Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban van valami igazság abban, hogy ha egy normális országban élnénk, és nem azt tapasztaltuk volna, amit az elmúlt hét vagy lassan nyolc évben tapasztaltunk, akkor azt is mondhatnánk, hogy ez egy nagyon helyes irány, egy nagyon jó kezdeményezés, hogy egy központi adatbázist hozunk létre egy ágazati területen, és minden olyan adatot, ami releváns ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a turizmust, azt egy központi rendszerben fogunk tárolni. Bizony, a XXI. században élünk, az, hogy a szálláshely-szolgáltatók elektronikusan jelentik be és anonimizálva a vendégeket, akár a vendégéjszaka-számot egy felhőalapú rendszerbe, természetesen semmi kifogásolnivaló nem lenne benne, sőt még egyszer mondom, üdvözlendő lenne.

Azonban jó néhány kérdés felmerült bennünk is a törvényjavaslat szövegét olvasva, egyrészt a rend­szer­rel, másrészt pedig magával a turizmus lehet­sé­ges fejlesztési irányaival kapcsolatban. Azt azért le kell szögeznünk, hogy ma a hazai turizmusnak nem az a legnagyobb problémája, hogy a szálláshely-szol­gál­tatók egy része nem teljesen tisztán végzi a műkö­dését. Ez szintén nagy probléma, és természetesen foglalkozni kell vele, de talán a legjelentősebb prob­léma a munkaerőhiány.

A turizmusban is, egyébként más iparágakban is vagy más gazdasági ágazatokban, de a turizmusban talán, ami a leginkább érzékelhető, hogy egyre in­kább súlyos munkaerőhiánnyal küz­de­nek a szállás­hely-szolgáltatók, a vendéglátósok és más, a turiz­mus­ágazatban működő vállalkozások, amit nyilván­való, hogy ennek a törvénynek nem is fe­ladata orvo­solni, de a turizmuságazat jövőjét ve­szé­lyezteti, és főleg a kicsi és közepesebb vállal­kozások, szol­gál­tatók részéről. Hiszen a nagyok azok, akik a meglévő munkaerőt még meg tudják szólítani, meg tudják fizetni, maguknál tudják tartani, a kiseb­bek azok, akik kevésbé tudják felvenni a versenyt, és vagy a kevésbé szakképzett munkaerő jut nekik, akik a szolgáltatói piacon megmaradtak, vagy pedig nem is jutnak megfelelő munkaerőhöz, ezért szélsőséges esetben akár be is zárhatnak.

Ezt mindenképpen és sürgősen orvosolni kell, hiszen néhány éven belül kritikus problémákhoz ve­zet­het. Azonban ha már ott tartunk, hogy elektro­ni­kusan fogjuk kezelni ezentúl a szálláshely-szol­gál­ta­tók adatait, és ezt felhasználjuk a turizmus fej­lesz­tése céljából, akkor jön a következő kérdés, hogy ezt az egész elektronikus rendszert, ezt a szoftvert, amit majd minden szálláshely-szolgáltatónak meg kell vásárolni és alkalmazni kell, ki fogja kifejleszteni, mennyiből fogják kifejleszteni, ki lesz ennek az egész­nek a nyertese. Ha már megvan, akkor termé­sze­tesen örülök, ha ezt elmondja majd államtitkár úr.

A másik pedig, hogy ki fogja az adatokat kezelni. Hiszen valóban, egy ilyen adatbázis, amiben benne van a hazai turizmussal, a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással kapcsolatos adatok jó része, az egy nagyon nagy érték. Főleg akkor nagyon nagy érték, ha egy országban a miniszterelnökhöz meglehetősen közel álló körök egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a turisztikai üzletágból. Hiszen versenyelőnybe, helyzeti előnybe kerülhetnek azáltal, ha ezen piaci információk birtokában kedvezőbben tudják akár azt megválasztani, hogy a jövőbeni beruházásaikat föld­raj­zilag hol eszközöljék, hol vásároljanak akár egy szál­lo­dát vagy hol üzemeltessenek egyéb vendég­látó­egységet, vagy bármilyen más olyan információhoz hozzájutni, statisztikai információhoz, ami helyzeti előnybe hozhatja őket a versenytársaikhoz képest; hacsak nem egyenlő és egyforma az esélye a hoz­zá­férésnek ezekhez az adatokhoz, és mindenki, aki ilyen szálláshely-szolgáltató vagy ilyen létesítményt üzemeltet, ugyanazokkal a feltételekkel juthat hozzá.

