Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.10:28:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 46. felszólalás
Felszólaló Tóth Csaba (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:48


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország felismerte, hogy a jövőt a tehetséges fiatalok, az ő felkarolásuk és támogatásuk határozza meg ‑ mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára egy hónappal ezelőtt egy konferencia megnyitóján. Amire most ráeszmélt a kormány, az már eddig mindenki számára világos volt: az ország jövője a fiatalokon múlik. Azon múlik, hogy milyen kilátásai vannak fiataljainknak az oktatás és szakképzés területén, és majd milyen munkavállalási lehetőségeik lesznek.

Sokat változott azonban a fiatalok helyzete az elmúlt években. A magyar fiatalok 43 százaléka félelmei első helyén azt jelöli meg, hogy nem tudja, miből lesz majd pénze, és tart az elszegényedéstől. A második helyen 37 százalékuk említi azt, hogy bizonytalannak látja a jövőjét, és nincs jövőképe. Aki csak teheti, az már nem itthon, hanem külföldön képzeli el a jövőjét. A középiskolások 40 százaléka már külföldre menne tanulni. A fiatalok úgy érzik, hogy olyan szintre csúszott a magyar felsőoktatás, hogy semmire nem mennek magyar diplomával már. Fontos tényezőként értékelik a fiatalok a hazai politikai, társadalmi környezetet, amit látván inkább külföldön képzelik el a jövőjüket.

Pedig az ország felemelkedésének alapvető feltétele az oktatás. Hisz a jól képzett fiatalokra szükség van a kutatás-fejlesztés területén, amely alapja a gazdaság növekedésének. Jól képzett fiatalok teremthetnek új vállalkozásokat és ezzel munkahelyeket is.

Az elmúlt években az öt legfontosabb célországban 40 százalékkal nőtt a magyar diákok száma. Ezen belül is három év alatt Angliában 66, Németországban 38, Ausztriában 17, az Egyesült Államokban 38 és Hollandiában pedig 89 százalékkal nőtt a magyar diákok száma 2012-höz képest. Évente mintegy 30 ezer állampolgár távozik külföldre. A külföldre költözők túlnyomó része a fiatal korosztályból kerül ki. A kivándorlók 45 százaléka 30 év alatti, háromnegyedük pedig nem érte el a 40 éves kort. A külföldre távozók jóval fiatalabbak, mint a hazai átlagéletkor.

(12.00)

Magyarországon a társadalom egyre jobban idősödik, és ez hazánkban sokkal előrehaladottabb fázisban van, mint más országokban. A népességszám 1981-ben tetőzött, a termékenységi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, így ennek következményeképpen a népességszám 2060 környékére várhatóan 9 millió környékére esik. A középkorúak bázisa eddig stabilnak volt mondható, de hamarosan az egyik legkisebb lesz arányuk a teljes népességhez képest európai viszonylatban, ami a legrosszabb mutatóhoz vezet majd az idősfüggőség tekintetében. Ha a jövedelmi felzárkózás teljesen eltűnik, akkor bevándorlásról nem beszélhetünk majd, viszont a magasan képzett munkaerő kivándorlásáról annál inkább. Mindent egybevetve, az idősödő társadalom okozta kifizetési kényszer a munkaerő hanyatlásához vezet majd.

Ma már a magyarok százezrei dolgoznak külföldön. Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektor foglalkoztatja a munkavállalók közel háromnegyedét, azonban a kisvállalkozók mindössze 27 százaléka 40 év alatti. Közel 100 ezer olyan kisvállalkozás van, amelynek tulajdonosa 55 év feletti. Ha a fiatalok elmennek külföldre dolgozni, vállalkozni, a következő tíz évben óriási probléma lesz a kkv-knál a generációváltásban.

A kormányzatnak ezt a problémát már régen fel kellett volna ismerni, és hatékony eszközökkel segíteni a kisvállalkozókat a generációváltásban, hogy e kis cégek gazdasági teljesítményében ne legyen törés.

A kormány azonban egy alibi programmal, kevés ráfordítással akarta az ezzel kapcsolatos problémákat kipipálni. Másfél évvel ezelőtt indították el azt a programot, amellyel 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást ígértek azoknak a fiataloknak, akik Budapesten vagy Pest megyében saját vállalkozást indítanak. A pályázás feltétele egy nyolchetes képzés elvégzése volt, amelyet az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. végzett.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A „Vállalkozz itthon, fiatal!” program teljes kudarc volt, hiszen Budapesten a 66 beérkezett pályázó közül még eddig eggyel sem sikerült szerződést kötni. A program vidéki lába sem volt eredményesebb; a Pest megyén kívüli régiókban tavaly október óta összesen csak 50-en pályáztak, amiből az NGM-nek csak öt céggel sikerült támogatási szerződést kötni. A programban részt vevők egyrészről óriási kapkodást tapasztaltak a képzés beindításával kapcsolatban, másrészt az NGM oldaláról pedig érthetetlen lassúságot, amivel a kifizetéseket kezelik. Úgy tűnik, hogy senkit nem érdekel, mit kezdenek a fiatalok a kormány ígéretére beindított cégeikkel.

A „Vállalkozz itthon, fiatal!” programnak köszönhetően a fiatalokban még inkább megerősödik az az elhatározás, hogy nem itthon kell vállalkozni, hanem külföldön kell keresni a boldogulást. Ezen az sem segít már, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnapelőtt bejelentette, hogy belső vizsgálatot rendel el a késlekedések okának feltárására. Ahhoz, hogy a fiatalok ne menjenek el külföldre dolgozni, ahhoz, hogy legyen kedvük itthon vállalkozásokat alapítani, a kormánynak azonnal érdemi intézkedéseket kellene tennie. Olyan programokat kellene elindítania, amely ezen célokat szolgálja, és nem elveszi a fiatalok maradék kedvét is a vállalkozásoktól.

Ebben a költségvetés-tervezetben sok-sok milliárdot költ el a kormány teljesen felesleges célokra, ahelyett, hogy arra fordítaná, hogy itthon tartsa, hogy hazahozza a fiatalokat, és hogy támogassa a vállalkozóvá válásukat. Ez egy igazságtalan költségvetés, amit az MSZP-frakció nem támogat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai