Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.10:34:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 94. felszólalás
Felszólaló Dr. Salacz László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:51


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban az Igazságügyi Minisztérium tevékenységével kívánok foglalkozni.

Az igazságügyi politikáról szóló 1710/2014-es kormányhatározat elfogadásával a kormány meghatározta azokat a főbb alapelveket, amelyek az igazságügyi tárca célkitűzéseit is meghatározzák. Az igazságügyi szervezetrendszerrel történő hatékony együttműködés, az európai és az egyéb nemzetközi fórumok előtt a nemzeti érdekek hatékony képviselete érdekében végzi jogalkotási feladatait a minisztérium. Az igazságügyi jogalkotási terv megvalósítása érdekében a kormányzati ciklusban igen jelentős kodifikációs feladatokat végez el, élükön a magánjogi, a büntetőjogi, a közigazgatási eljárásjogi és a közigazgatási perrendtartási kódexek kodifikációjával. Ennek értelmében a 2014-18-as időszak egyik kiemelt célja az új polgári perrendtartási törvény és az új büntetőeljárási kódex hatályba léptetése, a közigazgatási hatósági eljárások megújítása, valamint a közigazgatási perrendtartás hatálybalépéséhez kapcsolódó feladatok ellátása.

Az Igazságügyi Minisztérium fejezet 2018. évi költségvetési javaslata az Igazságügyi Minisztérium igazgatási, valamint a fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási és bevételi előirányzataiból tevődik össze. Azonban az Igazságügyi Hivatal megszűnésével és a minisztériumba történő olvadásával az áldozatvédelem, a jogi segítségnyújtás és a pártfogó felügyeleti feladatok szintén megjelennek a minisztérium mindennapjaiban.

Elfogadásra került az áldozatvédelmi stratégia, amelynek keretében az áldozatvédelem témája kiemelten jelenik meg. A minisztérium stratégiai célul tűzte ki az áldozatsegítés átfogó népszerűsítését a 2017-2018-as években. Ennek kapcsán jelentős állomás egy áldozatvédelmi krízisközpont létrehozása, amely önálló szervezeti egységként működik majd.

Az Igazságügyi Hivatal általános jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lett, tekintettel arra, hogy az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016-os kormányrendelet alapján 2016. december 31-ével beolvadás útján, jogutódlással megszűnt.

(15.10)

Ezzel összefüggésben hozzáteszem, hogy az igaz­ságügyi szakértői és kutató központok 2017. január 1-jével összeolvadt a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézettel. Hadd hívjam fel képviselőtársaim figyelmét, hogy az imént említett változásoknak köszönhetően az Igazságügyi Minisztérium fejezet 2018. évi átlagos statisztikai létszáma a szervezeti átalakításokat követően 1118 főről 584 főre változott.

Az Igazságügyi Minisztérium igazgatása alaptevékenységéből fakadóan látja el a működéséhez szükséges funkcionális és szakmai feladatokat egyaránt. A minisztérium gondoskodik továbbá a cégnyilvántartással és a céginformációs szolgáltatással összefüggő központosított bevételek nyilvántartásáról is. Jogutód szervként pedig az alábbi feladatokat látja el. A pártfogó felügyeleti feladatkörében kiemelt feladata a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő a közösségi büntetések végrehajtásával, az elkövető közösségben történő ellenőrzésével elősegíti a büntetőjogi következmények ér­vé­nyesülését, a közösség biztonságának erősítését. A mi­nisztérium ennek keretében közreműködik a kor­mányhivatalok módszertani irányításában.

A családi csődvédelmi szolgálat központi szer­vé­nek jogszabályokban meghatározott feladatait látja el, valamint az ezzel összefüggő koordinációs és tájé­koz­tatási feladatokban működik közre. Az Igaz­ság­ügyi Szolgálatok Jogakadémiájával kapcsolatos fela­dat­körében a hatékony igazságszolgáltatás érde­ké­ben működteti az intézményt, ennek keretében mód­szer­tani állásfoglalásokat készít, amely elősegíti az egységes jogalkalmazást. Az Igazságügyi Minisz­térium igazgatása költségvetési javaslata 6 milliárd 96,9 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 630,2 millió forint bevétel és 5 milliárd 466,7 millió forint támogatás finanszíroz. Az átlagos statisztikai állományi létszám, ahogyan korábban említettem, 584 fő.

A minisztérium felügyelete alá tartozó szer­ve­ze­tek és szakmai programok támogatásának 2018. évi költségvetésével kapcsolatosan hadd emeljem ki, hogy a jogászképzés színvonalának elősegítésében, a jogszabály-előkészítésben vagy a jogi segítségnyújtás fejezeti kezelésű előirányzatában az előző évhez ké­pest nagyságrendileg ugyanakkora kiadásra és tá­mo­gatásra számíthatnak az érintettek.

Tájékoztatásul jelzem, hogy több év előirány­za­tát terhelő program, beruházás, illetve fejlesztés a be­adott törvényjavaslatban foglaltakra tekintettel nem indul. Azonban az uniós források fel­hasz­ná­lá­sá­nak szerepe az Igazságügyi Minisztérium társa­da­lom­politikai és szakpolitikai célkitűzéseinek szem­pont­jából kiemelkedően fontos. Több projektben vesz részt mint előkészítő és mint résztvevő. Ilyen lesz az e-ingatlan-nyilvántartás vagy a „Jogi segít­ség­nyújtás az eljárás minden szakaszában” nevű pro­jektek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az Igaz­ság­ügyi Minisztérium Magyarország központi költ­ség­vetésében meghatározó fejezetet alkot, amely tar­talmazza a törvényben meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges fedezetet. Kérem képvi­selő­társaimat, hogy támogassák a beterjesztett költ­ség­vetés elfogadását.

Köszönöm a megtisztelő figyel­müket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai