nyugat-Európa egyes országai immunbetegségben szenvednek, hiszen elvesztették önvédelmi képességüket, és saját testük ellen fordulnak, vagyis beengednek egy idegen kultúrát, és megtagadják a saját kulturális identitásukat.

A normális ember értetlenül áll ez előtt, és felteszi a kérdést, hogy mi lehet az oka. Amikor válaszolni akarunk, akkor nyilván történelmi, pontosabban: eszmetörténeti, ha úgy teszik, más megközelítésben világnézeti választ kell adnunk. A hagyományos európai kultúra első gyökereit a jakobinus diktatúra idején vágták el. Ez a szemléletmód, amit akkor megéltek, az emberi élet tiszteletének hiányát jelentette, hiszen kivégeztek mindenkit, aki az útjukba akadt. Ezt a szellemiséget vitték tovább a kommunisták is, akik az egyéni szabadságot tiporták lábbal, és velük párhuzamosan a nemzeti szocialisták, akik ember és ember között tettek különbséget, vagyis az egyetemes emberi méltóságot nem vették semmibe, de említhetném a ’68-as generáció radikális képviselőit, akik minden normát felrúgtak.

Ma azonban a legnagyobb kárt a „nyílt társadalom” elmélet követői okozzák, erről talán érdemes néhány szót részletesebben szólni. A szabad választást hirdetik meg az egymás mellett élő kultúrák között, a hagyományos identitást próbálják ezzel helyettesíteni, és azok, mármint a hagyományos identitás bölcsőjét, a közösséget támadják, így a családot, az egyházat, a nemzetet. A család helyett a magányos életformát és az alternatív együttélést ajánlják, az egyházakat minden eszközzel igyekeznek hitelteleníteni, a keresztény szimbólumokat is igyekeznek kiiktatni, és a nemzetek…  az európai egyesült államokat hirdetik, és tudjuk, ennek Magyarországon is vannak képviselői. Tehát arról van szó, hogy az immunrendszer nem működik, a beáramlás veszélyeit nem látják, és önmaguk tönkretételével engednek teret a hódításnak.

Amikor az immunrendszer betegségeiről beszélünk, akkor nyilván az allergiát is szokták emlegetni. Nem feltétlenül az allergén anyagok túlsúlya a probléma, hanem az immunrendszer betegsége. Európában is könnyen kivédhető lett volna a nem segítségre szoruló, hanem egy kellemesebb életformára vágyó tömegektől megóvni Európát akkor, ha megőrizzük saját értékeinket, a saját kultúránkat, azokat, amelyek az évszázadok során kialakultak, és amelyek Európát Európává tették. Sajnos, ez roppant meg, és ez okozza a mai problémáinkat is.

Egyetlen reménye Európának Közép-Európában van, hiszen az a folyamat, ami elkezdődött Nyugat-Európában, már visszafordíthatatlannak tűnik. Mi még egy egészséges világot képviselünk, ezt kell őriznünk, és ezt kell a következő generációnak is továbbadni, hogy Európa legalább ezen a részén Európa maradhasson. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 22 2019.03.19. 4:44  21-24

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt erre a témára térnék, ami a közelmúltban, március 15-én történt eseményekre utal, hadd emlékeztessek arra, hogy mentálhigiénés szakemberek gyakran hívják fel a figyelmünket a pozitív szemléletre, arra, hogy mindenben igyekezzünk a szépet és a jót észrevenni, mert ez a lelki egészség és a társadalom egészsége szempontjából fontos. A tegnapi nap, amikor itt az ellenzéki hozzászólások történtek, megpróbáltam ezt alkalmazni, mérsékelt sikerrel, meg kell mondjam. Nem volt könnyű benne a szépet felfedezni, de azért egy kis reményre mégiscsak sikerült eljutnom, hogy ez csupán egy kampányszöveg, és talán azok sem hiszik el, akik mondják, és még egy remény, hogy azok az indulatok, amik itt megfogalmazódtak, végleg nem fogják tönkretenni a magyar közélet állapotát.

És ha már magyar közéletről van szó, akkor az ünnepeinkről is hadd szóljak, hiszen az egyéni szabadság és a nemzeti függetlenség az, ami március 15-én bennünk megfogalmazódik.

(10.00)

A személyes szabadság a mi felfogásunk szerint abból áll, hogy a bensőnkbe írt erkölcsi természettörvény képessé tesz minket arra, hogy a jó és a rossz között különbséget tegyünk. És ha ezt megtesszük, akkor konkrét esetben a lelkiismeretünk irányít ebbe az irányba, méghozzá a jó választásának az irányába, feltéve, ha egészséges a lelkiismeretünk.

És végül a szabad akarat segít végrehajtani mindezt. Itt van valahol a személyes szabadság lényege a szabad akarat működésében. Ez egy belső szabadságot jelent, nem egy kényszertől mentes, külső kényszertől mentes szabadságot, hanem a belső függőségektől menteset. Sajnos, ha alkalmazni kívánjuk a mai világra ezt a gondolatot, azt kell látnunk, hogy a liberális világban éppen a tolerancia szavakban megfogalmazott tanításával ellentétben a gyakorlat azt jelenti, hogy csak a liberális gondolkodást fogadják el. A nyílt társadalom ideológusai ezt meg is fogalmazták, most már nincs idő arra, hogy ezt részletezzem. Inkább áttérnék a nemzeti függetlenség kérdésére.

Az első ötszáz évben történelmünk során, éppen a Szent István és utódai politikájának köszönhetően soha nem birodalmak uralma alatt álltunk, de később sajnos akár a német, a török vagy az orosz birodalom kiszolgáltatottjai lettünk, és ez a nemzeti függetlenség iránti vágyunkat még jobban növelte. Ha most ismét arra gondolok, hogy valamiképpen a mai viszonyokra is próbáljuk meg ezt alkalmazni vagy feltenni a kérdést, hogy hogyan állunk most, akkor azt kell mondanunk, hogy az Unió tagjaként a függetlenségünk egyes elemeit közösen gyakoroljuk, ahogy fogalmazni szoktunk, nem mondtunk le róla, de különösen nem mondunk le a maradékról és ezt védjük. Mi nem európai egyesült államokban gondolkodunk, hanem a szabad nemzetek szövetségében, és ez, azt hiszem, hogy azoknak a történelmi hagyományainknak is megfelel, amikre próbáltam utalni.

A nemzeti függetlenségnek pedig van egy feltétele: egyfajta nemzeti egység. Ez gyakran szóba kerül, de sajnos ritkán valósul meg. Amire az elején utaltam éppen a pozitív szemlélet kapcsán, az mutatja azokat a hiányosságokat, amelyek itt a parlamentben vagy a parlamenten kívül is ma megmutatkoznak.

Remélem azt  és ismét egy remény, ami a pozitív szemlélet kapcsán megfogalmazódik bennem , hogy a kampányok elmúltával ez is némileg rendeződik, és fontos kérdésekben meg fogjuk tudni valósítani a nemzeti egységet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 230 2019.03.19. 8:11  229-256

HARRACH PÉTER (KDNP), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy néhány mondattal bemutassam a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot, annak tevékenységét, ezen belül a lovasterápiás szolgáltatását, illetve a vagyonkezelés rendezéséről szóló törvényjavaslatnak azt a célját, hogy eddigi tevékenységét tovább tudja folytatni. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat gyökerei 1989-ig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi csengődi árvaház meglátogatása történt, és ott látták az alapítók, hogy milyen helyzet uralkodik, éhező, nyomorgó, beteg gyermekeket gondoztak ott. Először Hannoverben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jött létre, majd egy fél év múlva a magyar egyesület is. A magyar egyesület védnökei között találjuk a magyar köztársasági elnököt, illetve három volt köztársasági elnököt, Heinz Fischer osztrák, Horst Köhler német és Sólyom László volt magyar köztársasági elnököt. Az elnökségben pedig több politikai és világnézeti oldal képviselői vesznek részt, ez biztosítja azt a semleges tevékenységet, amit az egyesület folytat. Célja a fizikailag, értelmileg sérült, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek részére orvosi segítségnyújtás, illetve az életkörülményeik javítása. 12 program keretében valósítja meg az egyesület ezt a célkitűzését.

Ki kell emelnünk az egészségügyi programot, amelynek keretében nagyrészt erdélyi és kárpátaljai gyermekeknek nyújt orvosi és itteni kórházi kezelést, többek között műtétek költségeit fedezi, illetve az elhanyagolt egészségi állapotban szenvedő gyermekek kivizsgálásának költségeit is. Orvosi rendelőt is működtet az egyesület, gyermekneurológiai és gyermekgyógyászati szakrendelést. Ennek a tevékenységnek a keretében valósul meg a lovasterápiás foglalkozás is, amely a fóti Lovasterápiás és Oktató Központban történik. Itt gyógypedagógiai lovaglás, lovas torna, hippoterápia és pszichológiai lovasterápia folyik.

Azt is meg kell említenem  ha már számokat is kell mondani , hogy az elmúlt évben a foglalkozások száma meghaladta a háromezret, sok olyan gyermek, aki visszatérő vendége, és talán még azt is mondhatjuk, hogy élvezője ezeknek a foglalkozásoknak, hiszen itt azok a fogyatékkal élő, autista, viselkedészavaros gyerekek vesznek részt, akiknek az állatokkal való kapcsolat élményt is jelent.

Húsz éve folyik Fóton ez a tevékenység, a fóti kastélypark egy félreeső részében, amit régebben szemétlerakónak is használtak, és az egyesület hozta helyre ezt a területet. Mindez érintkezik a fóti gyermekvárossal, de nem része annak, hanem szomszédja.

Meg kell említenünk, hogy a képzési és továbbképzési program keretében létrehozta, közreműködésével, támogatásával jött létre a Magyar Lovasterápia Szövetség, amelynek keretében elméleti és gyakorlati képzést végeznek lovasterápiás szakemberek számára.

Az egyesület más szervezeteknek is szívesen nyújt segítséget, illetve együttműködést. Ennek keretében több nyugat-európai szervezet segélyszállítmányához teremtettek megfelelő kapcsolatot, kórházak, gyermekotthonok átépítésének, átszervezésének a terveit, illetve logisztikai hátterét teremtették meg. Különböző rendezvények szervezésében is részt vesz az egyesület. Említhetjük minden évben a gyermekek világnapján a Parlament Felsőházi termében rendezett eseményt, vagy az országházi gyermekkarácsonyt, ahol 800 hátrányos helyzetű gyermek vesz részt. De a városligeti gyermeknapi eseményt és sok minden mást is említhetnénk.

Végül a törvényjavaslatról annyit hadd mondjak, hogy célja az eddig is használt ingatlanok tekintetében a rendezetlen használati viszonyok megfelelő tisztázása, az állami tulajdonú ingatlanok jogviszonyainak hosszú távú rendezése.

(22.20)

A Nemzeti Vagyonkezelőtől és a Nemzeti Földalapkezelőtől kapott állami területeket használatba kapta, és ez a kezelői jog már hosszú évekkel ezelőtt bejegyzésre került a telekkönyvbe. Most azért került újból elő a kezelői jog kérdése, mert a megváltozott törvényi háttér miatt ezeket a szerződéseket meg kell újítani.

Az egyesület vagyonkezelővé való kijelölése a törvényjavaslat mellékletében felsorolt ingatlanok vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint történik. Az ellátott vagyonkezelési tevékenység mint közfeladat indokolja a vagyonkezelés gyakorlásának teljes körű ingyenességét.

