Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami látszatra tényleg egy nagyon jó törvényjavaslatnak tűnik, de valóban vannak ezzel kapcsolatban félelmeink. Tény az, hogy 2013-ban lezárult a digitális átállással kapcsolatos korábbi rendszer, és megszűnt a helyi televízióknak az analóg szolgáltatási lehetősége. Akkor, hogy ne legyen nagyobb fennakadás, ideiglenes működési engedély lett kiadva, ideiglenes műsorszórási engedély, és az alapján működnek ezek a helyi televíziók. Összesen 37 szolgáltató működik így az országban ezzel az ideiglenes engedéllyel.

Ezzel nincs is semmi baj, de nyilván egy ideiglenes az ideiglenes, és valamikor át kell állni a végleges rendszerre. Ennek érdekében született meg ez a jogszabály, amely egyszerűvé teszi ezen műsorszóró cégeknek az átállását, illetve a végleges, az ideiglenes szerződésüknek a véglegessé minősítését. Mégpedig milyen módon van erre lehetőség? A módszer az, hogy ezeket meghirdetik, ezeket a műsorszórási jogosultságokat, és amennyiben nincsen rá más jelentkező, csak az adott helyi műsorszóró, akkor vele egy 60 napos eljárás keretében megkötik a szerződést.

Ha viszont van más jelentkező is, akkor valóban ki kell írni a pályázatot, és le kell folytatni azt a bonyolult rendszert, amit a jogszabály erre vonatkozóan előír. Ez valóban szép és jó, hiszen gyorsítja az eljárást, egyszerűbbé teszi az eljárást. Sokkal egyszerűbb a pályázat, és elméletileg visszaélésre sem adna lehetőséget, hiszen amennyiben mégis más is gondolkodik, hogy azon a területen, abban a városban, abban a körzetben ő is digitális műsorszórással helyi vagy regionális szinten akar foglalkozni, akkor neki is megvan a lehetősége, hiszen amikor ezt meghirdetik, akkor ő erre benevezhet, és akkor átalakíthatja nyílt pályázati rendszerré, és ebbe a pályázati rendszerbe ő is bekapcsolódhat.

Hogyan kell meghirdetni, hogy én ezt oda akarom adni, ezt a lehetőséget, regionális vagy helyi lehetőséget? Úgy kell meghirdetni, hogy ki kell írni a hirdetőtáblára, országos napilapban meg kell hirdetni, illetve amelyik helyi lapnak a területét érinti a műsorszórás területe, akkor abban is meg kell hirdetni.

(15.50)

Tehát elméletileg azt mondjuk, hogy van egy hármas rendszer, a helyi hirdetőtábla, az országos napilap és a helyi folyóirat, amelyben meg kell hirdetni, ezáltal bárki tájékozódhat, van 30 napja erre, és ezen időn belül beadhatja ő is. Ez egyébként jogvesztő határidő, de nem probléma a jogvesztő határidő, hiszen a jogbiztosság alapvető érdek, és ezáltal nem lehet az, hogy majd évek múlva támadják meg valakinek a műsorszórási jogosultságát azon a területen, és évekig tartó pereskedés alakul ki. Így viszont egyértelmű a rendszer.

Mi az, amiben én a hibát, vagy a lehetőséget látom? Az előttem felszólaló képviselőtársam is arról beszélt, hogy vannak bizonyos félelmei, hiszen azt látjuk és az a tapasztalatunk mindannyiunknak, hogy a Fidesz-KDNP és a köré csoportosuló gazdasági érdekcsoport gyakorlatilag kifejezetten pártérdekeket szolgál, a médiát igyekszik Magyarországon kisajátítani. Gyakorlatilag egy olyan jellegű egypártrendszerű médiát igyekeznek önök megvalósítani hazánkban, amelynek az a lényege, hogy másfajta véleményt ez a média nem tűr meg. (Szilágyi György: Így van!)

Múltkor a Törvényalkotási bizottságban alakult ki ebből komoly vita, amikor még Gulyás Gergely frakcióvezető úr volt az elnöke. Ott arról beszélt, hogy az ellenzék ne panaszkodjon ezen, hiszen éppen hogy azok a tévéműsorok, azok az újságok, azok az elek­tronikus médiák a legolvasottabbak, amelyek éppen ellenzéki oldalról fogalmaznak meg véleményt. Akkor, azt hiszem, éppen Szilágyi György képviselőtársammal fogalmaztuk meg azt, hogy miért van ez. Azért, mert ezekben a médiákban még a valósággal is lehet találkozni időnként, és nyilván az ember sokkal szívesebben olvassa az igazságot, mint a folyamatos hazugságot.

Tehát amikor médiáról, médiaszolgáltatásról, digitális műsorszórásról beszélünk, akkor nyilván joggal feltételezi az ellenzék, azt gondolom, hogy önök ebben is, itt is ‑ mert minden szinten igyekeznek rátenni a kezüket a médiára ‑ meg akarják akadályozni azt, hogy bármilyen formában is ellenzéki vélemény megfogalmazódjon. Ezt láttuk akár a plakáttörvénynél, de bárhol, ahogy ki lett sajátítva az ellenzéki média, ahogy a megyei napilapokra önök rátették a kezüket, vagy azok a gazdasági érdekcsoportok, amelyek önök mögött állnak. Azt látjuk, hogy gyakorlatilag már a megyei napilapok is olvashatatlanok, hiszen gyakran a Fidesz-KDNP pártpropagandáját sugározzák minden szinten a napilapok, a televízió, a rádió és minden.

Most itt tartunk. Nem mintha eddig nem valósult volna ez meg nagyon sok esetben a helyi média szintjén is, nagyon sok esetben már odáig is leér az önök keze, csak az a félő, hogy ezáltal még jobban ebbe a helyzetbe fogunk kerülni. Én nem mondom, hogy lesz versenytárs, aki ezeket meg fogja pályázni. Nem biztos, hogy lesz, de lehet, hogy lesz. És sajnos az embernek vannak rossz tapasztalatai. Milyen rossz tapasztalatokra gondolok? Nagyon sok törvény már a rendszerváltás időszakát követően, hogy átlátható, transzparens legyen valami, előírta, hogy ezt meg kell hirdetni, mondjuk, a megyei napilapban vagy egy országos napilapban. Azt ugyan már senki nem vizsgálta, hogy a 13. oldalon, amikor már 28 vetőgépet kétszer kétcentis területen reklámoztak, a 29. helyen kétszer két centiméteren mikrobetűkkel van ott a hirdetés. Ezt is meg lehet valósítani, ugyanúgy be lehet rakni a körzeti, regionális újságba, ugyanúgy be lehet rakni az országos lapba, de aztán valószínűleg soha senki nem fogja elolvasni, nem fogja észrevenni, éppen nem azt fogja nézni az illető.

Most önök azt mondják, hogy persze, én rosszhiszeműséget feltételezek önökről vagy azokról a jövendő műsorszórókról, akik ezt meg akarják szerezni. Igen, sajnos a rosszhiszeműséget azért feltételezzük, mert gyakorlatilag ez a tapasztalatunk. Amikor egy megyei napilapot kénytelenek lemondani az emberek, mert nem akarják a Fidesz-KDNP pártpropagandáját olvasni, hanem a helyi híreket szeretnék, akkor szeretnénk, ha ez megmaradna a helyi műsorszóróknál is, ez maradna meg náluk. Bizony, önök nem veszik el annak a lehetőségét, hogy megint olyan kezekbe kerüljenek a műsorszórók, amiket szeretnénk elkerülni.

Mi azt szeretnénk, ha a média Magyarországon sokszínű lenne, azt szeretnénk, ha a médiában megszólalnának ellenzéki hangok is, megszólalnának különböző vélemények. Mi nem az egypártrendszernek vagyunk a hívei, mint önök. Mi nem azt akarjuk, hogy csak egy vélemény fogalmazódhasson meg egy országban, hanem azok a vélemények legyenek színesek, legyenek különbözőek, hogy tudjuk ütköztetni a véleményeinket, hogy tudjunk különböző impulzusokat adni az állampolgároknak, és az állampolgárok az alapján tudják eldönteni, hogy ők mit akarnak.

Ne önök mondják meg, hogy mit akarnak az állampolgárok, hanem ők maguk tudják! Ehhez viszont egy széles körű médiára van szükség. Úgy érzem azonban, hogy ez a törvény nem feltétlenül ezt fogja biztosítani számunkra. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)