Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.11:05:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 88. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:50


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy jómagam mint a Költségvetési bizottság tagja, felszólalásom elején a tényekről és a számokról beszéljek a költségvetési tervezet kapcsán. A benyújtott törvényjavaslat szerint a jövő évi bevételi főösszeg 18 740 milliárd forint lesz, míg a kiadási oldal várhatóan a 20 101 milliárd forintot fogja elérni. A hiány mértéke abszolút értelemben 1360 milliárd forint lesz, ami bőven alatta marad a 3 százalékos maastrichti kritériumnak. Ahogy az ÁSZ is megfogalmazta, az általa ellenőrzött bevételi előirányzatok 100 százaléka, a kiadási előirányzatok 90 százaléka megalapozott.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint az államadósság-mutató a jövő év végére 68,2 százalékra csökken. Ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az Alaptörvényben meghatározott kötelezettsége is teljesül. Az európai uniós módszertan szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél alatta marad az uniós és a hazai jogszabályokban rögzített követelményeknek. Természetesen minden költségvetés rejt magában kockázatot, hiszen nem várt események bármikor bekövetkezhetnek. Ilyen kockázatot jelent például, ha a külső feltételek romlanak, vagy a nemzetközi konjunktúra előnytelenül alakul, de idesorolhatnám az európai uniós források beérkezésének késlekedését is. Ezek kivédésére szolgálnak a különböző tartalékok.

Egy költségvetés megtervezésekor a kiadások mindig jobban tervezhetőek, mint a bevételek. Ezek elmaradása ezért szintén kockázatot hordozhat, ezért kifejezetten örömteli tény, hogy a központi költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 110 milliárd forintos előirányzata megalapozott, és elégségesnek is tűnik a reálisan felmerülő kockázatok kezelésére. Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint összegű előirányzatáról szintén csak ezt tudom elmondani.

(14.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy jövőre gyorsulhat a gazdasági növekedés, ugyanis a lakossági fogyasztás növekszik, köszönhetően a jelentős bérfejlesztéseknek. A közgazdászok szerint a várható átlagos bruttó bérnövekedés 8,8 százalék lesz. A felmérések szerint a vállalati várakozások is évek óta nem tapasztalt optimizmust tükröznek a tervezett hazai eladásokkal kapcsolatban. A legfontosabb exportpiacok tekintetében szintén javuló tendenciával kalkulálnak a magyarországi vállalatok. A beruházásokat a várhatóan újra szélesedő uniós források, a bővülő hitelezés és az erősödő beruházási kedv is fűti. Termelési oldalról valamennyi ágazatban élénkülés várható a következő évre. Szakértők szerint a legkedvezőbb kilátásokkal az állattenyésztés, a vad- és erdőgazdálkodás, a villamosgép-gyártás és a járműipar rendelkezik.

Meglátásom szerint igen kedvező makrogazdasági környezet várható a 2018-as esztendőre, amit a 2018-as költségvetés is támogat, hiszen segíti a családokat, a vállalkozásokat. Engedjék meg, hogy néhány konkrét példát, néhány konkrét hátteret is megjegyezzek a költségvetéssel kapcsolatosan! 79 milliárd forint jut ingyenes gyermekétkeztetésre. Ez egy relatíve nagy összeg, és itt a parlamentben gyakran vagyunk fültanúi annak, hogy egyes képviselőtársaink ennek a duplázását, majd azt követően a duplának a duplázását is igénylik, pedig ha ezt a színes és gazdag világot egy kicsit részleteiben is ismernék, akkor szerintem lehet, hogy átgondolnák, hogy milyen lehetőségeink vannak.

Az iskolai étkeztetési program egy nagyon színes világ, ahogy említettem, hiszen van benne iskola­tej­program, gyümölcsprogram, és a segítő szándék tel­jesen egyértelműen látható és tapasztalható. A korábbi időszakban ez iskolai szorgalmi időszakban volt csak felhasználható, majd következett a nyári szünet, az őszi szünet, aztán a téli szünet, és tényleg csak zárójelesen kérdezem meg, hogy mi lehet itt a folytatás.

Nagyon is jól tudjuk, hogy ebben a világban vannak olyan családok, akik különböző okok miatt rászorultak, és jelentős segítségre számíthatnak az államtól. De azt is látnunk kell ebben a helyzetben, hogy bizony a szülői felelősségvállalásnak is kell hogy legyen határa, hisz azért az mégsem működik, hogy a szülők pedig tulajdonképpen egy kézlegyintéssel elintézik ezt a dolgot, a gyermekekről majd gondoskodik az állam.

Nagyon sokszor láthatjuk azt is, konkrét példa, hogy viszonylag szerényebb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei nagyon „nagyvonalúan” költenek a boltban chipsre, üdítőre, merthogy otthon nincs megbeszélve, vagy esetleg az iskolában nem tudtak rásegíteni erre a családi szándékra, hogy nem feltétlenül azt kell vásárolni, amit elsőre megkívánnak a gyermekek. Tudom, hogy ez nehéz munka meg hosszú nevelési folyamat, de mindenképpen ezen dolgozni kell. Tehát itt a szülői felelősségvállalás, azt gondolom, hogy szintén része kell legyen ennek a programnak, hiszen amit kapnak a gyerekek, azt illik megköszönni, illik elfogyasztani, és ma azért látunk olyan iskolai környékeket, iskolaudvarokat esetenként, amikor egy-egy uzsonna után például nagyon konkrétan megállapítható, hogy mi volt az aznapi menü, mert eldobott gyümölcshéj vagy flakon vagy tejes doboz, kakaósdoboz vagy sajtos papír bizony ott van, ezek a nyomok egyértelműek.

Ebben a helyzetben az is konkrét tény, hogy itt azért ezek az iskolai konyhák óriási munkát, óriási dolgokat végeznek, hiszen nem elég csak a szorgalmi napokra, arra a 185-190 napra gondolni, hanem most már jócskán több napon keresztül szinte teljes kapacitással dolgoznak, noha ezek nem erre voltak kitalálva. Az teljesen egyértelmű, hogy iskolaidőszakban minden nap tökéletesen kell hogy működjenek, de azért itt is kell karbantartást végezni, nagytakarításokat, tisztasági festést, gépészeti munkákat. Az is tény, hogy egy-egy iskolai étkeztetés megszervezéséhez azért nyilván pedagógusokra, családsegítőkre szükség van, kell a gondnok, kell, aki karbantart, aki kinyitja, bezárja az épületet. Tehát ezeknek a munkatársaknak a közreműködése nélkül nem lenne sikeres és teljes ez a program, ezért nyilván köszönet jár nekik.

A következő történet, ami a költségvetés kapcsán megfogalmazódik bennem, megerősítjük a biztonságot, talán így foglalható össze. Veszély a határokon, ugye, ezt látjuk, ismerjük, tudjuk, de talán kevesebb szó esett erről, hogy bizony főleg a vidéki lakosság kicsit riadtan kérdezte, hogy jó, jó, de mi lesz velünk, ki fog ránk vigyázni. Így aztán az a kormányzati intézkedés, amely rendvédelemre, a közbiztonság megerősítésére 83 milliárd forinttal több pénzt juttat, ezt a folyamatot biztosítja, garantálja.

Azt kell mondjam, hogy tényleg megnyugtatóan tudom tolmácsolni azokat a tapasztalataimat, amit a választókerületben látok, ugyanis a biztonsági helyzet, a közbiztonság tulajdonképpen inkább javult, mint romlott volna. Ez nyilván összetettebb dolog. Része a közfoglalkoztatás, sok minden más is része, de szerintem a rendőrség helytállása mindenképpen markánsan meghatározó ebben a történetben, és nagyon helyes módon folytatódik a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetésemelése is a következő időszakban, tényleg nekik is csak köszönet a munkájukért.

A következő a munkaerőpiaccal kapcsolatos egyik észrevétel. Ahhoz, hogy valaki sikeresen dolgozzon, viszonylag jól is érezze magát a munkahelyén, több dolognak össze kell jönnie. Szerintem nagyon fontos, hogy legyen egy lelki biztonság azzal kapcsolatosan, hogy mondjuk, a gyermekei időközben egyébként jó helyen vannak és szerintem ez az egyik meghatározó mindenféle szempontból. Van olyan élethelyzet, amikor a szülőknek a bölcsődei szolgáltatást igénybe kell venniük. Ez is családonként, személyenként változó háttérrel bír, de bizony van ilyen. 1994-98 között nagyon sok településen megszűnt a bölcsőde, hiszen megszűnt a bölcsődei finanszírozás is, és talán akkor nem is éreztük, hogy milyen mértékű kár keletkezett, amit a mai napig alig lehet tulajdonképpen kompenzálni.

Most azért már azt látjuk, hogy nagyon sok településen, vidéki településeken is, a választókerületünkben is újraindultak ezek a bölcsődék, nyilván a finanszírozási háttér meglétével, vagy pedig az óvodákban minicsoportok jöttek létre, amelyek szintén azt hivatottak szolgálni, hogy a család felnőtt tagjai nyugodtabban tudjanak a munkahelyükön teljesíteni. Nemcsak szociális probléma ez, tehát nemcsak arról van szó, hogy a szociálisan problémás családok gyermekei vannak a bölcsődében ‑ nyilván ilyen szempontból is segítség ‑, hanem nagyon is a munkaerőpiacon aktívan közreműködőknek tud segíteni ez az intézményrendszer, és nagyon helyesen és rendben lévően rendeződött a bölcsődei dolgozók bére is, amiért szintén elismerés jár.

A negyedik pont, ami a költségvetés kapcsán még eszembe jutott, a nagyvállalati beruházási program, amiről viszonylag kevesebb szó esik, pedig megérdemelné, hogy odafigyeljünk rá. Természetesen a magyar gazdaság szerkezetét ismerjük, a kisvállalkozások nagy száma fontos, de bizony vannak olyan nagy cégek, olyan feladatok, amelyek szintén megérdemlik a figyelmet, és nagyon örülök neki, hogy uniós forrástámogatásban nem részesülő hazai nagyvállalatok foglalkoztatást bővítő feldolgozóipar területén megvalósuló beruházásaihoz vissza nem térítendő támogatást tud adni a kormányzat, ezzel is támogatva az újraiparosítási törekvéseket.

A választókerületünkben erre is van példa, Nádudvar településen. A nádudvari élelmiszeripar azért elég híres, azt gondolom, hogy országszerte, így aztán meg is érdemli a figyelmet a hústermékek piacán. Az ottani jelentősebb szerepvállalásra, közreműködésre, fejlesztésre ebből a programból támogatást kapott, és remélem, hogy sokan fogják tudni majd követni ezt a példát.

Ezeket a példákat tulajdonképpen csak azért mondtam, mert egy-egy ilyen költségvetési vita kapcsán hajlamosak vagyunk olykor a politikai felhangokat előtérbe helyezni. Nem mindig figyelünk oda, nem mindig látjuk, hogy mi van egy-egy döntés hátterében, a végeken ez hogyan realizálódik, miképpen is valósul meg, de én hiszem, hogy ha a saját tapasztalatainkat is próbáljuk egy ilyen költségvetési vitába beilleszteni, látva, hogy egy-egy döntésünk mögött mi van, akkor azért eredményesebben és könnyebben tudunk döntéseket hozni.

Ezért arra is kérem kedves mindnyájukat, hogy támogassák a költségvetési tervet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai