Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.16:52:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 120. felszólalás
Felszólaló Hadházy Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:40


Felszólalások:  Előző  120  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2018-as központi költségvetéssel kapcsolatban a civil szervezetekről szeretnék szólni röviden. Elöljáróban két felvetéssel kívánok élni. A téma érzékenységét részben az adja, hogy az elmúlt évtizedekben megjelent az a reálisnak ítélt veszély, hogy a civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok felhasználni törekszenek. Ennek gyakori eszközei a különböző jogcímeken juttatott támogatások, amelyek közvetlenül vagy áttételesen alkalmasak lehetnek a civil szervezetek működésének befolyásolására, akár oly mértékben is, hogy az a civil szervezet alapvető céljait is érdemben átalakítsa. Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok a saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. Az ezen folyamatok átláthatósága érdekében nyújtották be kormánypárti képvi­selőtársaim a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amely törvényalkotási eljárás folyamatban van.

A másik észrevételem: vannak olyan szerveződések, melyek magukat a teljes civil társadalom képviseletében fellépő szervezetnek kívánják mutatni, ha úgy tetszik, a civilek hangjaként. Ez a tendencia megítélésem szerint kifejezetten káros, hiszen a civil világ megítélésem szerint nem erről szól. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarországon ugyanis 62 152 alapítvány és társas nonprofit szervezet működik. Ezek közül 54 401 szervezet számít klasszikus civil szervezetnek.

(17.30)

Az alapítványok száma 19 917, az egyesületek száma pedig 34 484. Szervezeti formák szerint a klasszikus civil szervezetek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek. Nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású, jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott közalapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek alkotják.

Az ország civil szervezeteinek 23,2 százaléka Budapesten, 21 százaléka a megyeszékhelyeken, 25 százaléka pedig községekben található, ami, úgy gon­dolom, viszonylagosan kiegyensúlyozottnak mondható. Az Országgyűlés 2011-ben, az egyesülési törvény elfogadásakor elismerte, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához. Társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása szükséges és fontos feladat.

A nonprofit szervezetek összes bevételének a teljes GDP-hez viszonyított aránya 1993 és 2015 között harmadával emelkedett, de így sem tudja elérni az 5 százalékot. A foglalkoztatás területén azonban sokkal dinamikusabb a fejlődés, háromszorosára nőtt a szektor munkaerőpiaci részesedése. A klasszikus civil szektor éves bevételei 2010 óta növekedésnek indultak, amely 2014-ig nagyobbrészt a magán-, kisebb részt az állami támogatás növekedésének köszönhető. A klasszikus civil szektorba áramló állami támogatás mértéke 2010 és 2015 között évi 144 milliárd forintról évi 202 milliárd forintra növekedett, ami 40 százalék feletti növekedést mutat.

Az állami támogatások növekedésének legfontosabb eleme a 2015. január 1-jétől bevezetett új adófelajánlási rendszer, amely nevében ‑ rendelkezés az adókról ‑ hasonlít a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásához, azonban a társasági adó esetében adómegtakarítás is kötődik hozzá. Az adózó a filmalkotás támogatása, előadó-művészeti szervetek támogatása, látvány-csapatsportok támogatása célokra tehet felajánlást.

A klasszikus civil szervezetek állami támogatásának két speciális formája a Nemzeti Együttműködési Alap, NEA, valamint a személyi jövedelemadó 1 százalékáról való rendelkezés lehetősége. A NEA a civiltörvény által létrehozott, a civil szervezetek működését és szakmai tevékenységét támogató finanszírozási forma, ahová a civil szervezetek nemcsak működési költségeik és szakmai programjaik támogatására pályázhatnak, hanem az általuk gyűjtött adományok után is jogosultak állami támogatás igénybevételére.

2015 óta a NEA-előirányzat összege az szja 1 százalék felajánlások függvénye. A NEA forrása megegyezik az adott költségvetési évet megelőző második évben a civil kedvezményezetteknek felajánlható és számukra ténylegesen kiutalt összeg különbségével. A civil szférába tehát az szja 1 százalékának megfelelő összeg mindenképpen eljut, egy része közvetlenül az adózók rendelkezésének megfelelően, a maradék pedig a NEA támogatásain keresztül. A NEA 2016. évi pályázataira 15 858, míg a még zajló 2017. évi pályázatokra 16 524 támogatási igény került benyújtásra a civil szervezetek részéről.

A támogatási rendszer függetlensége érdekében a NEA által nyújtott támogatások 90 százaléka a civiltörvény rendelkezése értelmében pályázati úton kerül szétosztásra. A NEA pályázati kiírásainak elkészítését, a beérkező pályázatok elbírálását, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzését öt, egyenként kilenctagú kollégium végzi, amelyek tagságát részben a civil szervezetek által választott képviselők adják. Az öt kollégium által támogatható tevékenységi körök lefedik a teljes civil szférát. Az alap terhére tehát a pályázati kiírások kedvezményezettjeinek támogatása, az egyedi kérelmek támogatása finanszírozható. A 2018. évben előzetesen 17 ezer támogatási igény beérkezésével és nagyságrendileg 6500 támogatott pályázattal számolhatunk.

Szintén az alap terhére finanszírozható a civil információs centrumok működésének támogatása. A civil információs centrumok működtetésének kötelezettségeit a civiltörvény 51. § (1) bekezdése rögzíti, amely szerint azok a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszerében gyűjtött támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében tevékenykednek.

Fontos a civil szervezetek tájékoztatása és tájékozódása szempontjából a civil információs portál működtetése is. A civil információs portál teljes­körűen tartalmazza a magyarországi civil szervezetekre vonatkozó joganyag ismertetését, friss híreket jelenít meg, közhiteles adatbázis, valamint a közérdekű, önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásának elérhetőségét teremti meg. A civil információs portálon megtalálható elektronikus nyomtatványok az e-ügyintézés megvalósítását mozdítják elő, valamint a külhoni magyar civil szervezetek számára is lehetőség nyílik regisztrálni a felületre.

A civil szervezetek számára meghatározó finanszírozási forrást jelentő Nemzeti Együttműködési Alap önálló aloldalt kapott a civil információs portálon, önálló tartalommal, felépítéssel és külső megjelenéssel. A civil információs portál társadalmi köztudatba történő beágyazottsága évről évre növekszik, köszönhetően annak, hogy a civil szervezetek számára néhány év leforgása alatt az általa közvetített, naprakész információnak köszönhetően a mindennapos működés szempontjából nehezen nélkülözhető felületté vált.

Szeretném emlékeztetni önöket, hogy számos európai uniós felhívás biztosít forrásokat civil szervezetek számára, lehetővé téve ezzel a helyi szinteken jelentkező és a helyi civil szervezetek által felkarolt és teljesíteni tervezett tevékenységek támogatását. Az EFOP-ban több mint 30 felhívás pályázói köre foglalja magába a civil szervezeteket, összesen 217 milliárd forintot meghaladó fejlesztési forrást kínálva. A költségvetés, fontos civil ágazatokat érintve, külön soron is rendelkezik bizonyos szervezetek vagy speciális feladatok ellátásának támogatásáról, legyen szó a fogyatékosok ügyéről, határon túli műemlékek felújításáról vagy akár az önkéntes tűzoltó-egyesületekről.

Összességében tehát megállapítható, hogy minden ellenzéki híresztelés ellenére a magyar kormány nem akarja a civil szervezetek életét megnehezíteni vagy tönkretenni ‑ épp ellenkezőleg. A közelmúltban elfogadott, adminisztratív könnyítéseket tartalmazó törvénycsomag után a 2018-as költségvetés is egy virágzó civil élet lehetőségét kínálja. Ehhez kérem az önök támogatását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  120  Következő    Ülésnap adatai