Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.21:18:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

125. ülésnap (2020.05.05.), 90. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:56


Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Számtalanszor elhangzik agrárpolitikával kapcsolatos, illetve a magyar föld jövőjével kapcsolatos előterjesztések kapcsán, hogy mennyire szakpolitikai kérdéseket tárgyalunk. Nyilván nagyon sokszor ezek szűken vett szakpolitikai kérdések, amelyekről ilyenkor beszélünk. Ebben nyilván éri kritika az ellenzéki pártokat a kormánypárti képviselők részéről. Azt gondolom, hogy nem egy ilyen előterjesztést tárgyalunk most, ami kizárólag szakpolitikai kérdés.Elhangzottak a számok: 2,4 millió hektár, 3,5 millió érintett. Azt gondolom, hogy amikor egy ilyen előterjesztést tárgyalunk, nemcsak szorosan vett agrárgazdálkodók kapcsán megfogalmazott versenyképességi szempontokat kell megbeszélnünk, nemcsak arról kell beszélnünk, hogy a földművesek számára egy-egy ilyen előterjesztés mit jelent. Nagyon fontos kérdés ez is. Nyilván minden olyan előterjesztést, amely a magyar agrárium versenyképességét támogatja, meg fogunk szavazni, ha nincs egyébként olyan salátatörvényekbe beágyazva, ami ezt lehetetlenné teszi számunkra.

Egy szó, mint száz, szakpolitikai ügyekben, a magyar föld versenyképességének érdekében, az agrárium versenyképességének érdekében, a magyar vidék megtartóképességének erősítése érdekében lehet közös gondolkodás, azonban akkor, amikor egy ilyen volumenű előterjesztést tárgyalunk, az érintettek számának figyelembevétele is mutatja, hogy ez nemcsak egy kizárólag agrár-szakpolitikai kérdés. Ebből kifolyólag nem is lehet kizárólag így megközelíteni.

Azt látom én is, hogy rendkívül összetett a javaslat, és ahhoz képest, hogy tíz éve kormányoznak, és tíz éve nagyon sokszor nagyon sokféle kérdésre válaszolva elmondták, hogy jön majd nemsokára az osztatlan közös kapcsán javaslat, nagyon sokan várták ezt, szakértők, érintettek, tulajdonosok, ahhoz képest az első benyomás, amit nyilván szakértőktől kap az ember, akikkel tudott konzultálni, és szűk körű érintettek egyelőre, azért valóban, mondjuk úgy, hogy csalódást keltő. Magyar Zoltán egyébként erősen fogalmazott akkor, amikor azt mondta, hogy kellette erre akkor így, ebben a formában tíz évet várni. Én ezt még így nem tudom, talán nyitott annyira miniszter úr, hogy meg fogja fontolni a módosító indítványokat, és tudunk ezen még alakítani. De első körben mindenképpen nagyon komoly és egyébként alkotmányossági kérdéseket is felvető aggályok azok, amelyeket szakértők megfogalmaznak. Ennek kapcsán pedig, hogy ez a sok millió ember adott esetben milyen egyéb csalódásának fog hangot adni akkor, amikor egy ilyen rendszer a gyakorlatban fog működni, az meg egy másik kérdés. Erre nyilván hónapok, évek múlva is fogunk válaszokat kapni.

(Dr. Lukács László Györgyöt a jegyzői székben Tordai Bence váltja fel.)

A magyar Alaptörvény, amelyet az önök többsége, kétharmada fogadott el 2010 után, nagyon világosan fogalmaz: mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdonhoz való jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Azt állítom, és szakértők véleménye is ez az első körös megvizsgálása során a törvénynek, hogy ez a sajátos hibrid rendszer, amit a tervezet bevezetni javasol, tulajdonképpen részben a kisajátítás, részben a privatizálás elemeit is magába ötvözve egy olyan rendszert hoz létre, amely ezeknek a jogintézményeknek a garanciáit viszont nem tartalmazza.

