Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.15:09:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

262. ülésnap (2017.11.28.), 126. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:27


Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! Legelsősorban Répássy képviselőtársamhoz szeretnék fordulni a tekintetben, aki azt mondta, hogy a köztisztviselőkkel kapcsolatban már úgy általában be lett vezetve egyfajta életpályamodell, és most ennek a kiterjesztéséről volna szó; konkrétan az Országgyűlésben dolgozó, az Országgyűlés Hivatalában dolgozó köztisztviselők kapcsán.

Hadd kezdjem azzal, tisztelt képviselőtársam, hogy mindamellett, hogy mi támogatjuk ezt a javaslatot, meg fogjuk szavazni ezt a javaslatot, noha fogunk benyújtani mellé bizonyos értelmű segítő és javító szándékú módosító indítványokat, önnek ebben a kérdésben nem, nincs igaza, ilyen, hogy általános köztisztviselői életpálya, nincs. Ez, kérem tisztelettel, 2008 novemberében az IMF-paktummal be lett fagyasztva, akkor, amikor annak idején a szégyenletes paktum megkötésével egy időben a Gyurcsány-kormány vállalta, hogy a közszférában a köztisztviselői bértáblát, a közalkalmazotti bértáblát, a nyugdíjminimumot, az összes ösztöndíjat, az összes családtámogatást ‑ és így tovább, hosszan tudnám sorolni még a sort ‑, mindezen juttatásokat egy tollvonással befagyasztják.

Azóta, 2008 óta így a köztisztviselői alapilletmény sem nőtt egy fillérrel sem, továbbra is 38 650 forintról beszélünk. Azért sem nőhetett itt, ebben a Házban dolgozók bére… ‑ gyakorlatilag a Kttv. szerinti besorolás alapján kaphatták meg csak a bérüket, illetve ha teltek-múltak az évek és a besorolás tekintetében egyet előreléphettek, akkor nőhetett csak a bérük. Illetve bizonyos címek adományozásával, bizonyos eltérítés alkalmazásával volt lehetőségük, de az, hogy normatív módon, átfogóan rendezve legyen az ő bérük, csakúgy, mint a közszféra egészében, ez most már 8-9 éve várat magára.

Ezért is van az, hogy mi évek óta ‑ gyakorlatilag mióta a Jobbik Magyarországért Mozgalom bekerült a parlamentbe, azóta ‑ szorgalmazzuk, hogy az IMF-paktumot ilyen értelemben mondjuk fel. Ennek most már tulajdonképpen semmi akadálya nem is lehetne, hiszen 2011 után, miután vissza lett fizetve az ebből kapott kölcsön, sőt utána már az Európai Unióra vonatkozó kötelezettségvállalások is ilyen módon megszűntek, már semmi akadálya nem lenne a mindenkori magyar kormánynak, hogy lépjen egy nagyot, és ezt a problémát megoldja; de nem, nem oldotta még meg.

És az sem igaz sajnálatos módon, amit ön mondott, hogy az állami tisztviselők és a kormánytisztviselők kapcsán milyen jelentős béremelés lett volna. Szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársamat, hogy igen, a járási kormányhivatalokban dolgozó munkatársakat egy idő óta már nem köztisztviselőnek hívjuk, nem kormánytisztviselőnek, hanem állami tisztviselőnek. Valóban, az ő bérük fölfelé el lett térítve, illetve egy jelentősebb emelést kaphattak az összes többi, közhatalmat gyakorló tisztviselőhöz képest, de például azok a megyei kormányhivatali vezetők, akik idén júliustól kezdve szintén állami tisztviselőnek számítanak, nem kaphatják meg az állami tisztviselői bérezést.

(14.20)

Sőt, attól a lehetőségtől is elestek, amit egyébként önök beígértek nekik kvázi mint életpályamodellt, hogy 2018. január 1-jétől az állami tisztviselői besoroláshoz képesti illetményt kaphassák meg. Ezt is önök eltolták 2019. január 1-jére vagy isten tudja, mikorra, meddig, mert ami határidőt egyszer már el lehetett tolni, azt akárhányszor is el lehet tolni. Tehát nem, sajnos az Orbán-kormány most már többedik próbálkozásra sem akarta vagy tudta a köztisztviselői életpályamodellt megteremteni.

Mi itt a Házban, a Ház dolgozói tekintetében már többször a jelentős érdemi bérrendezést sürgettük, már csak abból a kiindulásból is, hogy az, aki a saját háza népére nem tud gondot viselni, miként tudna az ország teljes egészére gondot viselni. Ezért kezdeményeztük, szorgalmaztuk azt, hogy először itt, a saját házunkban tegyünk már végre rendet, és kaphassák meg ezek az emberek azt, ami őket valójában megilleti. Lássuk azt, képviselőtársaim, hogy igen, ezek az emberek szó szerint éjt nappallá téve dolgoznak, rendkívül jelentőségteljes és felelősségteljes munkát végeznek, én merem állítani, hogy sokszor jóval többet, mint egy-egy képviselő itt, a Házon belül, ehhez képest arcpirítóan kevés illetményben részesülnek.

