Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.13:51:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 130. felszólalás
Felszólaló Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 25:06


Felszólalások:  Előző  130  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetési tervezet vitájának kapcsán én azokhoz szeretnék szólni, akiknek igénye van arra, hogy valóságra alapozott tényszámokon keresztül mutassuk be a 2018-as költségvetés egészségügyi ágazati számait. Előttünk van a 2018-as költségvetés tervezete, végre lehetőségünk van arra, hogy egy teljes összehasonlítást hajtsunk végre két nyolcéves kormányzás tényeken és számokon alapuló eredményeiben, ahol a számok bárki számára ellenőrizhetők, és kideríthető, hogy ki mennyire törődött az egészségügyi rendszer finanszírozásával. Talán megnyugtató választ tudunk adni Tukacs képviselő úrnak is, aki a mai napon a felszólalását azzal kezdte, hogy ezermilliárd kivonás az egészségügyből a Fidesz-kormány idején, és talán meg tudjuk erősíteni Lukács képviselő úr tegnapi fölszólalását, aki valamilyen szinten már elismerte, hogy reálértéken az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásában növekedés figyelhető meg.

Természetesen tudnunk kell azt, hogy egy egészségügyi rendszer finanszírozása hosszú távon nem vonatkoztatható el egy ország gazdaságpolitikájától, éppen ezért nagyon fontos és örömteli, hogy a gazdaságpolitika az elmúlt években igenis eredményeket mutat föl, és ezért az egészségügyre is ez természetesen jó hatással van. A korábbi magas költségvetési hiányt sikerült leszorítani, a korábban növekvő adósságállomány helyett egy csökkenő adósságráta, és jövőre már 4 százalékot is meghaladó gazdasági növekedés jellemzi a költségvetést. Sajnos azonban ténykérdés, hogy 2010 előtt konvergenciaprogram fedőnéven rengeteg pénz került kivonásra az ágazatból, az új kormánynak 2010 után ezt komoly erőfeszítéssel és fokozatosan, az évek folyamán kellett visszapótolnia.

Az egészségügyi költségvetésnek talán a legfontosabb tétele a gyógyító-megelőző ellátások kasszája, idetartozik ugyanis többek között a háziorvosi ellátás, a fogorvosi ellátás, a mentés, a rendelők, a kórházak finanszírozása. Ebben jól látható és nyomon követhető az évek során is a költségvetési tervezetek és a költségvetési törvények vizsgálatánál, hogy 2009 és 2008 között egy év alatt a szocialista kormány idején a gyógyító-megelőző kasszából 38 milliárdot vontak ki, 2010 után a kormány viszont minden évben növelte a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozását, 790 milliárdról 1201 milliárdnál tartunk most a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásában.

Sajnos azonban gyakorlat volt az is, hogy nem nagyon sikerült az E-alapot tervezni a szocialistáknak, és három egymást követő évben bekövetkezett az, hogy az Egészségbiztosítási Alap hiánya a 300 milliárd forintot is meghaladta, ezzel szemben a kormány felelős gazdálkodásának köszönhetően a hiányt sikerült lépésről lépésre csökkenteni, és 2014 óta az E-alap már egyensúlyban van.

(18.00)

Az a helyzet, hogy 2010 után nem volt egyszerű ezt a koncepció nélküli, hitelekre alapozott egészségpolitikát egy megalapozott, valódi forrásokra épülő egészségügyi rendszerfejlesztés irányába állítani. A költségvetés stabilizálása mellett az adósságállományt is rendezni kellett, és 2010 óta több alkalommal is sor került kórház-konszolidációra. A legutóbbi 60 milliárdos támogatással együtt összesen 250 milliárd forintot fordítottunk erre a célra.

Ha a jövő évi egészségügyi költségvetést nézzük, akkor látható, hogy ez már egymás után a második olyan év, amikor többletforrás érkezik jelentős mértékben az egészségügybe, ’17 és ’18 között több mint 100 milliárdot meghaladó többletforrást kap az ágazat. Mint ahogy ígértem, szeretném összevetni a különbséget a két nyolcéves egészségügyi források között, ezért nézzük először az Egészségbiztosítási Alapot.

Az Egészségbiztosítási Alap kiadási főösszege 2010-hez képest 1470 milliárdról 2315 milliárd forintra emelkedik. Ez egy 57 százalékos emelkedés. Ha a pénzromlást is figyelembe vesszük, reálértéken 33 százalékos emelkedés van.

A gyógyító-megelőző ellátásokra 2010-hez képest jövőre már 410 milliárd forinttal több pénz jut, ez egy 52 százalékos emelkedés, ami reálértéken is 29 százalék, szemben a 2002-2010 közötti 0, magyarul nullaszázalékos reálnövekedéssel.

A háziorvosi kassza 2010-2018 között 79 milliárdról 124 milliárd forintra nőtt, ez 56 százalékos emelkedés, ami reálértéken is 32 százalékot jelent, szemben a 2002-2010 közötti 14 százalékkal. Az alapellátás jövő évi többletéből a háziorvosok több jogcímen is részesülhetnek. Az indikátorrendszer felülvizsgálatára, a minőségi munka finanszírozására összesen 6,2 milliárd forintos többlet van, a praxisközösségek kiterjesztésére, ahol a prevenciós rendelés és az egészségfejlesztés is hangsúlyt kapna, 2,5 milliárd forint jut, és a kollegiális vezetői rendszer működésére az eddigi összeg megduplázásával 1 milliárd forint lett betervezve. Ez az idei évhez képest összesen 9,2 milliárd forinttal jelent többet a háziorvosoknak ’18-ban.

Az alapellátás másik fontos részterületén, a védőnői ellátásoknál nyolc év alatt 50 százalékos az emelkedés, 18 milliárd forintról 27 milliárd forintra nő a költségvetési előirányzat. Ez reálértéken egy 27 százalékos emelés. Ugyanez 2002-2010 között csak 19 százalék volt.

A számokból természetesen az is látszik, hogy valójában a kormány hozzákezdett az alapellátás megújításához, és a finanszírozásemelések mellett azonban más figyelemre méltó lépések is történtek az alapellátás megerősítésére, fiatal háziorvosok pályakezdését támogató praxisváltó programra vagy eszköztámogatási programokra.

2018-ban mentésre 17 milliárd forinttal több pénz jut, mint 2010-ben, ez reálértéken egy 50 százalékos emelkedést jelent. Az Országos Mentőszolgálat bevétele 6,7 milliárd forinttal nő, amely tartalmazza azt a 4 milliárdot is, amely a 10 százalékos béremelés fedezete.

2010 óta Magyarországon, el kell hogy mondjuk, és nem elégszer lehet ezt hangsúlyozni, hogy 500 új mentőautó ‑ ami az egész autóállomány 60 százaléka ‑ állt forgalomba, 27 új mentőállomás épült, és 85 mentőállomás újult meg.

Lássuk a kórházakat, szakrendelőket és az erre szánt forrásokat! Ugyanis az összevont szakellátás költségvetési sorát 553 milliárd forintról 811 milliárdra sikerült emelni, ami 47 százalékos növekedés, reálértéken pedig 24 százalék. Ezzel szemben 2002-2010 között az összevont szakellátásra reálértéken 3 százalékot fordítottak. Összevont szakellátásra 2017-2018 között 9,2 milliárd többletforrás érkezik.

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy 2010 után 500 milliárd értékben zajlott egészségügyi fejlesztés, ami szinte az egész országban jellemző volt, ha akarom, Győrtől Gyuláig, Nagykanizsától Nyíregyházáig, vitathatatlan, hogy a kormány jelentős forrásokat és fejlesztéseket biztosított a kórházaknak. Ez mindenki számára a napnál világosabb kell hogy legyen. Tekintettel arra, hogy ezek a fejlesztések elsősorban a konvergenciarégiót érintették, most következhet tulajdonképpen a budapesti egészségügyi ellátórendszernek a megújítása. Meg is indult az előkészítési munka.