(14.10)

Ez egy nagyon komoly probléma, és azt meg kell vizsgálni, hogy a társadalmi igény önmagában indokoljae egyébként ezt a fajta megoldást és ezt a fajta alkotmányjogilag is kérdéses megoldást.

Utaltak itt az előttem szólók erre az egyszerű többségre. A tervezet szerint tehát a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad szerinti egyszerű többsége is elegendő ahhoz, hogy ebben a hibrid, új rendszerben elinduljon az osztatlan közösnek a kiírása, megosztása. Nyilván az, hogy egyhangú döntés kell ehhez, láttuk, hogy mit eredményezett, tehát próbálok ebben igazságos lenni, nyilván nem azt gondolom, hogy feltétlen az a megoldás. Elképzelhető, hogy itt eset és eset között is van különbség. Miniszter úr beszélt arról, hogy van olyan helyzet, hogy százas nagyságrendű tulajdonos van. Nyilván ezekben az esetekben, mondjuk, egy nagyobb számhoz igazítva  80 százalékhoz, 90 százalékhoz  nagyobb kihívás megoldani a problémát, de azért nagyon sok olyan eset van, amikor jóval kisebb számú tulajdonosról beszélünk, ebben az esetben szerintem megvizsgálandó az, hogy mondjuk, növeljük ezt az egyszerű többséges döntési arányt, illetve a kezdeményezésnél ezt az arányt.

Azért egy társasház működésének arányához képest  most fura hasonlat, de mondjuk, legalább az ahhoz hasonló törvényi minimumokat próbáljuk már megkövetelni egy ennyire alapvető tulajdonviszonyokat újraosztó, újraszabályozó kérdésben. Tehát én azt gondolom, hogy ez az egyszerű többség rengeteg vitás helyzetet fog eredményezni, és a kisebbségben maradóknak az alapvető jogait nem látjuk biztosítottnak a tervezetben, nem látjuk biztosítottnak az ő védelmüket érdemben ebben a szituációban.

Erről az előttem szóló képviselőtársak is beszéltek már, csakúgy, mint arról  és ez is összefügg az eddig elmondottakkal , hogy hátrányosan különbözteti meg az előterjesztés azokat a tulajdonostársakat, akik egyébként változatlanul fenn kívánják tartani ezt a közös tulajdont, mert mondjuk, adott esetben a bérleti díjjal elégedettek voltak, vagy egyéb okból, és itt a 90 napot is szóba hozta több képviselőtársam. Gyakorlatilag, ha folyamatosan kezdeményezi, mondjuk, esetleg egy potenciálisan kisebbségben maradó tulajdonostárs, hogy ezt az osztatlan közöst szüntessék meg, akkor ezáltal 90 napokra folyamatosan ellehetetleníti adott esetben a tulajdonjog gyakorlását bizonyos tekintetben a többi tulajdonostárs szempontjából. Tehát ha közös tulajdonban kívánják használni, és adott esetben még többségben is vannak, hogy őket milyen módon védi ez a tervezet, ez szintén egy kérdés számomra.

Az igazgatási szolgáltatási díjról szó volt. Itt szerintem azért azt meg kell nézni, hogy pontosan kinek, miért, mi után kell fizetni, és pontosításra is szorulhatnak bizonyos pontok, csakúgy, mint az, hogy föld ingatlanértékét mi alapján kell meghatározni. Azt én is osztom, hogy ahány törvény, lassan annyiféle metodika van erre, és itt újra egy szakértői értékbecslésről van szó. Nehezen látom be, hogy ez a gyakorlathoz miért áll közelebb. Nyilván lehetnek most olyan dömpingszerű eljárások is mennyiségre, amik nagyon nehézzé teszik majd ezeknek az elkészültét.

Ki kell térjek arra, hogy azért adminisztratív terheket is jelent jócskán sok minden ebben az előterjesztésben. Fontos volna, hogy a nyilvántartó hatóság hivatalból vezesse át a közös tulajdon megszüntetése folytán bekövetkezett összes adatváltozást, ezt én fontosnak tartom az asztalra tenni. Nyilván erre ki lehet térni majd az ellenzéki képviselők által megfogalmazott módosító indítványokban.

Itt az osztóprogramról is szó volt. Értem, hogy ez egy modern, innovatív dolog akar lenni, meg azt is, hogy megtakarítást jelenthet, de az, hogy kizárólag az ebben a tevékenységben részt vevő, tehát ezt az eljárást indító tulajdonostársak vesznek részt, mondjuk, ennek a használatában, ez sok gyakorlati problémát okozhat; mondok például egyet: a földhasználók azért mégiscsak ismerik a föld kapcsán meglévő, a természetben meglévő gyakorlati kérdéseket, problémákat, tehát érdemes volna őket is bevonni adott esetben ebbe az eljárásba valamilyen módon, én úgy gondolom.

Van olyan kérdés, amit nem rendez vagy nem úgy rendez a javaslat, ahogy azt lehetne. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége nagyon fontos érték kellene hogy legyen. Az ebbe vetett bizalom nem töretlen néhány gyakorlati probléma miatt, mondjuk, a valóság és az ingatlan-nyilvántartás eltérése okán nem töretlen ez a hiedelem, illetve ez a közbizalom. Ennek kapcsán a közhitelességet megkérdőjelező állapotok megszüntetése fontos lenne az eljárás során. Ezt kifejezetten tiltja, nehezíti az előterjesztés, illetve a tervezet maga. A későbbi viták elkerülése érdekében nyilván ez is fontos lehetne. Szerintem ezt mindenképpen vegyék figyelembe.

A rendeletek megalkotására térnék még egy kicsit ki a végén, amivel két probléma van. Az egyik, hogy nagyon sok esetben nem születnek meg időben, vagy nem születnek meg. Ez a gyakorlat, amit látunk a végrehajtási rendeletek kapcsán. Most ezt nem kifejezetten ennek a tárcának mondom, hanem úgy általában.

Ez mindig egy kérőjel, illetve az is kérdőjel egy ellenzéki képviselő számára, ha túl széles ez a rendeletalkotási jogkör, és olyan részletszabályokat is meghatározhatnak ezekben a végrehajtási rendeletekben, ami egyébként jó lenne, ha ismertek lennének akkor, amikor magát a törvényjavaslatot tárgyaljuk, mert adott esetben ez az ellenzéki frakciók szavazási magatartását is meghatározhatja. A fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan megosztásával és egyetlen tulajdonostárs általi megváltása útján történő megszüntetésének részletes szabályait tartalmazza majd tulajdonképpen ez a végrehajtási rendelet. Így nagyon nehéz érdemi döntést hozni az előterjesztésről, hogy ez ma nem ismert. Tehát arra szeretnék utalni ezáltal, hogy jó volna, ha ennek az előterjesztésnek a Ház előtti tárgyalási menetében ezeket megismerhetnénk.

Nem szaporítom a szót, nagyon sok megállapítást tehettem volna még, amit egyébként megtettek előttem más képviselőtársaim. Szeretnék abban a helyzetben lenni, hogy azt javasoljam a frakciómnak, hogy támogassuk ezt az előterjesztést, de van vele alkotmányossági probléma, én ezt látom, illetve sok gyakorlati probléma is lehet az előterjesztéssel.

Ha lehet ezt módosító indítványokkal olyanná formálni, akkor nyilván ez a vélemény alakulhat, de jómagam azt tudom mondani, hogy az elvvel egyetértek, ezt a problémát meg kell oldani, meg kellett volna már régen oldani, ez a magyar vidék versenyképessége szempontjából is fontos, több millió tulajdonos szempontjából fontos, a földhasználók szempontjából is fontos.

Hozzák abba a helyzetbe az ellenzéket  ezt kérem miniszter úrtól , hogy egy olyan előterjesztésnek legyünk majd a végszavazásán néhány hét múlva itt a Házban, amely mindenki szempontjából támogatható. Azt szeretném mondani, hogy ez a normaszöveg, ami ma előttünk van, ez még így nem ilyen. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai