Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.11:29:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2022.06.28.), 168. felszólalás
Felszólaló Ungár Péter (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:21


Felszólalások:  Előző  168  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Az itt elhangzott eddigi szavak nagyon jellemzőek arra a vitára, ami az Európai Unióról szól Magyarországon. Maga a határozati javaslat, bár tartalmaz támogatható részeket, mint az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó rész, mégiscsak alapvetően a jobb- és baloldali liberálisok közti vitát mutatja meg Európában.

Véleményünk szerint az a narratíva, amit Magyarországon 1990 óta mesélünk magunknak az Európai Unióról, téves narratíva. Az Európai Unió alapítói, amiről mindenki különböző hagiográfiákat zeng Európa-szerte, egy XIX. században született nyugat-európai, a gyarmattartásból meggazdagodott nyugati országok vezetéséből jövő emberek. Ők három nagy nyugati országra és három kicsi Benelux-országra találtak ki egy politikai architektúrát, és a véleményünk nekünk abban különbözik a liberálisok véleményétől, hogy véleményünk szerint az Európai Unió politikai architektúráját nem a második világháború tragédiáját követő humanista felébredés hozta, az Európai Uniót valójában a hidegháború hozta és az Egyesült Államok akarata, hogy a bipoláris világnak legyen egy európai lenyomata.

A helyzet az, hogy véleményünk szerint a római szerződést ’57-ben nem lehet értelmezni az ’56-os szuezi események nélkül, ami az európai imperializmus végét jelentette, és a nyugati nagy országok számára az egyik legnagyobb egzogén sokk volt. Azt gondoljuk  és ezt az Egyesült Államokról mondták nagyon értelmes emberek , hogy hiába változott az Európai Unió gazdasági struktúráját tekintve rengeteg dolog, a politikai struktúráját tekintve rendkívül elavult, egy olyan világban jött létre, amely világ már eltűnt.

Még mielőtt korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselők és az Élet és Irodalom Páratlan oldala le fogja írni, hogy fasiszta vagyok, szeretném jelezni, hogy Susan Watkins baloldali intellektus szavait idéztem az imént. Amúgy ő az, aki Jean-Claude Junckerről, akit Deutsch Tamás szavazatával támogatott anno, amikor bizottsági elnök lett, azt mondta, hogy nem az európai választóktól kapta a legitimációt, nem is attól a 12 százaléktól, aki az Európai Néppártra szavazott; egyetlenegy embernek felelt Jean-Claude Juncker, és ez a német kancellár volt. És szeretnék majd erre visszatérni később, hogy a német és kisebb részben francia hegemóniára nem reagál ez a dokumentum, amely nélkül véleményünk szerint nem nagyon van közös pontja az európai geopolitikai valósággal.

Ami azóta történt, a bipoláris világ vége, majd az unipoláris világ létrejötte, majd annak a válsága, illetve a NATO és EU bővülése  köztük hazánk és a térségünk európai uniós csatlakozása , illetve az, hogy már Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból, ez azt jelenti, hogy ez a politikai architektúra már olyan módon elavult, hogy már fönt sem tudja annak a látszatát tartani, hogy valójában működik. Az, hogy a Spitzenkandidaten-rendszert azok az emberek cselezték ki, akik a létrejötte mellett a leginkább kardoskodtak, azért, hogy a német kancellár az akkori legnagyobb belpolitikai ellenfelét elküldje Brüsszelbe, mutatja azt, hogy valójában olyan dolgokat hoznak létre, amelynek már a működtetésére sincs energiájuk.

A helyzet az, hogy lehet több európai védelmi képességről meg európai külpolitikáról beszélni akkor, hogyha Európa valóban szuverén, és az európai szuverének valóban önmagukról tudnak dönteni. A német-francia hegemónia addig nem tartható fenn, amíg Németország önmagára megszállt országként gondol abból a szempontból, hogy nem hozhat létre önálló védelmi képességeket, ezért ugyanakkor nagyon fontos és pozitív dolognak tartjuk a jelenlegi német kancellár bejelentését arról, hogy Németország részt fog venni a hadviselés fejlesztésében.

Különböző válságtünetekre sem reagál ez a dokumentum. A klímaváltozás szó nem hangzik el benne. Van egy utalás a jövő generációjára, ez sok mindent jelenthet. A klímaváltozás szó ugyanakkor nem hangzik el benne.

Az ukrán-orosz háború miatti hatodik gazdasági szankció kapcsán kialakult vita azt mutatta meg, hogy az európai választópolgároknak és köztük a magyar választópolgároknak két lehetőséget tud az Európai Unió vezetése kínálni. Az egyik lehetőség a katari LNG-n szállított olaj vagy gáz, a másik pedig az Északi Áramlat II., azaz a Gazprom Európája, ahol korábbi német és francia politikusok ülnek a felügyelőbizottságban. Orbán Viktor értelemszerűen az utóbbit, sok európai politikus pedig az előbbit választja. Véleményünk szerint egyik döntés sem helyes.

A szociális Európa helyett ipari lobbisták ejtették túszul Európa vezetését, erre nem tér ki a dokumentum, és arra sem tér ki a dokumentum, hogy az Európai Unióban bár folyik pár ember által küzdelem az adóparadicsomok ellen, mégiscsak vannak olyan tagállami kormányfők  többek között a magyar is , akik bármit megtesznek, hogy az adóparadicsomok megmaradjanak.

Általában két oldal van az Európai Unióról szóló vitában. Az egyik az, hogy folytatni kell, amit az alapítók létrehoztak, és az egyre közelebbi integráció a jelenlegi neoliberális struktúrában egy pozitív dolog lesz, amely el fogja hozni hazánk számára a Kánaánt. Itt hangzanak el olyan dolgok, hogy akármit mond a Bizottság, azt fanfárokon angyalok hozták közénk.

Van a másik narratíva, mely szerint az egész konvergenciaretorika egy SZDSZ-es hazugság volt, vissza kell térni ahhoz, amit az alapító atyák anno akartak  akármi is legyen ez, ez egy ilyen halálon átnyúló pszichoanalízis , és létre kell hozni a nemzetek Európáját, ami pedig azt jelenti, hogy Orbán Viktornak megmaradjon az a személyes lehetősége, hogy a német tőke, a mesterségesen olcsón tartott magyar munkaerő és az orosz energia hármasából gazdasági növekedést hozzon létre.

Véleményünk szerint a világ megváltozott annyira, hogy valójában ebből a vitából egy olyan megoldás lesz, remélhetőleg egy olyan megoldás fog kialakulni, ami jelenleg még nem látszik.

(18.30)

A négy szabadság elve nem működik, a magyar emberek számára nem működik, ahogy előbb elhangzott, nem nyitott senki vagy nagyon kevesen cukrászdát Bécsben, és egyáltalán nem volt igaz az a hazugság, amit a csatlakozáskor mondtak, hogy európai életszínvonal, ausztriai életszínvonal lesz Magyarországon. Azért nem lett ez igaz, mert az a rendszer, amely önmagában fenntartja az osztrák és a német életszínvonalat, az a rendszer tartja alacsonyan a magyart. A kettő összefügg. Ebben a rendszerben a kettőt közelíteni nem lehet.

A helyzet az, hogy a három felelősség elvét kéne előtérbe helyezni, a fogyasztókért, a földért és a társadalomért érzett felelősséget. Az, hogy az Európai Unióban például a termőföld a tőke szabad áramlása alá tartozik, részben indokolatlan, hiszen a termőföld nem egy magával vihető jószág, részben pedig teljességgel abszurd és rossz dolgokat eredményez. Bár Dánia és Magyarország kialakított olyan helyzeteket, amelyben ezt az európai elvet lehet fékezni, mégiscsak probléma, hogy ez önmagában van. A tőke, a munkaerő, az áruk szabad áramlását nem növelni kell, hanem csökkenteni, korlátozni. Magyarországon a tőke, a munkaerő és az áru szabad áramlása azt jelenti, hogy mi a bérünkkel próbálunk versenyezni, azzal, hogy nagyon kevés adót kell fizetni, próbálunk versenyezni, és ez azt jelenti, hogy Magyarországon képzünk olyan embereket, akiknek sajnos el kell menni a nyugati munkaerőpiacra, és az ott lévő demográfiai válságot kell csökkenteni.

Pár dolog hiányzik véleményünk szerint ebből a határozatból, és ha megengedik, nem fogjuk módosítóként beadni, mert mindannyian tudjuk, hogy ez hogy végződik. Valószínűleg csak egymás idejét rabolnánk.

Az egyik az eurózóna fenntarthatatlansága. Véleményünk szerint az eurózóna jelenlegi formájában nem működik. Ami Görögországgal történt a 2008-as válság után, megmutatja, hogy a félperiféria országai számára, akkor is, ha tudnak előnyökhöz jutni az eurócsatlakozásban, az eurózóna önmagában fenntarthatatlan, és nem egy válságálló képződmény. Ismételten az előbb említett hetilapnak mondanám, hogy ezt amúgy a jelenlegi központibank-elnök is így látja.

Az európai politikát mérgezi egy ipari lobbi, amiről soha nem lehet hallani a Fideszt beszélni. Egy adatot szeretnék csak elmondani. A Bayer nevű cég egymilliárdot lobbizik forintban évente maga az EU lobbiadatbázisa szerint. Tehát a bevallott lobbipénz egymilliárd. Gondoljuk végig, hogy milyen lobbipénzek folyhatnak Brüsszelbe, ha a bevallott egymilliárd ebből! Nem beszélnek arról, hogy ennek a lobbinak a hatására, úgy, hogy a magyar Alaptörvénybe beleírták, hogy GMO-mentesség kell, mégiscsak az új GMO-technológiák engedélyezése európai uniós irányelv, amit az agrárminiszter amúgy támogat. Tehát nem beszélnek arról a folyamatról, amikor gazdasági érdekcsoportok vásárolják meg az Európai Unió döntéshozatalát.

Az agyelszívás kérdése, nemcsak az Európai Unión belül, hanem az Európai Unión kívül, szintén egy olyan dolog, amiről nem beszélünk. Ajánlom a ghánai korábbi elnök véleményét arról, hogy ő annak örülne, ha segélyek helyett nem vinnének el onnan mindenkit a jobb élet reményében, akiket ők nehezen kitanítottak, és ez többet tenne azért, hogy fel tudjanak zárkózni a volt gyarmattartott országok a gyarmattartókhoz, mint egy rossz segélyezési rendszer. A nyugati profit elszívása, a termelés kihelyezése, az, amikor valakik természetvédelmi szabályokat úgy játszanak ki, hogy kihelyezik a termelést olyan országokba, ahol ezeket nem kell betartani, ezért olcsóbb, majd utána behozzák nagyon alacsony áron ezeket a termékeket, szintén fenntarthatatlan, okozza a klímaváltozást, és az Európai Uniónak sem segít.

Összességében minden, amit a globális déllel szemben az Európai Unió vezetése csinál, azt mutatja, hogy nagyon sok mindenben nem változtattak azon a gyarmattartó retorikán, gyarmattartó valóságon, amit korábban folytattak. Véleményünk szerint a szabadkereskedelmi egyezményeket nem szabad kiterjeszteni, nem szabad folytatni. Nagyon reméljük, hogy nem fog visszatérni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet gondolata, amely egyszer már felmerült, majd talán a Trump-adminisztráció egyetlen pozitív hatásaként akkor porba hullott.

Összességében az Európai Unió jövőjéről tartott konferencia a magyar közéletben mindenkinek megadta a lehetőséget. A kormánypárt elmondhatta, hogy csak ők képviselik a nemzeti érdekeket, úgy, hogy a német tőkéről nem szólnak egy szót sem. A magyar liberálisok elmondhatták, hogy ők a Nyugathoz való felzárkózás receptjének egyetlen birtokosai. És valójában nem mondtunk semmit arról, hogy Magyarország helye az Európai Unió perifériáján hogy fog változni.

Igazából az Európai Unió jelenlegi vezetésében vannak olyan emberek, akik jó dolgokat csinálnak. Volt olyan szlovák biztos, aki Don Quijote-i küzdelmet folytatott az Északi Áramlat II. ellen, ami egy nagyon szép dolog volt. Volt olyan dán biztos, aki Don Quijote-i küzdelmet folytatott azért, hogy a nagy techcégek valami adót fizessenek, egyelőre ő sem sikeres. Tehát vannak az Európai Unió vezetésében olyan emberek, akik jó dolgot akarnak csinálni. De egyszerűen a struktúrája egy olyan politikai gépezetnek, amely arra jött létre, hogy részben a német, francia nagytőkének, részben pedig az Egyesült Államok külpolitikai érdekeinek megfeleljen, nem lesz fenntartható úgy, hogy a világ alatta megváltozott. Véleményem szerint ameddig erről nem beszélünk őszintén, addig el lehet fogadni egy ilyen határozati javaslatot, és alapvetően nem fog változni semmi. Mi pedig azt gondoljuk, még akkor is, ha már sokan nem gondolják így, hogy ahogy lehet más a politika, talán lehet más egyszer Európa is. Köszönjük szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)




Felszólalások:  Előző  168  Következő    Ülésnap adatai