A kormány elfogadta az „Egészséges Budapest” program koncepcióját, amelynek lényege, hogy a növekvő források mellett intézményi felújítások és építkezések lesznek a fővárosban, legalább három ‑ két pesti és egy budai ‑ kórházi centrum, és a hozzájuk kapcsolódó társcentrumok fejlesztése történik meg a következő években. A budapesti ellátórendszer modernizálása, új egészségügyi épületek építése és felújítása elsősorban hazai forrásokból valósul meg, minderre a költségvetésben az idei 4 milliárd forint után nem kevesebb, mint 26 milliárd áll rendelkezésre. Tehát 30 milliárd fedezet biztosításával indulhat az „Egészséges Budapest” program, a kórházak megújulása.

Az „Egészséges Budapest” program mellett a költségvetés még két jelentősebb budapesti beruházásról is rendelkezik. Két külön kiemelt fővárosi intézmény ez, az egyik a kőbányai egészségház, aminek a megújítására jövőre 2,5 milliárdot fordítunk; a másik pedig: a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház együttműködésében a szülészeti, nőgyógyászati ellátás és a gyermekpszichiátriai osztály kialakítása valósul meg, és mindehhez kapcsolódik a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztése is. A költségvetés a fejlesztés jövő évre eső részére 5 milliárdot biztosít.

Célunk az aktív kórházi ellátás tehermentesítése is, amelynek egyik eszköze az egynapos sebészeti ellátásoknak a kiterjesztése. Erre a célra a költségvetésből 2 milliárd forint biztosított. Ezen kívül biztosított uniós fejlesztési forrás 8 milliárd az egynapos ellátás fejlesztésére, továbbá megteremtettük az egynapos ellátás fejlesztésének azt a feltételrendszerét, hogy teljesítmény-volumenkorláton felül korlátlan mértékben történik az elvégzett munkának, az egynapos ellátásnak a finanszírozása. Ez azért is fontos, mert 2009-ben még csak 129 ezer esetet láttunk el az egynapos ellátásban, 2014-ben ez az érték már 224 ezerre tehető. Tehát igenis, szükség van ennek az ellátási formának az alkalmazására és ennek a megerősítésére.

A kórházak és a szakrendelők helyzetét segítve, a kormány 8,7 milliárd forintot biztosított a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére, ezzel tehermentesítve a kórházak költségvetését.

Hazánkban a daganatos megbetegedések okozta halálozás egy komoly népegészségügyi problémát jelent. Mindent megteszünk érte, hogy eredményeket érjünk el.

(18.10)

Évente sajnálatos módon mintegy 33 ezer haláleset történik. Százalékos számban viszont megfordult már és csökkenő adatokat mutat, az elvégzett eredményes munka a ráfordítások miatt.

A daganatos megbetegedések visszaszorítását tehát továbbra is kulcsfontosságúnak tartjuk, ezért minden olyan programot támogatunk, ami céljaink eléréséhez szükséges. Ezért új nemzeti programot indítottunk a daganatok kialakulásáért felelős gének vizsgálatának azonosítására és a rájuk ható kezelések kifejlesztésére. Ehhez kapcsolódóan a daganatok korai diagnózisára hatékonyan alkalmazható új, úgynevezett onkogenomikai panelek kialakítása is cél. A programra jövőre 500 millió forint lesz a költségvetésben.

Szintén egy nagyon fontos cél, hogy a májrák visszaszorítása érdekében a hepatitis C-fertő­zé­sek­nek kitett egészségügyi dolgozók térítésmentes szűrését meg tudjuk oldani, szükség esetén kezelésükhöz minden feltételt biztosítsunk. Ehhez 600 millió forintos költségvetési forrás áll rendelkezésre. Az előbb említett két cél megvalósításának érdekében a 2018-as költségvetésben jelenik meg először fedezet.

Emlékezhetünk, hogy az elmúlt években milyen komoly népegészségügyi intézkedéseket tettünk, elég csak az egészségtelen élelmiszerek visszaszorítására, a dohányzás visszaszorítására gondolni. Jövőre ezen a területen is tovább tudunk lépni. Nemrég jelent meg az a kormányhatározat, amely a nemzeti népegészségügyi stratégiához kapcsolódó rövid távú intézkedésekről szól. A szűrővizsgálatokat két évre tervezzük; lakosság közelbe visszük a szűrővizsgálatokat 20 szűrőbusszal. Mellrák-, méhnyakszűrés után a harmadik szervezett országos szűrésként induló vastagbélszűrés és a keringési betegségekre vonatkozó komplex program indítása mind nagy egészségnyereséggel járó lépések lehetnek, és ennek támogatására jelentős, összesen 9,7 milliárd forintos összeg található a 2018-as költségvetésben.

Kérem, engedjék meg, hogy ezután egy kicsit részletesebben beszéljek az egész egészségügyi rendszer talán legfontosabb építőkövéről, a benne dolgozókról. Úgy gondolom, hogy több évtizedes adósságunk van az orvosaink és az ápolóink felé, hogy a munkájukat méltóképpen meg tudjuk becsülni. Ezt az adósságunkat lépésről lépésre törlesztenünk kell, megfelelő munkakörülményekkel és bérekkel. Sajnos korábban erről máshogy gondolkodtak. 2002 és 2010 között egyetlen értékelhető béremelést tudtak biztosítani, és ezt is hitelből tették ‑ emlékszik rá biztosan Mesterházy képviselő úr. (Mesterházy Attila: Abszolút!) ‑, igazi fedezet nélkül, amellyel összességében nagyobb kárt okoztak, mint hasznot, és el is adósították vele ennek alapján is az ágazatot. Nehéz ezeket megérteni szocialista képviselőtársaimnak, mert még világéletükben egyetlenegy egészségügyi költségvetési számot sem tudtak értelmezni (Mesterházy Attila: Á!), és felfogni sem, jó lenne, hogyha szakértői gárdákat alkalmaznának, és esetleg ezek után próbálnának érvelni az egészségügyi számokról. (Burány Sándor: Még egy kis tanítást, ha lehet!)

Most mindez másképp van: 2012-13-as kétlépcsős béremelés és a befagyasztott mozgóbér-kiengedés után tavaly új béremelési sorozat kezdődött. A kormány az egészségügyben működő érdekképviseleti szervekkel hosszas tárgyalások után sikeres megállapodást kötött, amelynek nyertesei az orvosok és az egészségügyi dolgozók lettek. A szakorvosok és az intézményi gyógyszerészek tavaly ősszel 107 ezer forintos béremelést kaptak, ehhez idén novemberben újabb 100 ezer forintos emelés érkezik. Az egészségügyi dolgozók tavaly ősszel átlagosan 26,5 százalékos béremelést kaptak, amit három újabb béremelés követ, idén 12 százalékos, jövőre 8 százalékos és 2019-ben újra 8 százalékos béremelés. Ezzel az ápolók, nővérek bére 2012 és ’19 között átlagosan megkétszereződik. Úgy gondolom, ez egy igen jelentős előrelépés munkájuk megbecsülésére. A 2018-as költségvetésben az egészségügyi béremelésre 58 milliárd forint többletforrás van.

Ne feledjük azt a minimálbért és garantált bérminimumot érintő bérfelzárkóztatási programot sem, amely idén 15 százalékos minimálbér-emelést, a garantált bérminimum 25 százalékos emelését jelentette, jövőre pedig újabb 8 százalékos minimálbér- és 12 százalékos bérminimum-emelés lesz. Igaz, hogy így az egészségügyben is szűkült a különbség a bértáblák egyes elemei között, de az ágazatban is sokakat pozitívan érintett az emelés, ezenfelül így azok az egészségügyi dolgozók is béremelésben részesültek, akiket az egészségügyi béremelés nem érintett, viszont az egészségügyi ellátórendszerben nagyon fontos tevékenységet végeznek kórházainkban, rendelőinkben, például gazdasági-műszaki területeken.

2017. januári adat szerint az egészségügyben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 274 170 forint, ami 18,3 százalékos emelkedés egy év alatt. Ezzel az egészségügyi dolgozóknak az átlagkeresete elérte, sőt meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

Örömteli, hogy az elmúlt években csökkent az elvándorlás az orvosok, ápolók esetében is, 2016-ban 15 százalékkal kevesebb ápoló kérte a szükséges engedélyt, mint egy évvel korábban. És meggyőződésem, hogy ez nem független attól a rezidensösztöndíj-programtól, amit indítottunk 2012-ben, a béremelésektől, amellyel kiszámíthatóbb jövőképet tudunk biztosítani már a dolgozóknak.

Az említett rezidensösztöndíj-programok már futnak hatodik éve. Évente másfél milliárd forintos keretösszeg biztosítja a fedezetét, és ezt a fedezetet további egymilliárd forinttal egészíti ki a ’18-as költségvetés. A pályázati keretek között havi nettó 100-200 ezer forintot kaphatnak azok a fiatal orvosok, akik pályáznak. Az idei jelentkezésekkel együtt már több mint 4500 ösztöndíjasról beszélhetünk.

A béremelések kapcsán, engedjék meg, hogy két csoportra külön felhívjam a figyelmet. A védőnői szolgálatok még az idén az eddigi bérfejlesztések után a továbbiakban is 33 ezer forintos havi pótlékot fognak kapni. A védőnők bérfejlesztési programját ’12-ben indítottuk el, és 2018-ban további 2 milliárd forint biztosítja azt a fedezetet, aminek eredményeként 33 ezer forintos havi pótlékhoz jutnak.

Az Országos Mentőszolgálat dolgozói ugyanúgy emelésben részesülnek. Az OMSZ minden dolgozója január 1-jétől 10 százalékos béremelést kap. Erre a jövő évi költségvetés 4 milliárd forint többletet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy azok a mentődolgozók, akiket a többlépcsős egészségügyi béremelés is érint, ezen felül külön emelésben is részesülnek. Így ez nekik 2016 és 2018 között összesen átlag 67 százalékos emelést jelent.

A béremeléseken kívül örömteli természetesen az is, hogy az okleveles ápolók számára el tudjuk indítani a képzésükhöz az ösztöndíjrendszert, az úgynevezett Mihalicza-ösztöndíjat. Erre a 2018-as költségvetés 500 millió forint forrást biztosít. A képzések már most, ebben az évben elindulnak.

(18.20)

A 2018. évi költségvetés, kimondhatjuk az elhangzottak alapján is, a munkából élők költségvetése. Jól látható, hogy ez vonatkozik az egészségügyben dolgozókra is. Tisztában van vele a kormány, hogy jól működő egészségügy nem képzelhető el a benne dolgozók munkájának elismerése nélkül.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, örülhetünk annak, hogy egy olyan költségvetésünk van, amely kiszámítható, szilárd alapokon áll és nem hitelekből finanszírozott. Stabilitás, fejlesztés, konszolidáció és béremelés: ez jellemzi a kitűzött céljainkat eddigi és jövőbeni munkánk során is. A kormány az egészségügy területén ezekben a célokban hisz, az eddigi költségvetési források is e célok megvalósítását biztosították. A jelen költségvetés is és a jövő évi költségvetési tervezet is teljes mértékben biztosítja ezeknek a céloknak az elérését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek alapján mindenkit tisztelettel kérek, hogy támogassa ezt a 2018. évi költségvetést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  130  Következő    Ülésnap adatai