Meg kell említenem még a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy a 7. § biztosítja, hogy az egyesület a vagyonkezelésébe kerülő ingatlanokon beruházásokat, felújításokat végezhessen.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a javaslat biztosítani kívánja, hogy az egyesület a professzionális módon végzett, terápiás feladatait kiszámítható, rendezett feltételek között tudja végezni és beruházásokkal magasabb szintre emelni azt. Az egyesület nyilatkozata szerint ezt a tevékenységet úgy kívánják folytatni, hogy közben senkinek az érdekét nem sértik. Azok a területek, amiket húsz éve használ az egyesület, most a megújítandó szerződés kapcsán újabb húsz évre adnak lehetőséget ennek a gyermekek számára fontos tevékenységnek a folytatására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 26 2019.04.01. 5:12  25-28

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomnak azt a címet adtam, hogy „A családnak nincs alternatívája”; én reménykedem abban, hogy ez nem kelti fel az ellenzék bekiabálási készségét. (Arató Gergely: Önmagában még nem!) Ennek nincs nagy jelentősége ugyan, de amikor egy bizonyos határt túllép, akkor azt szóvá kell tenni. Az előbb elhangzott egy mondat, hogy mi az anyánkat is eladnánk. Egy közszereplő ilyet nem mondhat. (Jakab Péter: Csak kazánba tesz embert!) Mi úgy gondoljuk, hogy minden édesanyát tisztelni kell, és tisztelni kell a gyermek-anya közötti kapcsolatot is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ma szavaz a parlament arról a törvénymódosításról, amely lehetővé teszi azt, hogy a családvédelmi akcióterv megvalósuljon. Úgy gondolom, mindnyájunknak örömet okoz, hogy szavazhatunk egy olyan törvénymódosításról, amely az eddigi legnagyvonalúbb csomagot támogatja, egy olyan családtámogatási rendszerről szól (Arató Gergely: Csak a gazdagoknak jár!), amely a különböző élethelyzetben lévő családokra differenciált támogatást juttat.

Azt is a címhez kapcsolnám, hogy mi nem ideológiai, hanem természet alapján álló családpolitikát folytatunk.

(10.40)

Mit jelent ez? Amikor a családnak nincs alternatívája, sokan mégis keresik azt, ezek kifejezetten ideológiai alapon teszik; mi pedig az emberi természetbe írt törvényre hivatkozunk, és ha már kereszténydemokraták vagyunk, engedjék meg, hogy szokásomtól eltérően (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) egy politikai beszédben mégiscsak a Szentírást idézzem.

Az a költői mű, amely a Szentírás elején áll, és teremtéstörténetnek nevezzük, két fontos üzenetet közöl számunkra. Az egyik, amely úgy szólt, hogy saját képére teremtette a Teremtő az embert. Mit jelent ez? Ez jelenti az egyetemes emberi méltóságot, amelyből jogaink és felelősségünk következik, és ez minden emberben egyenlően jelen van. Másrészt férfinak és nőnek teremtette, ez pedig az egyenlő méltóság mellett a különböző természetet jelenti. Amikor egy férfi és egy nő találkozik, a szeretetükből és a különböző természetükből adódóan egy új élet keletkezik, aki a nőben fejlődik, de önálló emberként saját jogokkal, élethez való joggal rendelkezik, ez az ember, amikor megszületik, akkor a szülők felelőssége felébred, gondozzák, nevelik, és ez alkotja a családot. Tehát a család ilyen értelemben a legtermészetesebb és legkisebb közössége a társadalomnak, amelynek a védelmét az államnak kötelessége megtenni. A család mint intézmény is védelmet érdemel, de a család életkörülményeinek megteremtése is, hiszen erről szól ez a mostani előkészítendő csomag, amelynek természetesen nemcsak törvényi, hanem kormányrendeleti feltételei is vannak, és ez is készül, illetve elkészült. De ez az anyagi támogatás, legyen az az otthonteremtés vagy legyen az az életkörülmények javítása, mindenképpen egyúttal a család közösségének és intézményének a tekintélyét is próbálja helyreállítani.

Ha megengedik, néhány szót erről a módosításról, illetve azokról az elemekről, amelyeket előkészít. Van olyan, amely folyamatosan valósul meg, ilyen a bölcsődei fejlesztés; nyilván ’22-ig ez végrehajtódik. Van, amelyik 2020-ban: ez a nagyszülői gyed és a négygyermekes nők szja-mentessége. És van négy olyan, amely már júliusban életbe lép: a babaváró hitel, illetve támogatás, a CSOK-hitel kiterjesztése, a jelzáloghitel-tartozás csökkentésének a kiterjesztése, illetve az autóvásárlási kedvezmény a nagycsaládosoknak.

Én arra kérek minden képviselőt, pártállástól függetlenül, hogy szavazza meg a családok érdekében ezt a módosítást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 14 2019.05.27. 4:53  1-18

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miniszterelnök úr felvázolt egy képet, ami Európáról és a választásról szólt. Én ehhez szeretnék néhány mozaikot inkább a háttérről hozzátenni. Arról a képről, ami még itt felvázolódott, nem szeretnék szólni, mert az ellenzék önmagát mutatta be most. Azt gondolom, hogy azt a higgadt hangot, amit egy ilyen választás után kötelességünk megtenni, azt kell folytatni.Ha azt az alcímet adnám, hogy „magyarok és Európa”, akkor természetesen egy történelmi visszapillantást kellene tenni Szent Istvánnál kezdve, aki európai, keresztény és magyar államot alapított. Európai és keresztény volt, de közben ő nem vált hűbéresévé senkinek, megőrizte a függetlenségét.

Vagy ha a történelemben továbbnézünk akár 500 évet ugorva, akkor azt látjuk, hogy Hunyadi János és társai küzdöttek a török veszély ellen, megvédve a keresztény Európát és megvédve a magyar függetlenséget. Ezt akarjuk ma is tenni: a keresztény gyökerű európai kultúrát és a magyar függetlenséget védeni. Az az erős felhatalmazás, amit tegnap kapott a kormány a következő tevékenységéhez, a nemzeti érdekek védelmét fogja szolgálni.

Még egy alcímet engedjenek meg: kampány és az európai normák. Úgy gondolom, hogy a küzdelemben, a kampány küzdelmeiben meg kell jelenni az erőnek, a győzni akarásnak, a küzdelemnek, kemény küzdelemnek. Ezzel nincs semmi baj, és ez megfelel az európai normáknak  viszont az alpári hang és az ízléstelen megjegyzések nem. Különösen azok részéről nem, akik európaiságot hirdetnek. Meg kell jegyeznem azt is, hogy sajnos ez nem ért véget a kampánnyal. Azt gondolom, hogy az erőt nem azzal kell felmutatni, hogy minél durvábbak vagyunk, hanem azzal, hogy nyugodtak vagyunk (Dr. Vadai Ágnes az elnökhöz intézve szavait: Elnök úr, önnek szól.) a saját erőnkben.

Ha még egy alcímet mondhatok, az az eszmei alapokról szól. Meghatározó kérdés ma a két politikai erő küzdelmében, hogy hogyan gondolkodik a szabadságról. Mi a szabadság fogalmához mindig hozzátesszük a felelősség fogalmát, és az a történelmi visszapillantás, amire csak egy mondattal utalnék még: a kollektivizmus idején az egyéni szabadságot tiporták lábbal. A liberális gondolkodás viszont éppen a felelősség kevésbé hangsúlyozásával a közösségek erejét gyöngíti. Tehát amikor az a szabadságfogalom érvényesül, ami ma Nyugat-Európában, azzal a családok, az egyházi közösségek és a nemzet közösségét gyengítik. Ez is egyfajta eszmei alap ehhez a kérdéshez.

Tehát amikor mi Európában gondolkodunk és a jövőt tervezzük, akkor mindenképpen a keresztény gyökerű európai kultúra védelmére, a közösségek megerősítésére és az emberi méltóságra helyezzük a hangsúlyt, és nem európai egyesült államokban gondolkodunk, hanem a szabad nemzetek szövetségében. Abban az Európai Unióban, amelyet az alapítók elképzeltek, hiszen ők így gondolták ezt az Európai Uniót, ami valóban azt a célt szolgálta, hogy a nemzetek egymással szembeni szembenállását csökkentse, az együttműködést erősítse. Mi ezt nemcsak hogy elfogadjuk, de szándékozunk képviselni: nemzeti érdekeinket, egy erős, együttműködő Európát és egy megvédett kontinenst szeretnénk látni a jövőben.

Ezért dolgoznak azok, akik a tegnapi napon egy erős megerősítést kaptak a magyar választóktól. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 2 2019.06.11. 3:45  1-4

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék az ismert úzvölgyi brutális eseményekre, választ kell adnunk a legfontosabb kérdésre: hogyan kezeljük és hogyan ne kezeljük ezt a súlyos problémát? Két rossz választ el kell kerülnünk: a közömbös hallgatást és a támadáshoz hasonló viszonzást. Volt alkalmam az erdélyi magyar politikusokkal az elmúlt héten beszélni, és úgy láttam, hogy az ő magatartásuk jó válasz erre a kérdésre, határozott, de higgadt magatartásnak bizonyult. Egyrészt megvonták a parlamenti támogatást a kormánytól, és határozottan mondják el kemény véleményüket is, másrészt felelősen gondolkodva igyekeznek elkerülni a legnagyobb veszélyt, az általánosítást, és ezzel az erdélyi magyar-román népesség szembeállítását, illetve a két ország kapcsolatának a megrontását. Nézzük a tényeket!

Június 6-án három súlyos cselekmény történt: vandál temetőrongálás, az ott álló magyarok bántalmazása és soviniszta jelszavak kiabálása. Ott egyértelművé vált, hogy egy szűk soviniszta csoport akciójáról van szó, a céljuk pedig az, hogy eltöröljék Erdélyből a magyar múltat, és ezzel természetesen a magyar jelent is. Joggal várjuk a román hatóságoktól, hogy megakadályozzák a további hasonló eseményeket. Az úzvölgyi katonai temetőben, tudjuk, első és második világháborúban elesett magyar, osztrák és német katonák nyugszanak, de többségükben magyarok, a korabeli temetői vázlat szerint ott is, ahová a rongáló csoport román elhunytakat feltételez, és ennek megfelelő szimbólumokat helyezett el ott. A román állítást, mármint azt, hogy nagy számban vannak ott román katonák eltemetve, eddig nem sikerült bizonyítania senkinek. Ha nincs soviniszta szándék, akkor a kérdés röviden és higgadtan kezelhető.

Tudnunk kell, hogy a hadisírok gondozásának van nemzetközi gyakorlata, és vannak kétoldalú szerződések, így román-magyar szerződés is; ezt kell betartani. Vagyis méltó tiszteletet kell adni, és nem barbár rongálást végezni. Mi is betartottuk ezt az egyezményt, akkor is, amikor felújítottunk Magyarországon több mint négyszáz román katonasírt. A megoldást szorgalmazó többszöri kérésünkre az illetékes román szervek sokáig nem reagáltak. A hadisírok gondozásával megbízott magyar szerv javaslata igen egyszerű: az érintettek találkozzanak  ha kell, a helyszínen , végezzenek feltárást, állapítsák meg az elhunytak nemzetiségét, és adják meg mindnyájuknak az embernek és katonának járó tiszteletet; a román hatóságok pedig ne engedjék, hogy a soviniszta gyűlöletkeltés eluralkodjon. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 24 2019.06.17. 4:56  23-26

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két választás között vagyunk, illő, hogy egy pillanatfelvételt készítsünk nemcsak a jelenről, de a közelmúltról és a közeljövőről is. Az európai parlamenti választás, illetve az önkormányzati választás van mögöttünk, illetve előttünk, a legfontosabb kérdés természetesen az, hogy melyik politikai erő mit képvisel, de előtte talán az eredményről és a technikáról néhány szót.Az európai parlamenti választás nagy meglepetést nem okozott, de bizonyos átrendeződést igen. A kormánypártok hozták a formájukat, erősödtek, ennek megvolt az oka, ugyanazt hirdettük, mint amit tettünk évek óta, a nemzeti érdekek képviseletét. Az ellenzék pártjai megküzdöttek egymással, három párt gyengült, kettő erősödött, és ha ezt megnézzük, hogy miért, akkor röviden azt tudjuk mondani, hogy a DK egy erős kampányt folytatott és hatékonyan szólított meg három réteget, egyrészt az MSZP-ből kiábrándultakat, másrészt az európai egyesült államok lázálmának képviselőit és sajnos egy nemzet- és egyházellenes réteget is, ezt jól mutatja az, hogy elnök úr mostanában ritkán bérmálkozik. A Momentum esetében más történt, hiszen az SZDSZ utódpártjaként már nem enervált értelmiségiek vezetik ezt a pártok, hanem fiatal emberek, akiknek sikerült fiatal támogatókat szerezni más pártoktól. Mindez persze politikai marketing és mozgósítás kérdése, vagyis technika kérdése, de nézzük, hogy mit képviselnek a pártok.

Sajnos, előfordul néha az, amit az egyik pártnál láttunk, hogy az elnöke a tőle megszokott könnyedséggel szúrja hátba a szövetségeseit, de ez megint csak technika kérdése. Mit akarnak ezek a pártok? Látjuk, hogy két világ áll egymással szemben. Az egyik, ami Nyugat-Európában nagy támogatásnak örvend, ideológiailag, életforma szempontjából különbözik a mienktől, de látjuk, hogy földrajzilag is elkülönül a kettő. Nyugaton sajnos egy dekadens világ jelent meg, amely megtagadja a történelmi hagyományait, identitását, az emberi természet sajátságainak a követelményeit, és az önvédelmi reflexe is gyengül, az idegen kultúra pedig csak a jéghegy csúcsa. Az ellenzék itthon sajnos, ha személyeiben nem is mindig, de intézményeiben ezt a világot tartja magához közel esőnek. A kormánypártok továbbra is nemzeti értékeinket, a keresztény gyökerű kultúrát és a normalitást képviselik.

Most egy másik választásra is készülünk, az önkormányzatira, ami egy kicsit közelebb áll az emberekhez, mint az európai választás, hiszen a mindennapjaikat befolyásolja. A kormánypártok ígérete nagyon egyszerű: folytatódnak a fejlesztések a városokban, falvakban, még a fővárosban is, ahol az elmúlt években bizony sikerült a Demszky-korszak kaotikus állapotát megváltoztatni és rendezett, élhető világot teremteni. Az ellenzéknél pozícióharcot látunk, alkalmatlan jelöltek küzdelmét. Van, akinek fogalma sincs a városvezetés szakmai követelményeiről, és van, aki kipróbálta ezt, de gyengén teljesített, ő rászorul arra a kampánybeszédre, amit az előbb hallottunk a párttársától. És ilyenkor mi marad? Az ideológiai és az érzelmi kártya, az Orbán-gyűlölet.

Én bízom abban, hogy ahogy a többség az uniós választásokon a nemzeti érdek képviselete mellett szavazott, az önkormányzati választáson a szakszerű településvezetést támogatja, illetve rendezett és élhető településekre szavaz majd. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 28 2019.07.12. 5:06  27-32

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző heves vita Churchillnek egy mondatát juttatta eszembe, amely így szól: amikor ellenzékben voltam, vigyáztam arra, hogy külföldön egyetlen rossz szót se szóljak hazám kormányáról. (Taps a kormánypártok soraiban.  Gréczy Zsolt: De olyat se tett volna, hogy vegyék el a hazájától az uniós támogatást! Orbán Viktor hazaáruló!  Zaj.  Az elnök csenget.) Evezzünk békésebb vizekre!

(11.00)

Gyakran rácsodálkozunk arra, hogy milyen gazdag és szép világban élünk, és nemcsak a természet szépsége, hanem az ember világának gazdagsága is meghatározó élmény; természetesen nem erre a parlamenti gazdagságra gondolok.

Amikor ezek sérülékenységét látjuk, akkor felébred bennünk a védelem ösztöne, de a tudatos védelemnek van eszmei alapja és világnézeti gyökere is. Két ilyen, egymástól különböző, de megoldásaiban és céljaiban itt-ott közös vonást is tartalmazó gyakorlat van. Az egyik a liberális, ökocentrikus védekezés, a másik a keresztény, antropocentrikus környezeti gondolkodás. (Folyamatos zaj.) Most nem célom az előző bírálata, még ha jólesnék is, hanem a keresztény teremtés, védelem bemutatása. Ha egy mondatban akarom ezt összefoglalni, akkor azt kell mondanom, az ember legyen gondoskodó gazdája a teremtett világnak.

Mit jelent a gazdája és mit jelent a gondoskodó? Nem felejthetjük el, hogy a teremtett világ az emberért van. Nálam sokkal szebben fejezi ki ezt Babits Mihály, és ha megengedik, néhány mondatot idéznék tőle: „Tudod, hogy érted történnek mindenek  mit busulsz? / A csillagok örök forgása néked forog / és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog (…) Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket, / hogy benned teljesedjenek;…”

Ez nemcsak az embert, a legtökéletesebb és legnagyszerűbb teremtményt mutatja be, hanem az „érted van minden” gondolatát is tükrözi. És tegyük hozzá, hogy ezt még ki kell egészítenünk a gondoskodással. (Folyamatos nagy zaj.  Az elnök csenget.)

Ha a mai ökológiai problémáinkat nézzük, akkor látnunk kell, hogy ezek a gondoskodás hiányából fakadnak. Hadd idézzem II. János Pál pápa mondatát: az ökológiai válság erkölcsi probléma. Ennek a problémának a végső okát az emberi telhetetlenségben, közvetlen okát pedig az emberi tevékenységben találjuk.

Ha már keresztény felelősségről van szó, egy egyházi dokumentumot hadd idézzek: „Gazdasági berendezkedésünk a korlátlan növekedésen és az ezt megteremtő piaci versenyen alapul. A növekedési kényszer egy véges térben, amilyen a Föld is, óhatatlanul problémákhoz vezet.” A kérdés tehát ez: haszonmaximálás vagy közjó?”

Meggyőződésem, hogy a gazdasági tevékenység és a természet megőrzése között megvalósítható az összhang. A gazdasági verseny növelése és kizárólagossága viszont előbb-utóbb környezeti katasztrófához vezet. Önmérsékletre van szükség, elsősorban a verseny dobogós résztvevőinek. Magyarország alig képes arra, hogy világméretű folyamatokat befolyásoljon. Az a tény persze, hogy nem tartozunk a nagy kártevők közé, nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel kell ülnünk. Egyénként és közösségként is van mit tennünk.

A konkrét tények azt mutatják, hogy a károsanyag-kibocsátás hosszú távú alakulása szempontjából Magyarország jól áll. Rövid távon is javultak az ipari és lakossági kibocsátás adatai. Javítani viszont a közlekedés és szállítás területén kell. Az igaz persze, hogy ez elsősorban az autógyárak feladata. De tény az, hogy Magyarország kész a 2003-as (sic!) klímacél teljesítésére.

Befejezésül még egyszer, ennek a problémának a fő elvi mondanivalóját hadd ismételjem meg: a fejlődés és a növekedés igényét a felelősség követelményének kell korlátoznia. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 18 2019.10.21. 5:06  1-28

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Kedves Barátaim! (Dr. Vadai Ágnes: Tájékoztatást kérünk kereszténységből!) Megpróbálok azokról a témákról szólni, amiket miniszterelnök úr említett, hiszen ez a műfaj ezt jelenti. (Szi-lágyi György: Győri megyés püspök!) A választásról annyit, hogy abban reménykedtünk mindnyájan, hogy véget ért a kampány (Dr. Vadai Ágnes: Borkai érdeke…), néhány hozzászólás azt mutatta, hogy erről szó sincsen.

(14.00)

Van, aki elviseli a kampányt, és van, aki szereti  fene az ízlését! , de úgy gondolom, hogy a hangneme mégiscsak olyan kell hogy legyen, ami méltó a parlamenthez és a magyar közélethez. (Dr. Vadai Ágnes: Fekete Pákó!  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ne is legyen választás!)

Egy dolgot említenem kell: frakcióvezető asszony arról beszélt, hogy a Fidesz közössége Borkaikból áll. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: A KDNP is!) Hát, azért ez némi túlzásnak tűnik. (Dr. Vadai Ágnes: De azért közelítek? Ha nem is mindenki…  Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Kampányt lehet gyűlölettel folytatni… (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.  Az elnök csenget.), de települést vezetni csak szakértelemmel lehet. (Dr. Vadai Ágnes: Hát…) Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban (Szilágyi György: Úgy, mint a Hende Szombathelyen?), hogy például Tarlós főpolgármester úrhoz hasonló városvezetőt nem találunk Budapesten (Dr. Vadai Ágnes: Az Adrián!), és meglátjuk, hogy az önök jókívánsága, hogy „boldog karácsonyt!”, mennyire teljesül, mert nem lesz ez egy könnyű városvezetés. (Szabó Timea: Ez egy beismerés?) Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ki fogja helyette vezetni a várost, mert azért vegyük figyelembe azt, hogy egy párt eszmeiség nélkül nehezen tud működni (Dr. Vadai Ágnes: Hát, láttuk a fideszes keresztény értékeket az Adrián! Kicsit meglep bennünket, hogy a keresztény értékek ezek lennének!), egy koalíció azonos társadalomkép nélkül szintén nehezen tud működni, és nem úgy néz ki most a Budapestet vezető csapat, hogy társadalomképük azonos lenne. Nem feltétlenül boldogságot fog ez jelenteni a vezetőknek éppúgy, mint a polgároknak.

Hadd térjek rá arra a kérdésre, ami miniszterelnök úr beszédében az egyik legfontosabb volt, a családvédelemre, a családtámogatásra. (Dr. Vadai Ágnes: Akkor most jön Borkai, igaz?) Ennek két olyan fontos célja van, ami számunkra is, kereszténydemokraták számára is fontos. Az egyik a demográfiai helyzet. (Dr. Vadai Ágnes: Ó!) Magyarország számára (Dr. Vadai Ágnes: Ott aztán pont arra törekedtek…) első számú nemzeti sorskérdés az, hogy születnek-e magyar gyermekek. (Dr. Vadai Ágnes: Akkor nem az Adriára kellene járni!) A másik célja a családtámogatási rendszernek, hogy a család mint önérték hogyan jelenik meg a társadalom előtt. (Dr. Vadai Ágnes: Ez nagyon fontos kérdés. A Borkai családról mit gondolnak?) Én úgy gondolom, hogy a konzervatív és kereszténydemokrata felfogás valamennyiünk számára fontos, a kötődés, kötődés az otthonhoz, kötődés a családhoz, kötődés a nemzethez és a hazához és kötődés a hagyományokhoz (Szabó Timea: A luxushajóknak melyik része volt hagyományos?), ezek fontos dolgok, amelyek képesek arra, hogy egy olyan közösséget erősítsünk meg, amelyik a legfontosabb számunkra, a családot. (Dr. Vadai Ágnes: Ezt fejtse már ki bővebben!)

Ha megengedik, akkor még néhány mondatot a házasság fontosságáról. (Felzúdulás, taps az ellenzéki padsorokban.  Dr. Vadai Ágnes: Gratulálok! Útmutatást kérünk!) Ha egy nemzetközi kérdésről is szabad szót ejteni: miniszterelnök úr említette azt… (Közbeszólások az ellenzék soraiból, többek között: Halljuk!  Derültség az ellenzék padsoraiban.  Az elnök csenget.)  kitört az ellenzéki politikai kultúra, látom. Örülünk annak, hogy a Bizottság elnöke egy családanya lett, egy sokgyermekes családanya, aki nemcsak tudja, mit jelent a család, de meg is éli azt. (Felzúdulás az ellenzék soraiban.  Dr. Vadai Ágnes: Győrben is ez van! Ott is megélik a családot, de mennyire!  Szászfalvi László: Vadai, ne kiabálj már örökké! Már nagyon unalmas!)

Még annyi időm van, hogy ha megpróbálom túlkiabálni az ellenzéket, akkor a klímavédelem magyar tervéről is ejtsek szót. Mind a ’30-as, mind az ’50-es terv képviselete nemzeti ügy, amiben, úgy érzem, hogy az ellenzéknek is a kampány helyett ennek a támogatását kellene vállalni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm megértő türelmüket. (Taps a kormánypártok és az ellenzék soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 22 2019.11.18. 4:15  21-24

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten tartotta idei ülését a Magyar Állandó Értekezlet. Felemelő érzés volt hallani a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek képviselőinek a megnyilatkozásait. Nemcsak saját országuk politikai helyzetéről számoltak be, nemcsak arról a mindennapos kemény küzdelemről, ami a létben maradásukat és a politikai és emberi jogaik képviseletét jelentette, hanem érződött bennük az összmagyarságért érzett felelősség.

(14.00)

Az ő szavaikból is meg tudtuk tapasztalni azt, amit persze régóta vallunk, hogy emberben és emberi közösségekben gondolkodnak, nem pedig ideológiákban. Jó érzés volt tapasztalni azt is, hogy a jelen lévő hazai parlamenti pártok, kormánypártok és ellenzéki pártok is egyfajta nemzeti egységet tudtak megvalósítani. Azt tudták megtenni a határon túliak, amit mi itt kevésbé tudunk megtenni: egységbe fogták össze a kormánypártokat és az ellenzéki pártokat is, egy nemzeti ügy, a nemzetpolitika érdekében. Ez is jó érzés volt.

Sajnos nem volt teljes a kör, mert egy ellenzéki parlamenti párt hiányzott, de ezen nem hiszem, hogy csodálkoznunk kell, hiszen ha arra gondolunk, hogy a 15 évvel ezelőtti népszavazáson is hasonlóan viselkedtek, akkor ez nem lep meg senkit. Félek, hogy nem sok fogalmuk van a nemzetről. De sajnos van egy utánpótlás is. Mindnyájan tudjuk, hogy a Momentum hogy viselkedett azokon a kampányrendezvényeken, amik a környező országokban folytak, ahol saját nemzetük képviselőivel szemben az ideológiai barátaikat támogatták. Megjegyzem, Brüsszelben ma is ezt teszik.

Erre a magatartásra utal az, amit a minden képviselő által aláírt közös nyilatkozat egyik mondata sugall. Megjegyzem, ezt a nyilatkozatot nemcsak hogy közösen írtuk alá a jelen lévő pártok képviselőiként is, hanem annak megalkotásában is sokan részt vettek. Ez a mondat így szól: „Elvárják a tagszervezetek a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösséget képviselő pártokat és jelölteket támogassák.” (Dr. Vadai Ágnes és Gréczy Zsolt közbeszólása.)

Ezzel szemben történt meg az, hogy egy ideológia alapján döntötték el, hogy kit támogatnak a magyar jelölttel szemben. Az egy másik kérdés, hogy ez az ideológia és ennek következményei, akár Nyugat-Európában is, kudarcot vallottak. Gondoljunk csak arra, hogy a párhuzamos társadalmak éppen ennek az ideológiának a következményeképpen jöttek létre, vagy a genderőrület vadhajtásai is éppen innen erednek.

Én úgy gondolom, hogy minden tisztességes, jóérzésű ember részéről a kisebbségi lét viszonyai között dolgozó magyar szervezetek küzdelme tiszteletet és együttérzést kell hogy kiváltson. Őket támogatni pedig mindnyájunknak kötelességünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 38 2019.12.10. 5:06  37-40

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Folyamatos zaj.  Az elnök újból csenget.) Az ülésszak végéhez értünk, illő, hogy egy visszapillantást tegyünk erre az időszakra meg az azt közvetlenül megelőző napokra. Kétségtelen, hogy az önkormányzati választás volt azoknak a napoknak a legfontosabb eseménye. Ismerjük az eredményt, az okokat és a tanulságokat is, és sajnos a következményeit is, amiről ma már sok szó esett.Azonban ma nem belpolitikai, hanem külpolitikai kérdésekről szeretnék szólni. Általánosságban nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy Magyarország aktív és sikeres külpolitikai tevékenységet folytat. Ezt igazolja többek között az a tény is, hogy rövid időn belül a magyar miniszterelnök találkozott az amerikai, az orosz, a francia, a török elnökkel, a kínai miniszterelnökkel, a német kancellárral, tehát az aktivitásnak és a magyar külpolitikát érintő tiszteletnek a jelét láthatjuk ebben. Ha röviden meg akarjuk fogalmazni, hogy mi is a célja a magyar külpolitikának, akkor egy mondattal azt mondhatnánk, hogy a magyar érdekek képviselete. Ez néha azt jelenti, hogy védenünk kell a szuverenitásunkat, a külpolitika terén épp úgy, mint a határon túli magyarok érdekében, jogaik védelmében, de jelenti azt is, hogy részesei vagyunk a nemzetközi szolidaritásnak. Ennek több jele van, még visszatérek erre is.

Három eseményt szeretnék röviden ismertetni. Az egyik Magyarország hosszú távú, biztonságos gázellátásának a kérdése. Ez részben külpolitikai, de valójában külgazdasági kérdés. Ha a nyugat-keleti együttműködést nézzük, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy Kelet nyersanyaga és Nyugat technológiája jó, ha találkozik, és ez a magyar gázellátás esetében is így van. Sok szó esik a gázbeszerzés diverzifikálásáról, azonban, ahogyan szellemesen elhangzott egy válaszban, ehhez két dolog kell: gáz és cső. És amíg nincs meg minden, addig bizony ez nehéz kérdés, még ha a szándékainkban meg is van.

Az elmúlt időszakban történt tárgyalás a gáz forrásának gazdájáról, a Gazpromról, illetve a velük való egyezmény megkötéséről, és ennek az együttműködésnek az eredménye az is, hogy tele vannak a magyar gáztárolók 6,4 milliárd köbméter gázzal. Most a gáz Keletről jön. Természetesen Nyugatról is jön gáz, még ha annak a forrása is keleti. Reményeink szerint előbb-utóbb a déli is megvalósul.

Egy másik kérdést is hadd vessek fel és hadd említsek miniszter úrnak, Ukrajna kérdését. Ma már elhangzott a NATO közeledését blokkoló magyar vétó, majd az azt követő eredmény, amikor a közös nyilatkozatba bekerült a kisebbségi és nyelvhasználati törvényben korlátozott jogok visszaadásának a kérdése. A magyar érdek kettős Ukrajna kapcsán, az egyik a magyar kisebbség jogainak visszaszerzése, a másik pedig Ukrajna stabilitásának a biztosítása, hiszen egy ütközőzónáról van szó, arról az államról, amelynek biztonsága, stabilitása magyar érdek is.

És harmadikként egy látszólag egyszerű kis kérdést hadd említsek, ami azonban bizonyítja a nemzetközi szolidaritásunkat, az albániai földrengés következményeinek elhárításában nyújtott magyar segítség, ami részben a szakemberek küldésével, részben a felújítások segítésével történik meg.

Én úgy érzem, hogy ez a három terület is bizonyítja a magyar külpolitika aktivitását és hatékonyságát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 18 2019.12.17. 5:05  17-20

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétezer év óta a keresztény kultúra része a teremtésvédelem. Ez szemléletet és magatartást jelent. Azokat a szempontokat foglalja magába, amiket ma természetvédelemnek, környezetvédelemnek, fenntartható fejlődésnek vagy klímavédelemnek nevezünk. A történetnek három szereplője van, maga a természet, az ember és az emberi tevékenység. A természettel mindenki találkozik, aki megcsodál egy tájat a szépségéért, az évszakonként változó növényvilágot vagy az állatvilág változatosságát, de különösen azokat a törvényszerűségeket, ami ezt a világot irányítja. Az ember része a természetnek, másrészt viszont felette áll. A keresztény tanítás szerint a Teremtő rábízta az emberre a világot, hogy művelje és őrizze azt. Az őrzés azt jelenti, hogy úgy adja tovább a következő generációnak, ahogy ő kapja, a művelés pedig azt, hogy használja azt a csodálatos ajándékát, amit alkotóképességnek nevezünk, vagyis legyen felelős gazdája a teremtett világnak. Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy a szélsőséges ökocentrikus és biocentrikus szemlélettel szemben mi azt mondjuk, hogy az ember és más élőlények között ontológiai és értéktartalmú különbség is van.

Ma a teremtésvédelem gondolatának legfontosabb üzenete, hogy a környezeti válságot szemlélet- és magatartás-változással kell kezelni. Ilyen értelemben mondjuk azt, hogy ez a kérdés antropológiai természetű. És most értük el az emberi tevékenység kérdését, ami a jelenlegi válság legerőteljesebb kiváltó oka. Mindenekelőtt azt kell azonban kimondanunk, hogy a tudomány és a technika vívmányai önmagukban pozitívak. A probléma az utilitarista gazdasági modellben van, amelynek kizárólagos szempontja a haszonmaximalizálás. A rövid távú gazdasági érdek ütközik az emberiség hosszú távú érdekével. Eljött az idő, hogy újra kell gondolnunk néhány kifejezést, a fejlődés, a haladás, a növekedés és a jólét fogalmát. Határt kell szabni, méghozzá a fenntarthatóság keretein belül a termelési és fogyasztási kényszernek. A fenntarthatóság pedig nem mást jelent, mint annyi fogyasztást, amennyi pótolható. A teremtett világ ugyanis csak bizonyos mértékig képes a regenerálódásra. Meggyőződésem az, hogy a felelős gazdálkodás és a környezet megóvása összeegyeztethető, de ehhez szükséges a mentalitás és az életforma váltása. Ez a legfontosabb gondolata a keresztény egyházak különböző megnyilatkozásainak, amelyekből csak néhányat említek címszavakban: a 2008-as püspökkari körlevél a teremtett világ védelméről, vagy Ferenc pápa legutóbbi ilyen témájú enciklikája, esetleg a patmoszi ajánlások néven ismertté vált megnyilatkozások.

A környezet védelme semmiképpen nem állhat gazdasági és pártpolitikai érdekek szolgálatában.

(13.50)

Ez egyfajta nemzeti egységet és nemzetközi együttműködést igénylő kérdés.

Néhány szót azért így befejezésképpen érdemes arról is szólnunk, hogy a válság kezelésének európai és hazai kérdései is vannak. A 2030-as, illetve ’50-es nagyívű klímacél teljesítése és ennek érdekében a gazdaságok jelentős átalakítása minden tagállam által vállalt feladat, azonban ennek költségei olyan mértékűek, amelyek csak külső segítséggel fedezhetők, a kormány becslése szerint 50 000 milliárd forint. Magyarország ehhez az Uniótól is segítséget vár. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 38 2020.02.17. 5:05  37-40

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, senki nem kapja fel a fejét arra a hírre, hogy az ellenzéki képviselők bírálják a miniszterelnök évértékelését, még akkor sem, ha ezek a beszédek nem különböznek az előző években elmondottaktól, függetlenül attól, hogy az évértékelésnek mi volt a tartalma. Persze az is igaz, hogy kormánypárti képviselők idéznek ebből a beszédből. Valami hasonlót teszek én is, amikor erre hivatkozom. Három részre osztható ez a tegnapi évértékelés. Az első Trianonról szólt, a második az elmúlt tíz évről és a harmadik a jövőről, amire, azt hiszem, a legérdemesebb figyelnünk most. A trianoni értékelés és az elmúlt tíz év eredményei ugyanazt a gondolatot ébresztették, és azt hiszem, erre érdemes figyelnünk, ez az önértékelés, a nemzeti önértékelés, elkötelezettség és - tegyük hozzá - a hozzáértés elismerése volt mindkét esetben, hiszen Trianon után talpra állt az ország, illetve a 2010-es pénzügyi válságból is kikeveredtünk. Én leginkább elővenném itt is az ökölvívás hasonlatát, mert kell ahhoz technikai érettség, kell ahhoz erő, hogy valakinek a kezét a végén felemeljék, de igazából, ha önbizalom van egy versenyzőben, akkor van esélye megnyerni a mérkőzést. Azt hiszem, hogy ennek a beszédnek az első két része erről szólt, a nemzeti önbizalomról és felelősségről.

De beszéljünk a harmadik részről, hiszen nekünk itt most fontos erről szólni, ez pedig a következő nehéz évek, az arra való felkészülés gondolata, először is a klímaválság. Nézzék, itt valóban az előbb a frakcióvezető-társam említette a nemzeti konszenzust. Ebben a kérdésben én inkább azt mondanám, hogy egy közös ökológiai gondolkodás kezd kialakulni, és ehhez a nagy brit filozófus, Scruton a következőt mondta: a konzervatívok a területi kötődés gondolatát teszik hozzá az ökológiai gondolkodáshoz.

Mit jelent ez? Az otthonnak és a tágabb otthonnak, a környezetünknek, a hazánknak a tisztelete, szeretete, a hozzá való kötődés megjelenik az ökológiai gondolkodásban, hiszen egyfajta szemléletet tükröz. De hadd tegyem hozzá a kereszténydemokrata gondolatot, ami nem más, mint a teremtésvédelem. Ez egy kétezer éves szemlélet, magatartás, ami, ha minden emberben meglenne, nem lenne ökológiai probléma, hiszen a teremtett világ törvényszerűségeinek felismerése, illetve az a mindnyájunk által ismert, olvasott parancs, ami a művelésről és az őrzésről szól, ennek a teljesítése.

Még egy gondolat erről a kérdésről. Azt hiszem, hogy számunkra és a magyar emberek számára a lokális megoldások a kézenfekvőek. Ha megnézzük azt a klímavédelmi akciótervet, amiről a miniszterelnök is beszélt, akkor pont erről van szó. Csak címszavakban hadd említsem ennek egy részét: az, hogy ’30-ra az energiatermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz, már egy ismert törekvés; az, hogy az illegális szemétlerakókat megszüntetjük - aki jár az erdőben, az látja, hogy miről van szó, és sajnos hiába viszik el újból és újból, visszakerülnek ezek a szemétlerakó helyek -; az egyszer használatos műanyagok gyártásának letiltása; a kkv-k 32 milliárdos támogatása a megújuló energia felhasználásában.

De kiemelném a faültetési programot. A szakemberek véleménye is az, hogy mi a klímaváltozás előtt talán leginkább a fák ültetésével tudunk tenni, és ha ez a mérték megvalósul, ami már meg is jelent a tárca szándékaiban, akkor léptünk ezen a téren, és nemcsak a lokális, hanem a globális megoldások felé is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 40 2020.03.10. 5:21  39-42

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a sajátos helyzetben vagyok, hogy miniszter úr válasza akár az én felszólalásomra is lehetett volna, de biztos vagyok benne, hogy talál mondanivalót a következő öt percben is magának. Én úgy érzem, hogy néhány héttel ezelőtt újat mondani ebben a Házban a migrációs válságról nagy kihívás lett volna, hiszen mindent elmondtunk már. De most valóban két olyan kérdés is van, ami idetolakodik, hiszen újdonság: egyrészt Törökország megnyitotta a kapuit Európa felé, másrészt pedig  amit már az előbb a miniszter úr is említett  az Unió miniszteri tanácsa, mármint a külügyminiszterek, belügyminiszterek kimondták azt, amit eddig soha nem mondtak, hogy Európa határait meg kell védeni a tömeges migrációval szemben. Ezt mondta egyébként a legnagyobb csalogató is. És hogy mi ezt tettük már öt éve, az is tény, viszont a görögök most támogatást és elismerést kaptak, mi pedig kritikát, rágalmazást, gyalázkodást.

Van néhány kérdés, ami megkerülhetetlen a migrációs válsággal kapcsolatban, nem mehetünk el mellettük szó nélkül. Az egyik a kultúra kérdése. Két különböző kultúra ütközéséről van szó; az egyik egy életerős, agresszíven terjeszkedő kultúra, a másik pedig egy legyengült, az önvédelmi reflexét elvesztett kultúra. Nyilván tudják, hogy melyik kettőről van szó. És feltenném azt a kérdést, vajon vane ennek a legyengülésnek eszmei, világnézeti, ideológiai oka. És azt kell mondanunk, hogy van. Ha valaki elolvassa Karl Popper írásait, ott találkozik ennek az eszmei alapozásával. Ennek a filozófusnak volt egy tanítványa, aki az előadásait hallgatta, akit ismerünk, hiszen pénzeszközein keresztül ma ezt az ideológiát valósítja meg Európában. A nyugat-európai társadalom fertőzött ettől, és ez az, ami legyengítette az önvédelmi reflexét. Tudjuk, és nevezzük meg: ez a nyílt társadalom elmélete.

De van még egy kérdés, amit a kultúrával kapcsolatban érdemes megemlítenünk: a menekültek fogadására legalkalmasabb országok a hasonló kultúrában gyökerező szomszédos országok, mint ahogy Törökország is tette, és reményeink szerint továbbra is tenni fogja. De rajta kívül más iszlám országoknál is ez, ha kisebb mértékben is, de megvan.

Egy másik kérdés, ha már azt mondtam, hogy vannak megkerülhetetlen kérdések, ez pedig, ami az önvédelmünket is szolgálja, de egyúttal a morális kötelességünk is: a helyben segítés kérdése. Ez is egy olyan kérdés, amiben Magyarország példát mutatott, de a nyugati kultúra országai ebben bizony még le vannak maradva.

Gondoljunk arra, hogy az érdek mellett valóban ez kötelességünk is, hiszen mi mindig azt mondtuk, hogy a kereszténydemokrata szemlélet szerint kettős felelősségünk van, az önvédelem, illetve a tényleges üldözötteken való segítés. Ennek legjobb, sőt egyetlen kínálkozó útja a helyben segítés, ami lehet, sőt kell hogy hatékony legyen, adott esetben katonai, adott esetben gazdasági vagy humanitárius. És ha megnézzük, hogy a nyugati kultúra országai mit tettek a kibocsátó országok területén, akkor bizony azt kell mondanunk, hogy nem volt hatékony, hiszen ha az arab tavaszra gondolunk és sok más jelenségre, annak következménye az lett, hogy egy védelmi vonal megszűnt, legyen az bármilyen ország, most nem minősítem őket, de megszűnt a migrációs áradat előli védelem.

Tehát ez a két kérdés, ami fontos a kultúrából következően, hogy a két kultúra együtt élni nem képes, mert ha megpróbálja, abból előbb-utóbb az egyik győzelme  és hogy melyik győzelme, az nyilvánvaló  valósul meg, a másik pedig előbb-utóbb a saját területéről kiszorítást fog elszenvedni. Én úgy gondolom, hogy ezek az új kérdések most felvetnek alapvető kérdéseket, amire nyilván miniszter úr válaszolni is fog. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 14 2020.03.16. 5:04  1-18

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbi felszólalásokban itt-ott megcsillant a közös politikai felelősségnek az érzete, és ez jó érzés számunkra. Azonban megjelent továbbra is a pártpolitikai szempontok képviselete, aminek itt most ebben a helyzetben nincs helye. És egy mondattal hadd szóljak én is arra a kritikára, ami a kormányzati kommunikációt érintette. Elfelejtették felszólaló képviselőtársaim azt az egy félmondatot, hogy a provokációnak sincs helye most. (Szabó Timea: Ne, ne, neee!  Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!  Taps a kormánypártok soraiból.) Sokféleképpen tudunk hozzáállni a járványhoz, ehhez a helyzethez. Én most a kereszténydemokrata hozzáállást mondanám el, ami két pilléren nyugszik, hiszen mi általában igyekszünk tartózkodni az egyoldalú véleményektől, és az éremnek több oldalát is próbáljuk bemutatni. Egyrészt a felesleges kockázatok kerülése fontos szempont, másrészt viszont a „ne féljetek!” gondolata, amit annak idején II. János Pál pápa a rendszerváltás kezdetekor sokat említett azoknak, akik a legbátrabban léptek fel a rendszerváltás kezdeti időszakában. Hát, most is egy ilyen helyzet van, amikor bátorságra van szüksége főleg az orvosoknak, de mondjuk ki azt, hogy a képviselőknek is, hiszen veszélyhelyzet van a beteg mellett, és veszélyhelyzet van bizonyos szempontból a parlamentben is.

(12.00)

Kitalálni sem tudnánk jobb gócpontot ennél, ahol egymáshoz közel ülve meg tudjuk fertőzni egymást. Nem miattunk kérdés, nem is a veszélyeztetett korban lévő képviselők miatt, hanem azoknak az embereknek az érdekében, ahová a képviselők eljutnak, hiszen szerte beszórják az országot ezzel. De  és itt jön a „ne féljetek!” gondolat  én úgy gondolom, hogy ahogy az orvosok sem félnek a hivatásukat teljesíteni, nekünk sem kell félni ettől. Persze hozzáteszem, hogy a fontos döntések esetében van erre szükség. Én kettő ilyet látok: a veszélyhelyzet meghosszabbítása, a 15 napon túli engedély megadása, illetve a költségvetések kérdése. Sok kedves előterjesztés van, amit majd lehet későbbre halasztani.

Egy gondolat még az iskolabezárásokról. Hogy közelítettük mi meg ezt a kérdést? Kezdettől fogva azt mondtuk, hogy szükség van rá. Igaz az, hogy a szakmai vélemények eltérnek, hogy a gyerekek kevésbé veszélyeztetettek, igaz az, hogy bizonytalan, hogy fertőzneke olyan esetben, amikor nem jelennek meg a tünetek, ez mind igaz, és ezért talán lehet, lett volna indoka annak, hogy még tartson tovább a tanítás. De miért támogattuk mi mégis? Azért, mert véleményünk szerint a gyermek első számú nevelője a szülő. A szülő pedig megbízást ad az iskolának, hogy nevelje és oktassa a gyerekét. És ha a szülői társadalom azt kéri, hogy ez most ne történjen meg, akkor nincs mit tennünk, akkor távoktatásban kell gondolkodnunk, és a távoktatás a kormány jó döntése szerint alkalmat ad arra, hogy a tanév befejeződjön, különösen az érettségire készülők esetében.

