Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatunk kapcsán nagyon sok mindenről vitatkozott a Ház, vitatkoztak a képviselők. Kétségtelen, hogy én nem kívántam hozzászólni ahhoz a vitához, amelyben a Jobbik és az MSZP képviselői azon versengtek, hogy ki a nagyobb antikommunista. Elnézést kérek, ha ebben nem szerettem volna sem Mirkóczki Ádámmal, sem Szilágyi Györggyel, de különösen Mesterházy Attilával vagy Gúr Nándorral vitatkozni, hogy ki nagyobb antikommunista, ki akarta jobban a múlt feltárását. (Z. Kárpát Dániel: Nálatok jobban? Mindenki!)

Ellenben szeretném megjegyezni, hogy a Jobbik elnöke október 23-án azzal ünnepelte az 1956-os forradalmat, hogy egy meglepő, mondhatnám, megdöbbentő kijelentést tett. Azt mondta: „Engem már nem az érdekel, hogy mi az, ami szétválaszt, hanem az, hogy mi az, ami összeköt.” (Z. Kárpát Dániel: Ez nagyon meglepő, tényleg!) „Nem érdekel, hogy ki jobb- és baloldali, ki mérsékelt és radikális, ki konzervatív, ki liberális.” Azt gondolom, a jobbikos képviselő urak lemaradtak egy brosúrával, valószínűleg nem a pártelnökük intelmeit követték ebben a vitában. (Z. Kárpát Dániel: Az, hogy te nem érted, hogy problémáid vannak, azt jelenti! ‑ Szilágyi György közbeszól.)

De szeretném önöknek elmondani, hogy a Jobbik nem szavazta meg az Alaptörvény negyedik módosítását. Nem véletlenül kezdtem az Alaptörvény negyedik módosításának felemlítésével. A Jobbik nem szavazta meg az Alaptörvény U) cikkét, amelynek első részei így hangzanak:

„Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra öszeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak

az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;

a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért; (Z. Kárpát Dániel: Olvasd fel az egész Alaptörvényt!)

kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;

a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;

Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;

az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért; (Z. Kárpát Dániel: Elnök úr, az egész Alaptörvényt hallani fogjuk majd? ‑ Szilágyi György: Olvasd fel az egészet! ‑ Z. Kárpát Dániel: Ez hihetetlen!)

az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő (Z. Kárpát Dániel: Miért kell az Alaptörvényt felolvasni? Ez elképesztő!) hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;

az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;

mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.”

Nos, ezt nem szavazta meg a vitában részt vevő két… (Szilágyi György: De Pongrátz Gergelynek megadtátok a zászlót! Z. Kárpát Dániel: Ettől nem lesz igazad! ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.) ‑ …két ellenzéki frakció, nem szavazták meg sem a Jobbik országgyűlési képviselői, sem pedig a Magyar Szocialista Párt képviselői. Ezt azért szerettem volna elmondani, mert a vitában úgy tűnt, mintha mindenki ugyanazon a platformon állna ebben a kérdésben. Sajnálom, hogy ezt, amikor cselekedni kellett, nem bizonyították.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a Nemzeti Emlékezet Bizottságának szabályozását úgy változtatja meg, hogy az elnök hatásköreit növeli amellett, hogy a testületi munka hatékonysága megmarad, a testületi jellege megmarad. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának nagyon fontos szerepe van, az előbb általam említett Alaptörvény U) cikkében meghatározott munkát végzi el. Sajnálom, hogy önök nem akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága továbbra is hatékonyan tudja végezni a feladatait.

Kérem, hogy fontolják meg! Ha már elkövették azt a hibát, hogy nem bélyegezték meg a kommunizmust az Alaptörvényben, nem bélyegezték meg a kommunista bűnöket az Alaptörvényben (Z. Kárpát Dániel: Olvasd fel még egyszer!), akkor legalább a Nemzeti Emlékezet Bizottságát hagyják dolgozni, és tegyenek meg mindent azért, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága el tudja végezni a feladatát, amely alkotmányos kötelessége (Z. Kárpát Dániel: Azért kellett felolvasni?), és amely valóban a jövő nemzedékek érdekeit szolgálja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)