Természetesen megint csak nagy kérdés, hogy ki a kezelője, ki az adat birtokosa, aki ezek után már bár­melyik, az adatbázisban szereplő adathoz sza­ba­don hozzájuthat majd, és ő kiknek fogja azt eset­le­ge­sen továbbadni. Azt tudjuk, hogy a hatóság is, a NAV adott esetben hozzáférhet ezekhez az adatokhoz. Magyarul, mivel felhőalapú szolgáltatásról van szó, feltételezem, az azt jelenti, hogy amint megérkezik a vendég a szálláshely-szolgáltatóhoz, abban a pil­la­nat­ban, amint beregisztrálják a rendszerbe, ez a köz­ponti felhőalapú adatbázisba bekerül, tehát akár a hatóság, akár más, aki ehhez hozzáfér, azonnal látja, hogy adott szálláshelyen milyen jellegű, akár ter­heltség van, hány vendég tartózkodik éppen az adott szálláshelyen, és akár ez egy ellenőrzés alapja is lehet. Reméljük, hogy nem a szálláshely-szolgáltatók vegzálásának lesz ez az újabb eszköze, meg a sar­co­lá­sá­nak, de természetesen akár azt is lehet ezúton elle­nőrizni, hogy az adott számú vendégre az ide­gen­forgalmi adó megfizetésre került-e, és más egyéb járulékok és a vonatkozó költségek befizetésre ke­rültek-e.

Tehát lehet a turisztikai ágazat területén egy gazdaságfehérítő hatása ennek a törvényjavaslatnak, és természetesen visszaélésre is lehetőséget ad. Ezt minden esetben el szoktuk mondani. Minden tör­vényjavaslat, ami adatbázisról, adatok kezeléséről szól ‑ a múltban volt már itt a parlament előtt az energetikai szektorból, más szektorokból is ilyen ha­sonló javaslat, talán a víziközműszektorból legutóbb, ami egy központi adatbázis felállítását kezde­mé­nyez­te ‑, és mindegyiknél el lehet mondani, hogy termé­sze­tesen az adatok birtokosa ezt felhasználhatja pozitív és negatív módon is, ezért kell nagyon kö­rül­tekintően szabályozni, hogy ki és milyen módon fér­het hozzá ezekhez az adatokhoz.

A turizmus fejlesztése ‑ ahogy el is kezdtem, azzal is fogom befejezni ‑ valóban nagyon szükséges ma Magyarországon, nagy problémák vannak. A prob­léma egyrészt az, hogy kezd egy tulajdonosi kör vagy egy céghálózat kezében összpontosulni a tu­risz­tikai ágazat. A másik pedig az, hogy akik kisebb csa­ládi vállalkozásokat, kis- és közepes vállalkozásokat, szálláshelyeket üzemeltetnek a turizmusban, ők egy­re kevésbé jutnak munkaerőhöz, és egyre rosszabb fel­tételek között tudnak működni. Amikor be­ha­ran­gozzák a több száz milliárdos turisztikai fejlesztési forrásokat, amelyek majd a közeljövőben hozzá­fér­he­tők lesznek, akkor mindig némi aggállyal hallgatjuk ezeket a bejelentéseket, hogy ki és hogyan fog ezekhez hozzáférni. Hiszen a közelmúltbeli ta­pasztalat is az, hogy bizony itt is, akár más közbe­szerzéseknél, Mészáros Lőrinc és céghálózata jelen­tős szeletet hasít ki magának, vagy akár a nagy több­ségét is ezeknek a beruházásoknak vagy közbe­szer­zéseknek, beszerzéseknek, pályázati forrásoknak elviheti.

Úgyhogy oda fogunk természetesen, ahogy az eddigiekben, a közeljövőben is figyelni. Amennyiben ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, márpedig feltételezem a kormánytöbbségből adódóan, hogy elfogadásra kerül, akkor pedig a végrehajtását és a felhasználását felügyelni fogjuk 2018-tól már kor­mányra kerülve, addig pedig ellenzékből.

(16.50)

Természetesen ilyen probléma onnantól kezdve fel sem merülhet, hogy ki és milyen hátrányos megkülönböztetéssel és milyen negatív módon használja fel ezeket az adatokat. A turizmus fejlesztése mindenkinek, aki itt a magyar parlamentben ül, politikai pártállástól függetlenül egyaránt érdeke, hiszen a magyar gazdaság egyik húzóágazatáról van szó. Különösen nálunk, a balatoni régióban ez talán még nyomatékosabban kijelenthető. Ha a fejlesztési források rendelkezésre állnak, jócskán lenne mit fejleszteni, jócskán van olyan terület, ahol bizony fejlesztésre szorulunk.

Azt gondolom, hogy a közeljövőben ezeknek a fejlesztéseknek meg is kell valósulniuk, ha komolyan gondoljuk azt, hogy a turisztikában Magyarországon a jövőben nagyobb stratégiában, nagyobb lehetőségek terén, nagyobb gazdasági potenciálban gondolkodunk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)