Engedjék meg, hogy azokat az intézkedéseket is örömmel nyugtázzam, amelyek a határzár, a rendezvénytilalom, a munkahelyvédelem területén történni fognak.

Még egy kérdést hadd említsek meg: a vidékről már több szó esett. Éppen tegnap beszéltem egy olyan rendezvényszervezővel, aki vidékre hívott, és az volt a közös gondolatunk, hogy halasszuk el. Ő ezt azzal indokolta, hogy ne hozzátok már le a városból a fertőzést vidékre. Persze nem ez a lényege ennek a kérdésnek, de azért érdemes megfontolnunk, hogy a különösen hátrányos helyzetű térségekben azoknak a családoknak hogyan tudunk segíteni, akik ott nem tudnak akár a plázákban, akár a különböző nagyobb üzletekben bevásárolni, hanem a helyi ellátást kell segítenünk. Ez is a vidék kérése volt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 14 2020.03.23. 7:08  1-19

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A miniszterelnök úr tájékoztatója a helyzetről szólt, és a védekezésről; a helyzetről, amit mindnyájan részben ismerünk  a fertőzöttek, betegek, nagyon betegek száma , de megnyugtató volt hallani azokat az adatokat is, amelyek az egészségügyben dolgozók létszámáról, illetve a rendfenntartók létszámáról szóltak.A védekezésnek persze több szintje van, és most hadd emeljem ki az egyéni szintet. Itt a teremben is sokan védőmaszkban vannak, nyilván ez a fertőzést részben kivédi, de csak részben, ne legyünk abban az illúzióban, hogy ezzel teljesen védettek vagyunk, de úgy gondolom, hogy ez is eszköz. Vannak, akik otthon maradhatnak, és jó érzés volt arról az intézkedésről is hallani, hogy az orvosok 65 év felett otthon maradhatnak, hiszen pillanatnyilag úgy néz ki, hogy van elég, náluk fiatalabb egészségügyi dolgozó. Persze mi, akik itt vagyunk, szintén a kötelességünket teljesítjük, azok, akik már elhagyták ezt a kort; ez részben azért van, mert ez a dolgunk, részben azért, mert az ember ebben a korban másképp látja már a világot, mint a fiatal emberek, és azt gondolja, hogy az a hátralévő kis idő olyannal kell hogy elteljen, amiben van kötelességteljesítés is.

Természetesen a hatósági egészségügyi intézkedések is fontosak, és a kormány gazdasági intézkedései is. Én szeretném kiemelni ezek között a gazdasági intézkedések között a fizetési moratóriumot, ami nagyon fontos, a kilakoltatási és végrehajtási felfüggesztést  mindig fontos volt számunkra a padlóra került családok helyzetének a kezelése , és természetesen a családok érdekében a gyes és a gyed továbbélésének a lehetősége is egy fontos intézkedés volt.

S ha megengedik, néhány gondolat a hozzászólásokhoz. Én úgy gondolom, hogy most némileg szelídebb volt az ellenzék hangja, mint békeidőben lenni szokott. Ez részben itt-ott az együttműködés szándékát is jelzi, hiszen az egyeztetések során láttuk azt, hogy a kormányzat sok ellenzéki kezdeményezést befogadott, de sajnos azt is látni kell  és ezt hadd tegyem szóvá , hogy vannak olyan hagyományos ellenzéki törekvések, amiket a járvány kapcsán hozott intézkedések ürügyén szeretnének érvényesíteni. Ez is érthető, de ne vegyék rossz néven, ha ezeket a kormánytöbbség nem veszi figyelembe.

S ha már ellenzéki megszólalások és együttműködési szándék van, akkor az elhangzott fogalomra, a bizalomra hadd reagáljak! Valóban egy fontos szempont ez, hiszen az együttműködés feltétele. De a bizalomnak, a bizalom kialakulásának van egy útja, ez pedig az előző teljesítménynek az útja. S ha itt megnézzük, hogy ez a kormányzat mit tett  kezdve már az első Orbán-kormány ’98-tól elvégzett tevékenységétől , akkor ezt a bizalmat a tettek indokolják. Én átéltem azt, hogy az ezredforduló nagy árvizei kapcsán a Felső-Tisza-vidéken milyen intézkedések történtek nemcsak a védelemben  az az első lépés , hanem a beregi újjáépítés például mit jelentett az országnak és az ott élőknek. Ha valami, akkor ez bizalmat kell hogy ébresszen az iránt a kormány iránt, amely most az utóbbi intézkedéseivel is bizonyította azt, hogy ez a kormány az egyedüli, amely képes arra, hogy ezt a súlyos helyzetet kezelje.

S ha ezt látjuk, akkor meg kell néznünk, hogy az elődei mit is tettek, és ugyanez a szempont, vagyis a cselekedetek hitelesítő ereje hogy jelent meg. A mai kormánynak kellett helyrehozni az általuk elkövetett károkat. 2000 környékén, ’98 és 2002 között ez a kormány volt az, pontosabban, ennek a kormánynak a személyében eltérő összetételű elődje, akik úgy kezelték ezt az elrontott helyzetet, hogy a pénzügyi válsághelyzetből kihozták az országot, hogy a gazdaságot egy fejlődő pályára állították, és ma egy olyan világot teremtettek, amelyet meg kell védenünk. És ki tudja megvédeni? Azok, akik ezt megteremtették, és azok bebizonyították, hogy képesek rendbe hozni azt a helyzetet, amit mások nem voltak képesek kezelni. Hiszen ha megnézzük, hogy a válságkezelésben mit produkált az a kormány, ami ’97-98-ban (sic!) azt a válságot kezelhette volna, akkor azt látjuk, hogy az ország és a polgárok eladósítása mellett a gazdaságot is képtelenek voltak pályán tartani. Ez a bizalom kérdése, ami egyértelműen a tettek útján adható meg.

Én úgy gondolom, hogy ma arról szól a szavazás, hogy ebben a veszélyhelyzetben meddig  a járvány végéig vagy a járvány egy bizonytalan időpontjáig  terjessze ki a kormányzatnak a hatáskörét. Én úgy gondolom, ha a bizalom működik, akkor elfogadjuk azt az előterjesztést, amit a kormányoldal ma a parlament asztalára letett. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 208 2020.04.27. 5:29  207-248

HARRACH PÉTER (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő, ünnepélyes hangú nyilatkozat egy korszakváltásról szól. Nemzetünk történetében sok korszak volt; volt jelentős, kevésbé jelentős, pozitív, negatív, és talán a legnagyszerűbb az a korszak és korszakváltás volt, ami államalapító királyunk nevéhez fűződik, Szent Istvánhoz; erre utal egyébként a szöveg is. Viszont a leggyalázatosabb ilyen korszakváltás a Rákosi-féle hatalomátvétel volt, ami azt jelentette, hogy egy idegen hatalom segítségével és a népakarat ellenében jutottak hatalomhoz. S hogy mi következett azután? Meghurcolások, kitelepítések, koncepciós perek.

(14.50)

Itt talán érdemes megemlíteni azt, ami minden korszakváltással együtt jár, hogy vannak értékek, és vannak személyek, akik ebben részt vesznek. Talán nem veszik rossz néven, ha a Kereszténydemokrata Néppárt elődpártjára utalok, a Demokrata Néppártra, amely pártnak 62 fős frakciójából egyetlen ember sem volt hajlandó Rákosi csábításának engedni, vállalták a börtönt vagy az emigrációt.

A ’89-90-es rendszerváltás hozta meg a fordulatot, ahhoz a rendszerhez viszonyítva, ami ’56 után a nyomásban engedett, de a rendszer maga nem változott meg, és ennek a rendszernek a lényege az volt, hogy egy szűk hatalmi csoport uralkodott. Ha a rendszerről magáról beszélünk, mit hozott ez a változás? Demokratikus és jogállami berendezkedést. Itt megint csak egy pillanatra meg kell állnom, amikor a demokráciadeficitről beszélnek külső erők. Azt kell mondanunk, hogy a népakarat dönti el, hogy egy rendszer demokratikusan működik vagy nem, és a választások eredménye ma meghatározza, hogy ki vezeti az országot.

Három értéket említ ez az anyag, a szabadságot, az alkotmányosságot és a nemzeti önrendelkezést. Ha megengednek a szabadságról néhány mondatot. A diktatúra idején sérült a személyes szabadság, most viszont azt látjuk, hogy sok esetben tévútra mennek azok, akik a szabadságban gondolkodnak. Úgy gondolom, hogy csak az érti meg, és csak az értékeli magát a szabadságot, az emberi személy legnagyobb ajándékát, aki úgy tudja felfogni a szabadságot, hogy a felelősséggel párban említi, ezzel együtt értelmezi, és ha valakinek jobban tetszik, hát mondjon jogokat és kötelességeket, de ez ugyanaz. És van még egy szempont, amit fontosnak tartok a szabadsággal kapcsolatban kiemelni, ez pedig a normák kereteiben megvalósuló szabadság. Akkor teljesedik ki a mi szabadságunk, ha képesek vagyunk a jót és rosszat megkülönböztetni, és a jót választani.

Nemzeti önrendelkezésről is kell néhány szót szólnunk, hiszen az értékek között említi ez az anyag ennek a korszakváltásnak az értékeit. A létező szocializmus idején, tudjuk, hogy nemzeti önrendelkezésről nem volt szó, hiszen kívülről döntötték el a lépéseinket. Ma pedig azt tudjuk, hogy szuverenitásunk egy részét közösen gyakoroljuk, és a maradékra féltékenyen vigyázunk, érthető módon ragaszkodunk hozzá. Azt is látjuk, hogy ebben a témában is nagy külső nyomásnak vagyunk kitéve, a birodalompártiak nyomásának, és sajnos néha belső támogatóik is akadnak. Hadd említsem meg aktualitásként, hogy olyan veszélyek ellen is, mint a járványveszély, a legjobb megoldás a nemzetállami megoldás, és nem a birodalmi. És természetesen a helyi közösségek ereje. Ezt hívjuk mi szubszidiaritásnak.

Ha megengedik, még egy tiszteletteljes kérés az ellenzékhez, hogy most kivételesen ne fanyalogjanak, hanem örüljenek és ünnepeljenek. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 22 2020.05.19. 0:46  21-24

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A járvány lassan lecseng, és fel kell tennünk a kérdést, hogy mik a tanulságai, illetve hogyan tovább. Egy krízishelyzet arra való, hogy megoldjuk, és ha jól oldottuk meg, akkor jobb lesz a helyzet, mint előtte volt. Azt kell mondanunk, hogy a kezelés rendben volt. A kormány idejében, hatékonyan intézkedett, a lakosság fegyelmezett volt. Az ellenzék is hozta a formáját  a küzdelemben ugyan nem vett részt, de legalább bekiabált a pálya széléről, jó hangosan.Milyenek voltak a járvány hatásai? Először talán a negatív hatásról hármat említenék. Veszélyeztette az életünket és az egészségünket, korlátozta a mozgásunkat, és visszavetette a gazdaságot. Viszont sok pozitív hatása is van, ha ezt jól dolgozzuk fel. Először is helyretette az önmagunkról alkotott képet. Be kellett látnunk, hogy a szabadságunk korlátozott, a magabiztosságunk néha túlzott, és sok felesleges dolog van a fogyasztásunkban. De nemcsak önmagunk, hanem a közösségek számára is van hatása és tanulsága a járványnak: megmutatta a közösségek erejét, elsősorban a családét, az egymás felé fordulás fontosságát, és a munkánkkal kapcsolatban a távmunka hatékonyságát; és most itt ki kell emelnem az iskolák feladatvállalását, a tanárok, a szülők és a gyerekek helytállását. Meg kell jegyeznem, hogy ha tovább lépünk azokon a területeken, ahol a távmunka alkalmazható, akkor nyilván a vegyes foglalkozás a legjobb megoldás, amikor a munkahelyen is és otthon is tudja hatékonyan a feladatát végezni a munkavállaló.

De az egyik legfontosabb kérdés a gazdaságra gyakorolt hatása. Említettem a negatív hatásnál, hogy visszavetette a gazdaságot, de elindult a gondolkodás abban az irányban, ami ennek a tanulságait vonja le. Részben a globális, részben pedig a lokális gazdaság kérdéseit vetette fel. Ha a globális gazdaságra gondolunk, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a keleti nyitás politikája eredményes volt, de erről nem én, hanem nyilván a miniszter úr többet fog mondani. A lokális gazdaságnál pedig bizonyos területeken az önellátás kérdése merült fel. Itt hadd utaljak arra az oltóanyaggyárra, aminek a célja az, hogy nemcsak a koronavírussal kapcsolatos oltóanyag, hanem minden más oltóanyag is Magyarországon önellátást jelentsen.

Sokan felteszik a kérdést, hogy milyen változásokat igényel még az újraindított gazdaság. Nyilván a globális gazdaság korrekciója is szóba kerül. Itt az Európai Unió szándékaira hadd utaljak, ami némi visszatelepítést említ. De a környezetvédelmi szempontok határozottabb érvényesülése is szóba kerül. Ha már ezt kimondtam, hadd utaljak a keresztény megfogalmazás szerint a teremtésvédelem fontosságára és arra az alapvető enciklikára, ami a „Laudato si'” nevet viseli, ami öt évvel ezelőtt született, és ezen a héten újból elkerült: az eldobhatóság kultúrájával szemben a teremtett világ törvényszerűségeinek az alkalmazására hívja fel a figyelmet. A természethez való viszonyunk és a másik emberrel való kapcsolatunk közös gyökérből táplálkozik, mondja ez az irat. Tehát akkor, amikor mi az önmagunkról és a másik emberről alkotott képünket alkalmazzuk, ahhoz hasonlót teszünk a természettel is. Tehát a közös gyökér az emberi magatartásban van. Az ő elődje, mármint Ferenc pápa elődje így fogalmazta: a Föld elsivatagosodása és az emberi lélek elsivatagosodása közös gyökérből táplálkozik.

Még egy szempontra hadd hívjam fel itt a figyelmünket. Az új betegségek 75 százaléka állatokról terjed, ezt pedig sokan az élőhely szűkülésével magyarázzák. Én azt gondolom, hogy most a járvány tanulságaként három tanulság mindenképpen adódik: az önmagunkról alkotott helyes képet, a másik emberhez való viszonyunkat és a teremtett világ védelmét kell újragondolnunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 46 2020.06.10. 13:55  1-124

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jó költségvetésnek sok feltétele van, én kettőt említenék, amit fontosnak tartok: egyértelműen tükrözze a benyújtónak a politikai elveit és szándékait, és ennek párjaként alkalmazkodjon a valósághoz. Én úgy érzem, hogy ez a költségvetés mind a két szempontnak megfelel, és ha megnézzük a kiadási oldalnak a három markáns csomagját, az egyértelműen szolgálja a költségvetési célt: a gazdaság megerősítését, a foglalkoztatás jelenlegi szintjének  mármint a járvány előtti szintjének  megtartását és növelését, a családok gyermekvállalásának és -nevelésének a támogatását, illetve az esetleg újra bekövetkező járványra való felkészülést.Kezdjük talán ezzel az utóbbival, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alappal, amely 3000 milliárd forintot tartalmaz. Minden ilyen komoly kiadás esetében tegyük fel a kérdést, hogy milyen értéket jelenít meg. Nyilvánvaló, hogy itt az élet tiszteletéről és védelméről és az egészség megőrzéséről van szó.

(14.20)

Az életet mi feltétlenül tiszteljük a fogantatástól a természetes halálig, és ennek a tiszteletnek és az egészség megőrzésének a szándéka jelenik meg az említett alapban.

Ha már ezzel a kérdéssel foglalkozunk, akkor mindenképpen vissza kell tekintenünk az elmúlt időszak védekezésére. Azt mondhatjuk, hogy sikeres volt, és ennek is volt három feltétele, az időben meghozott és hatékony kormányzati intézkedések, a védekezésben részt vevők áldozatos munkája, illetve a magyar emberek fegyelmezettsége. A felkészülésben természetesen az egészségügyi fejlesztéseknek, eszközbeszerzéseknek, béreknek van fontos szerepük. Egy szempontot azért kiemelnék még. Eddig az eszközbeszerzés alapját a jó külgazdasági kapcsolatok adták, a következő időszakban viszont a hazai eszközgyártásra helyez hangsúlyt a kormányzat. Ez nem csupán a vakcinagyártásra vonatkozik, hanem a különböző eszközökre, amelyek végül is a járvány elleni védekezés legfontosabb alapját jelentik.

A második ilyen nagy csomag a Gazdaságvédelmi Alap, amely 2550 milliárd forintot tartalmaz. Itt is fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon milyen érték jelenik meg ebben a csomagban. A válasz egyértelmű: a munka, az emberi munka mint érték, hiszen részben a gazdaság működésének az alapját adja ez, másrészt a társadalom egészséges mivoltát szolgálja, mert ha a munka és a jövedelem arányban van, az megfelel a társadalmi igazságosságnak. S tegyük hozzá azt is, hogy ha azok kapnak munkabért, akik dolgozni akarnak, és az állam képes biztosítani a munkalehetőségeket, akkor nem kell már eltartaniuk egy széles társadalmi réteget. Mert tegyünk különbséget  és ez a társadalmi igazságosság része  a dolgozni akarók és a dolgozni nem akarók között. S itt majd szeretnék egy jobboldali és egy baloldali szándékra utalni.

Harmadszor pedig a munka az egészséges személyiségnek is az alapját jelenti, hiszen ha valakinek az életéből hiányzik a munka, akkor az nem tud egészséges emberi életet élni. Itt az egészség természetesen nem csupán testi egészséget jelent.

Itt kell megemlítenem a jobb- és baloldal szemlélete közötti különbséget, amikor a munkáról beszélünk. Mi azt mondjuk, hogy a munkajövedelem biztosítása a legjobb szociális juttatás is, hiszen az a régi mondás, hogy a jó gazdaságpolitika a legjobb szociálpolitika, ebben az esetben igaz. Nem mondjuk azt, hogy segélyre soha nincs szükség, de azt kimondjuk, hogy segélyezésre csak krízishelyzetben van szükség. A krízishelyzet lehet permanens persze, ha valaki fogyatékos, de adott esetben, ha elveszti a munkahelyét, és amíg nem tud újat szerezni, akkor az átmeneti időszakban átmeneti segélyezést igényel. Azonban ha valaki arra rendezi be az életét, hogy ő segélyből éljen, az a dolgozó és dolgozni akaró emberek eltartására számít, márpedig ez a társadalmi igazságosság ellen van. Ennek a csomagnak, tehát a Gazdaságvédelmi Alapnak a legfontosabb eleme a munkahely-biztosítás, annak megvédése és megteremtése.

Engedjék meg, hogy egy kicsit még elidőzzek ennél a kérdésnél, tehát a gazdaságpolitikánál. Ha visszatekintünk a járvány előtti időszakra, akkor azt kell látnunk, hogy egy kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért ez a járvány. Az államháztartás hiánya mindig a referenciaérték alatt volt, 2019-ben 2 százalék, az adósságráta a GDP 66,33 százaléka, és 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a GDP. Hozzá kell tennünk azt, hogy beruházási szempontból is csúcsot döntöttünk az elmúlt évben. De tegyük hozzá, hogy reményeink szerint a 2021-es költségvetés biztosítani fogja azt, hogy a GDP-növekedés ismét 4 százalék fölött legyen. Ami a munkahelyeket illeti: valóban 840 ezerrel dolgoznak többen, mint tíz évvel ezelőtt, és a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt az elmúlt évben.

Ha túllépünk az előbb említett gazdasági kérdéseken, előtte még egy utalást hadd tegyek arra a vitára, amibe nem szeretnék beleszólni, de ebben az esetben, azt hiszem, hogy alaptalan volt a szakszervezetek félelme a munkatörvénykönyv módosításával kapcsolatban. Én a kétéves munkaidőkeretre utalok. Gondoljanak bele, hogy valaki két-három hónapig nem tudott dolgozni, és az a veszély fenyegette, hogy a munkaadói el fogják bocsátani. Ebben az esetben a munkaadónak két lehetősége volt: vagy valóban elbocsátja a munkavállalóját, vagy pedig saját tartalékának a felhasználásával megőrzi, annak reményében, hogy a következő évben éppen a munkaidőkeret felhasználásával behozza a lemaradást, és ezzel nemcsak a saját cégének a nyereségét biztosítja, hanem a munkavállaló jelen esetben történt munkahelyvédelmét is. Tehát ilyen értelemben ez a törvény mindkét felet szolgálta.

(Folytatás a 138/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. június 10. szerda 138/2. szám

Országgyűlési Napló

S akkor, ha megengedik, a családtámogatásra térnék át, mint a harmadik nagyon fontos és nagy költségvetési forrást biztosító keretre. Itt 2295 milliárd forintról van szó. Milyen érték jelenik meg?  ebben az esetben is tegyük fel ezt a kérdést. Azt kell mondanunk, hogy a család értéke, ami megfelel az emberi természetnek, hiszen az ember közösségi lény, és a közösségekben találja meg az egyén is önmaga érvényesülését és kibontakozását. S az ilyen legkisebb természetes közössége a társadalomnak a család, tehát az egyén számára is fontos.

A családtámogatás célja kettős, egyrészt a gyermekvállalás támogatása, ha nemzeti szinten nézzük, akkor a demográfiai helyzet javítása, illetve a család jólétének a növelése. Ha megengedik, néhány adatot itt is megpróbálok a mondanivalóm bizonyítására felhozni. A családvédelmi akcióterv 2019 közepén indult, s olyan intézkedések tartoznak ide, mint a babaváró támogatás, a többgyermekesek kamattámogatott kölcsönének a kiterjesztése, a második vagy további gyermeket vállalók jelzáloghitel-tartozásának a csökkentése, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása, de nagyon fontos a négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, a nagyszülői gyed, és folytathatnánk. Most is, amennyire a lehetőségeink biztosítják, a családok és a gyermekek jólétét és segítését szolgálják például azzal, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek családjainak az életkörülményeit próbáljuk javítani.

Az is tény, hogy a táboroztatásban 130 ezer nehéz helyzetben lévő anyaországi és Kárpát-medencei gyermek kapott pihenési lehetőséget.

(14.30)

A bölcsődei ellátás további erősítése a költségvetésünkben is szerepel. Beszélhetnénk még a tehetséggondozásról is, de a családnak nemcsak a gyermekek és a szülők a tagjai, hanem az idős nagyszülők is, és itt a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről is szólnunk kell.

Befejezésképpen engedjék meg, hogy még egy szempontot megemlítsek, a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának a szempontját! Egy felelős kormányzat gondol arra, hogy a kiadási oldalon olyan mértékű terhek ne jelenjenek meg, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot veszélyeztetik. Az a modellszámítás, az arról szóló táblázat azt mutatja nekünk, hogy ha ötven év múlva követjük a legnagyobb kiadásokat, várható kiadásokat, akkor is stabil maradhat a költségvetés. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb kiadásnövekedés a nyugdíjak kiadásánál jelenik meg, de ott is, ha a ’20-as 8,4 százalékos GDP-arányt nézzük, akkor az ötven év múlva, 2070-ben 12,4 százalékos arány nem dönti romba a költségvetést, még ha viszonylag jelentős mértékben megemelkedik is. Ez üzenet azoknak, akik ma aggódnak a nyugdíjaskorukban történő megélhetésük miatt, ez a költségvetés is olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek a hosszú távú költségvetési biztonságot garantálják.

Én úgy gondolom, hogy aki elolvasta, és a tényeket figyelembe véve átgondolta ezt a költségvetést, azt mondhatja, hogy annak az általam említett két feltételnek is megfelel, ugyanakkor jól szolgálja azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 107 2020.10.26. 2:19  106-113

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Miniszter Úr! A koronajárvány a magyar egészségügy számára az utóbbi évtizedek legnagyobb kihívását jelentette. Örömmel vettük, hogy az egészségügyi dolgozók megfeleltek ennek a kihívásnak. Ezt nemcsak mi, magyar állampolgárok, hanem a kormányzat is értékelte. Erre hívta fel a figyelmet, erre a hivatástudatra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény miniszteri előterjesztője, aki a múlt nagy orvosainak tudását és elkötelezettségét mint örökséget említette. A kormányzat elismerése az egyszeri 500 ezer forint juttatás is volt. De természetesen a járvány mai szakaszában is szükség van olyan intézkedésekre, amelyek az egészségügyi dolgozók, elsősorban most az orvosok helytállását ismeri el.

Amikor a kormány egészségpolitikáját áttekintjük, akkor azt kell mondanunk, hogy a megelőzésre helyezte a hangsúlyt, és természetesen a betegellátás biztonságára. Az egészségügyi kiadások emelkedését is meg kell említenünk. 2009-ben 1300 milliárd forint volt a költségvetés támogatása, a ’21-es költségvetésben pedig 2115 milliárd forint lesz. Szintén egy másik béremelésről is kell szólni: 20 százalékkal emeli idén novemberben az ápolók és szakdolgozók fizetését a kormányzat. Ez a 72 százalékos béremelés harmadik része.

Tisztelt Miniszter Úr! A kormány a második hullám idején is természetesen számít az egészségügyi dolgozók helytállására, és ahogy már több híradásban is hallottuk, ez a béremelésben is megmutatkozik. Azt kérdezem miniszter úrtól, hogy konkrétan milyen béremelések valósulnak meg az egészségügyben.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 111 2020.10.26. 1:04  106-113

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Miniszter Úr! Jó volt hallani ezeket a számokat. Kétségtelen, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény új fejezetet nyit a magyar gyógyítás történetében. A törvény minden intézkedése a betegellátás biztonságát szolgálja. Itt most nem az egészségügy strukturális átalakításáról vagy a rendszer finanszírozásáról van szó, hanem az emberről, arról az emberről, aki akár orvosként, akár szakdolgozóként, ápolóként áll a betegek rendelkezésére. A társadalomnak és ennek megfelelően a kormányzatnak és a parlamentnek is kötelessége ezeket az embereket úgy támogatni, hogy valamiképpen az ő munkájukat el tudjuk ismerni.Jó döntés volt ezért a kormány előterjesztése és a parlament támogatása is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 50 2020.11.20. 9:50  43-68

HARRACH PÉTER, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt még a módosításra térnék, engedjenek meg egy megjegyzést a szociális területen dolgozók áldozatos munkájáról. Különösen most, a pandémia idején az ő munkájuk tiszteletet és elismerést érdemes.A két törvénymódosítás előtt még arról szeretnék szólni, hogy mi az a rendkívül fontos, a két törvény szellemiségét megfogalmazó néhány mondat, aminek meg kell hogy feleljen természetesen minden módosítás. Amikor a gyermekvédelmi törvényről szólunk, talán azt a mondatot kell kiemelni, hogy minden gyermeknek családban kell felnőnie. Amikor pár évvel ezelőtt módosítottuk a törvényt, bevettünk egy gondolatsort, amely így kezdődött, hogy mindenekelőtt az örökbefogadást kell megvalósítani, ha ez nem sikerül, nevelőszülőhöz helyezni a gyermeket, hisz az is család, ha ez sem, akkor kislétszámú, 10-12 fős családotthonba. Tehát a cél az volt, hogy a gyermek családba kerüljön. Azért első helyen az örökbefogadás, mert ott a véglegesség szándéka jelenik meg, vagyis azt mondja a család, a szülő a gyermeknek, hogy közénk tartozol, bármi történjék, itt a helyed, nekünk fontos vagy és megbízunk benned. Természetesen ennek meg kell jelennie a nevelőszülőnél is, de az a dolog természetéből adódóan mégsem egy ilyenfajta családba fogadás, és ott nem jelenik meg ilyen markánsan a véglegesség szempontja. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy a törvény módosításai most a nevelőszülőkkel is foglalkoznak.

Mit tudunk mondani a szociális törvényről, annak szelleméről? Nyilvánvaló, hogy a tehetősebbeknek az a feladatuk, hogy támogassák a rászorulókat. Ez nemcsak az egyéni életben, de a társadalom életében is fontos. Ennek megvan a technikája és megvannak az eszközei. Úgy gondolom, hogy az önerő felkeltése mindenképpen hozzátartozik a segítségnyújtáshoz. Úgy is fogalmazhatnék, hogy munkalehetőség biztosítása, szemben a krízishelyzet kivételével nyújtott segélyezéssel, hiszen segélyezésre szükség van a krízishelyzetben. Egy permanens krízishelyzetnek kell tekinteni például a fogyatékosok ügyét.

(11.10)

De nem tudunk egyetérteni azzal a felvetéssel, ami a liberális oldalról az alapjövedelem címén megjelenik, hiszen ez már egy olyan segélyezési forma, ami nem szolgálja a munkavállalási kedvet, tehát a társadalom egészének az egészségét nem szolgálja.

Ez a két törvény, mint ahogy a legtöbb törvény szintén, egy olyan karbantartást igényel, amely a végrehajtás során megjelenő igényekre épül. Ha megnézzük ezeket a címszavakat, amik itt a törvénymódosításban előkerültek, akkor ennek a feltételnek felel meg például az adatkezelés utcai szociális munka esetén; nyilván a szociális munkások igénye juttatta ide ezt a módosítást; vagy a már említett „gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerből történő adatigénylés bővítése.

De nemcsak a karbantartás szempont ennél a két törvénynél, hanem az a különbség, ami például az előző kereskedelmi törvény kapcsán nem felmerülő sajátosság, hogy ez az emberről szól minden esetben. És megint csak néhány példát hadd mondjak erre! Ilyen például a települési támogatás összegére vonatkozó módosítás, amely a település által fizethető támogatást az ápolási díj alapösszegéig emeli fel. De ilyen például a nevelőszülői ellátást támogató és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt pontosító módosítás, amiről képviselőtársam az előbb már említést tett. Vagy például az utógondozói ellátás meghosszabbítása a tanulmányukat folytató fiatal felnőtt esetében, ez is az emberről szóló humánus módosítás.

Ha megengedik, én két témát emelnék ki a módosításból, és ezen két téma egyike az ápolási díjjal és környékével foglalkozik. Három fontos kategóriája van ennek a területnek a családban ápolt beteg vagy tartósan fogyatékos személy esetében. Az egyik az előbb említett települési támogatásban részesülő beteg hozzátartozó felnőttnek az ápolását jelenti. Itt bizony egy komoly emelés történt: 39 ezer forint fölött van ez az összeg, ami az alapösszegű ápolási díjnak felel meg.

A másik kategória a 18 év alatti hozzátartozó, akinek az ápolása már direkt ezzel a névvel, az ápolási díj juttatásával valósul meg, és itt három tételt kell említenünk, az alapösszegű, az emelt összegű és a kiemelt ápolási díjat. Ez 39 365-től 70 860-ig terjed, ami jövőre mindegyik esetben emelkedni fog.

És itt kell szólnom arról, ami az elmúlt évben, mármint 2019-ben bevezetett új támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, a gyod. Ez 100 ezer forint volt kezdetben. Ebben az évben ez 123 900 forint, jövőre pedig 140 680 forint lesz egy gyermek ápolása esetén. Ez azért egy jelentős változás, mert minden gyermekre vonatkozik, nemcsak a kiskorúakra, hanem akinek a szülei kénytelenek otthon, munkavállalás nélkül ápolni gyermeküket, azok, függetlenül attól, hogy a gyermek hány éves, megkapják ezt a támogatást.

A másik terület, amire érdemes felfigyelni a módosításnál, a nevelőszülőkkel foglalkozik. Elhangzott már, hogy a foglalkoztatási jogviszony esetében, ha a szülő a betegsége miatt átmenetileg nem tudja ellátni a feladatát, akkor a módosítás szerint már nem vonják meg a foglalkoztatási jogviszonyt. Ez egy humánus intézkedés, ami természetes egy családban nevelt gyermek és a nevelőszülő esetében. És itt kell szólnom még nemcsak a szülőkről, hanem az állami gondoskodásban részesülő fiatalokról. Meghosszabbítja a törvénymódosítás az utógondozói ellátást abban az esetben, ha a fiatal tanulmányokat végez, ezt 30 éves koráig támogatja.

Még egy ilyen, az állami gondoskodásban részt vevő fiatalokra vonatkozó módosítást szeretnék kiemelni, ami a támogatott lakhatásnak az igénybevételét jelenti az otthonteremtési támogatás felhasználásával. Ezek az intézkedések tehát, amik itt megjelennek a módosításban, minden esetben a gyakorlat igényeit jelenítik meg, illetve azokat a humánus intézkedéseket tartalmazzák, amiket az érintettek részére, legyen az nevelőszülő vagy legyen állami gondoskodásban élő gyermek, biztosít ez a módosítás. Természetesen ezek ismeretében frakciónk is támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 66 2020.11.20. 1:52  43-68

HARRACH PÉTER (KDNP): Egyetlen gondolatot engedjen meg, elnök úr. Ungár képviselőtársam tett egy megjegyzést az ideológiai kérdésekről. Ha megpróbálunk a helyes gondolkodás legjobb eszközével, a pontos distinkcióval élni, akkor itt háromféle felszólalás jelent meg. Az előző napirendi pontot végigszenvedtük, a kampányguruk szlogenjeinek hangoztatását hallgattuk végig.A másik sajátos felszólalás éppen ebben a napirendi pontban jelent meg, és remélem, önök is úgy gondolják, hogy majdnem mindegyik hozzászóló megszólalásának a kilencven százaléka szakmai kérdésekről szólt és olyan konkrét módosító javaslatokról, amelyeket egy ilyen általános vitában meg lehet említeni. De éppen az általános vita sajátsága az, hogy magáról a törvény szelleméről kell beszélni. A részletes vitánál majd elővesszük azokat az apróságokat, amelyek a módosításban szerepelnek, de ha nem szólunk arról, nem ideológiait említenék, inkább világnézeti kérdésekről, amelyek egy társadalmi problémát érintő törvényben megjelennek, akkor üres lesz hozzászólásunk.

Tehát hadd mondjam el, hogy nagy tisztelettel és elismeréssel hallgattam az ön szakmai hozzászólását és kormánykritikáját is, ami mögött azonban egyfajta eszmeiség jelent meg, akár kimondja, akár nem mondja ki. Tehát az eszmei kérdéseknek helye van az általános vitában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Ungár Péter tapsol.)