Ezért is fontos, különösen akkor, amikor a Ház, az Országgyűlés, az irodaház kapcsán olyan jelentős beruházások valósulnak meg, sok-sok milliárdos beruházások valósulnak meg, csak nézzünk körbe a MTESZ-székház kapcsán, ott is most már egyre nagyobb és nagyobb az a nagyságrend, amit rá fogunk költeni annak a háznak a kiépítésére. Röpködnek a milliárdok, röpködnek a százmilliók, de hogy a hozzánk közel álló, szívünknek kedves munkatársak végre kaphassanak béremelést, arra soha nem jutott lehetőség, nem jutott mód.

Most a Jobbik, illetve a jómagam által benyújtott sokadik ilyen jellegű kezdeményezés után végre meghallották ezt az igényt, és most már itt van a Ház előtt ez a módosító indítvány. Én a munkatársak nevében is hadd mondjam el, nagyon köszönjük, mert végre most már itt történhet valami.

Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy melyek azok a bizonyos módosító pontok, amelyeket szeretnénk, ha önök is támogatnának. Az egyik az, hogy már egy ilyen értelmű módosító indítvány volt a Ház előtt nem is olyan régen, 2016 decemberében, gyakorlatilag egy évvel ezelőtt. Igen ám, de az a törvény csak a Kttvt.-t módosította volna egyetlenegy pont tekintetében, hogy mennyi legyen az illetményalap. Ezt akkor az akkori nemzetgazdasági bruttó átlagkeresethez kötötték volna, de nemcsak az Országgyűlés Hivatala kapcsán, hanem még a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság Hivatala munkatársai kapcsán, merthogy ugye, ott is köztisztviselők dolgoznak. Ahhoz képest, hogy ebben a Házban több száz emberről beszélünk, ott csak pár tucat emberről beszélünk. Ebből a javaslatból erre a további két hivatalra való utalás már kimaradt.

Szeretnénk kérni, szeretnénk kezdeményezni, hogy tekintettel arra, hogy az egyik bekezdés egyik pontja érinti azt a Kttv.-ben lévő bekezdést, amiben ők is szerepelnek, tehát az Országgyűlés Hivatalán túl az Ab és a Köztársasági Elnök Hivatala, ezt a pontot módosítsuk olyan értelemben, hogy rájuk is vonatkozzék, de csak az illetményalap eltérítése kapcsán, méghozzá pontosan olyan értelemben, ahogy ez a tavalyi, egyébként önök által kezdeményezett, de aztán önök által leszavazott eredeti indítványban benne lett volna, magyarul: a bruttó nemzetgazdasági átlag 20 százaléka lenne az ő illetményalapjuk. Igen, egyébként ezt a továbbiakban ki lehetne terjeszteni az ombudsmani hivatalra, az ombudsmani hivatal munkatársaira is, de most ez a szakasz nincsen ebben megnyitva, tehát ilyen értelemben túlterjeszkedésnek számítana, de én azt gondolom, egy további törvényjavaslatban ezt is rendezni lehetne.

Aztán itt van a nyelvvizsga kérdése. Azt gondolom, a Kttv. e tekintetben rendkívül igazságos: normatív alapon jár. Akinek nyelvvizsgája van, az megkapja az illetménypótlékot. Ha több nyelvvizsgája van, akkor több illetménypótlékot kap. Most ehhez képest ebben az itteni javaslatban úgy van, hogy meghatározott feltételek esetén adhatják esetleg. Azt gondolom, ez méltatlan. Itt kétfajta elképzelés van: térjünk vissza a Kttv. szerinti alapokhoz, legyen ez is normatívan szabályozva, vagy pedig egy olyan módosító indítványt is be fogunk nyújtani, ami arról szólna, hogy ha valakinek szükséges a munkaköréhez a nyelvtudás, akkor ott maximum három nyelv után lehessen kapni nyelvvizsgapótlékot, akinek viszont nem, akkor legalább ott egy nyelvvizsgapótlék mindenképpen járhasson.

Aztán itt van a főtanácsadói, tanácsadói kérdéskör. Tudjuk, hogy eddig nagyon sok, jó pár munkatársunk, aki egyébként képzettsége, felkészültsége alapján megérdemelte ezt a díjat, most a törvény erejénél fogva el fogja veszíteni ezt a kinevezését, és majd lehet, hogy a későbbiek során szakmai főtanácsadói, szakmai tanácsadói címet fog kapni, ha. De ha nem kapja meg, akkor az ő esetükben igenis elképzelhető, hogy nemhogy fizetésemelkedés lenne, hanem elképzelhető, hogy elég jelentős fizetéscsökkenés.

Azt szeretném, ha lenne egy teljesen nyilvánvaló utalás a törvényben, hogy még véletlenül sem lehet senkinek kevesebb a fizetése ezen Módtv. 3. után, mint ami jelenleg van. Tehát a Módtv. 3. hatályba lépése után nem lehet senkinek kevesebb a fizetése, mint most. Sajnos e tekintetben a szakmai főtanácsadói, tanácsadói tisztségek bevezetése és az előző címek elvesztése után elképzelhető ilyen méltánytalan helyzet.

A másik az, hogy ez a négyhavonkénti minősítés a mi értelmezésünk szerint is egy kicsit eltúlzott, és megint elég sok szubjektív, adott esetben igazságtalan lépésre is ad lehetőséget. Eddig évenként egyszer volt ilyen minősítés. Ez most lesz decemberben. Ennek kapcsán szeretném rögtön megkérdezni, mert itt félreértés van, hogy a decemberi minősítés alapján már január 1-jétől olyan besorolást fognak‑e kapni a munkatársak, mint ami a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatban van, vagy pedig a január 1-jei hatálybalépés után még fog következni egy újabb minősítési eljárás, hiszen most a törvényben jelenleg ez van, hogy a hatálybalépést követő 30 napon belül kell egy újabb minősítést csinálni, és majd azután fognak kapni bármilyen rangsorolást a munkatársak. Ez azért nagyon nem mindegy, már csak a tekintetben is, mert valóban van ez a plusz 50, mínusz 20 százalékos szabály, tehát ilyen nagyságrendű eltérítések vannak. Igen, a „négyhavonta vagy 150 százalékot keresek, vagy csak 80 százalékot keresek” közötti elég durva ingadozás, azt gondolom, elég sok problémát okozhat, mert valóban rendkívül kiszolgáltatottá teszi adott esetben a köztisztviselőket.

Emellett van még az is, hogy ha valaki felsőfokú végzettségű, de a munkakör betöltéséhez nem szükséges ez a végzettsége, akkor középfokú besorolást kap. Én azt gondolom, noha erre is lehetőség van a közalkalmazotti törvényben és a köztisztviselői törvényben is, de végre egyszer példaértékű módon legalább ebben a törvényben ki kéne mondanunk, hogy akinek felsőfokú végzettsége van, annak már a végzettsége szerinti juttatás jár, függetlenül attól, hogy éppen milyen munkakört tölt be. Elég nagy csapás lehet arra az emberre nézve az, hogy ha valakinek éppen nem olyan munkakört tudnak csak adni, mint ami egyébként a végzettsége szerint neki járna. Azt gondolom, ezt érdemes lenne megfontolni.

Még egy gondolatot engedjenek meg nekem, ez pedig az, hogy mikortól járna a béremelés. A törvény hatálybalépése január 1-je. Minden év január 1-je és december 31‑e között van vagy volna egy időszak, ami után lehet lépni a besorolások tekintetében és a rangsorban. Igen ám, de a Kttv. jelenleg nem ezt a rendet nyújtja a számunkra, hanem azt, hogy március 1-jétől február végéig minden évben.

Miért? Azért, mert az eltérítések rendje jelenleg úgy van, hogy a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset február 20-a körül jelenik meg minden évben az előző év tekintetében. Így lehet megállapítani, hogy mondjuk, 2018-ban mennyi volt a 2017-es bruttó átlagkereset, tehát március 1-jétől tudnak ehhez képest eltérítést adni. De ha mi január 1-jétől akarunk fizetésemelést adni, akkor kénytelenek vagyunk visszamenni az évek sorában, és 2018 tekintetében a 2016-os bruttó átlagkeresetet alapul venni, és így tovább. Tehát ez a plusz egyéves vagy mínusz egyéves hátrafelé tekintés az évek során így tolódna, és mindig előttünk lenne.

(14.30)

Tehát érdemes lenne egyszer, módosító indítványunk szerint 2020-ban átállni arra, hogy noha 2020. január 1-jétől is kapnának egy béremelést a 2018-as átlag alapján, de abban az évben lenne egy má­sik bérrendezés is, ami a március 1-jei bérrendezés lenne, ami viszont már az azt megelőző év átlagkeresetére utalna vissza, és ezáltal rendeződne az a hely­zet, hogy a Kttv.-ben ne legyen kétfajta ilyen jellegű besorolás és ilyenfajta határidő-megfo­gal­ma­zás.

Én azt remélem, azt gondolom, hogy e tekintetben, amiket most elmondtam önöknek, tudunk önökkel érdemi párbeszédet folytatni. Nagyon remélem, hogy azokat a módosító indítványokat, amiket be fogunk nyújtani a Ház elé és már megfogalmaztunk, bizonyos esetekben már le is tárgyaltuk, talán fogunk tudni közös nevezőt találni, nem a magunk érdekében, hanem azon dolgozók érdekében, akik itt a Házban nekünk, a mi munkánkat segítve dolgoznak, megint mondom: éjt nappallá téve. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai