Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.16:09:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2020.11.16.), 320. felszólalás
Felszólaló Izer Norbert
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 10:32


Felszólalások:  Előző  320  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tekintettel a késői időpontra, megpróbálom nem kihasználni az időkeretet, de igyekszem reagálni a felvetésekre. Bár harmadszor vitatkozunk ugyanarról a témáról, de azt gondolom, hogy érdemes harmadszor is elmondani a kormányzati álláspontot, mivel úgy látom, hogy nem közelednek ezek az álláspontok.Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony három felvetésére reagálnék. Differenciált adórendszer: számtalanszor találkozunk ezzel a javaslattal, hogy milyen adóemeléseket, milyen adódifferenciálást, milyen soksávos kulcsot kellene bevezetni szja-ban, egyéb jövedelemadókban. Én azt gondolom, hogy a magyar adórendszer egyik legnagyobb versenyelőnye az, hogy egyszerű, átlátható, és az egykulcsos adórendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Akármennyire is nézzük a nemzetközi gyakorlatokat, mindenhol azt látjuk, hogy az egykulcsos adórendszer rengeteget egyszerűsít a szabályokon, könnyű, átlátható, az adózók tudnak hozzá alkalmazkodni. Amikor pedig többkulcsos adórendszerről beszélünk, mindig megtörténik a kulcsok szerinti módosítása  nem tudom  a vállalkozói jövedelmeknek, tehát az adózók alkalmazkodnak a kulcsokhoz. Akárhol van egy kulcsváltás, ott mindig valami alkalmazkodás megtörténik. Azt látjuk, hogy akárhol van egy kulcs, bármelyik jövedelemadó-rendszert nézzük nemzetközi viszonylatban, mindenhol a kulcs környékén megáll a teljesítmény. Tehát vagy visszafogják a dolgozók a munkájukat, vagy a vállalkozók megállnak bizonyos szinteknél. Tehát minden többkulcsos adórendszernél ezzel kell szembesülni, hogy ott vélhetően visszafogjuk a teljesítményt.

Azt gondolom, hogy a magyar adórendszer ilyen szempontból rendkívül versenyképes és előnyös, a többletmunkát nem terheli, tehát nem büntetjük azt, hogyha valaki többet szeretne dolgozni. Arányos, egységes adórendszerünk van. Ha valaki kétszer többet keres, kétszer többet adózik. Azt gondolom, hogy ez könnyen átlátható és egy olyan adórendszer, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Az is jól látszódik, hogy az adóbevételek ennek ellenére folyamatosan tudnak nőni, hogy egyre csökkentjük a jövedelemadókat. Társasági adóban is, szja-ban is dobogósok vagyunk az Unióban, és ennek ellenére tudjuk szépen tartani az adóbevételeket, mert azt látjuk, hogy ezeket az adóbevételeket hajlandóak megfizetni a vállalkozások, a feketegazdaság szintjét folyamatosan tudjuk leépíteni. Azt gondolom, hogy áfában világraszóló eredményeket tudtunk elérni azzal, hogy EU-átlag alatti áfarésünk van, és a jövedelemadók tekintetében is, azt gondolom, hogy nagyon jó a hatékonyság, ami a magyar adórendszert illeti.

A multik adóelőnye is elhangzott. Itt visszautalnék Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak az előző vitában megfogalmazott észrevételére, hogy a multik adókedvezményét jelentette az, amikor levittük 9 százalékra az adókulcsot. Hadd emlékeztessek arra, hogy 19 százalék volt a társasági adó kulcsa a korábbi években. Két lépésben tudtuk megtenni ezt a csökkentést. Tehát nap végén mindenkinek, tehát a kicsiknek is, nagyoknak is 19-ről 9 százalékos taokulcsuk lett. Az, hogy a kicsiknek ez előbb megvalósult, azt gondolom, hogy egy jó hír. Tehát ezt beállítani negatívumnak, hogy a kicsik előbb megkapták az adócsökkentést, a nagyok meg később, azt gondolom, ezt inkább fordítva kellene értelmezni, hogy a kicsiknek előbb tudtunk segíteni, nekik 10 százalékra vittük le az adókulcsot, a nagyoknak pedig később egy lépésben 9 százalékra, amit ugyanúgy a kicsik is megkaptak. Én azt gondolom, hogy a multik adóelőnyéről igazából ennyit érdemes elmondani.

Itt kapcsolódnék egy módosító javaslathoz, illetve egy olyan módosításhoz, amely a mostani adócsomag keretében is vélhetően megszavazásra kerül, ez pedig a fejlesztési tartalék szabályrendszere. A fejlesztési tartalék úgy működik, hogy egy vállalkozó, aki nyereséget ér el, félre tud tenni adott esetben tartalékot a jövő évekre. Ha egy beruházást fog megvalósítani a következő évben, akkor ezt a tartalékot nem kell leadóznia a nyereséges évben, hanem majd akkor használja fel, amikor azt a beruházást meg tudja valósítani.

Ennek a fejlesztési tartaléknak gyakorlatilag az értelme az, hogy a profitot megpróbáljuk beruházásra visszaforgatni, és itt tartani az országban. Ezért ezt a fejlesztési tartalékot három lépcsőben felemeltük, és az idei változtatás pedig az, hogy már felső korlátja sincs. Tehát egy olyan nagyon hatékony, mondjuk, akár multi, nemzetközi cég, amely Magyarországon befektet, egy nagyon erős motivációt kapott arra, hogy ezt a profitot itt hagyja Magyarországon. Én azt gondolom, hogy pont ezt kereste képviselő úr is, hogy hogy tudunk olyan intézkedéseket megtenni, hogy a profit itt maradjon az országban. Én azt gondolom, hogy adótanácsadói és adószakmai berkekben az egyik leghasznosabb és leghatásosabb intézkedés ez a fejlesztési tartalék, aminek a határértéke most már el lett törölve, tehát csak a pozitív eredmény a korlátja.

Szintén elhangzott Bangóné képviselő asszony felszólalásában az élelmiszeráfa kérdése. Itt megint nagyon sok vitában elhangzott, hogy hány lépésben történt meg az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése. Én azt gondolom, hogy bemutattuk nagyon sokszor, hogy mindig nagyon célzottan és nagyon fókuszáltan érdemes ezeket az áfacsökkentéseket megtenni, ugyanis alapvetően nem az áfakulcs határozza meg az árakat, ezt is számtalanszor elmondtuk. Ahol úgy látjuk, hogy a piac ezt lehetővé teszi, adott esetben feketefoglalkoztatással vagy feketegazdálkodással érintettebb egy piac, ott tudtuk meglépni ezeket az intézkedéseket. Azt gondolom, hogy nagyon szép eredményeket is értünk el.

A pálinka adómentessége kapcsán pedig szintén, ahogy a Törvényalkotási bizottságban, itt is szeretnék pontosítani, hogy a pálinka az, ami kereskedelmi forgalomba kerülhet. A pálinkán van áfa, a pálinkán van jövedéki adó, és a pálinkán van népegészségügyi termékadó is. Tehát a pálinka egy nagyon erőteljesen adóztatott termék.

Amit otthon a saját gyümölcsből tudunk párlatot előállítani, azon valóban nincs semmilyen adóteher, azért, mert a saját fogyasztásra van. Ezt a példát mondtam. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Olyan, mint a lekvárfőzés, hogy saját fogyasztásra, nem kerül kereskedelmi forgalomba, nem lehet értékesíteni, és azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kitétel, hogy saját fogyasztásra van.

A 86 liter, ami felháborító az ön véleménye szerint, évek óta 86 liter, tehát a ma hatályos szabályokban is 86 liter főzhető otthon kedvezményesen. A változás annyi, hogy uniós szinten ez a kedvezményes adózási lehetőség most nullára le lett csökkentve. Tehát az ez irányú változtatás azt teszi lehetővé, hogy most már adómentesen lehet ezt főzni, de a kedvezményes mennyiség egy literrel sem nőtt a jelenleg hatályoshoz képest, és ami évek óta hatályban van.

Potocskáné Kőrösi Anita kérdésére válaszolva pedig, a kata kapcsán nem gondoltuk meg magunkat. Én azt gondolom, hogy a kata szabályrendszerével kapcsolatban talán az egyik leghosszabb vita volt itt a parlamentben, és látom, hogy még a mai napig is a sajtóban is nagyon sok megkeresés érkezik, hogy hogyan módosuljon ez az intézkedés, viszont mindig egy jól körülhatárolható szakmai szervezet tollából jönnek ezek a javaslatok, akik sérelmezik ennek a változtatásnak a jóságát. Ellenben egy nagyon széles társadalmi és nagyon széles szakmai egyeztetés előzte meg ezt a vitát.

Az, hogy Parragh elnök úr hirtelen ötletéből fakadóan jött ez az intézkedés, erre is utaltam már korábban, hogy a katamódosítást több mint másfél éves szakmai egyeztetés előzte meg. Legalább 12 eltérő javaslat volt napirenden, és azt gondolom, hogy nagyon alaposan végigelemeztük a hatásmechanizmusát, kit hogyan fog érinteni, illetve, hogy milyen mozgások vannak a kata használata kapcsán.

Azt is látni kell, hogy a kataválasztóknak most már az utóbbi években több mint a fele munkaviszonyból érkezett. Tehát jól látszódik, hogy a kata egy olyan adóelőnnyel rendelkezik, ami elszívja már a munkavállalókat a munka világából. Én azt gondolom, egy olyan adóelőny van itt kihasználva, ami soha nem volt a jogalkotói szándék. Én azt gondolom, hogy ezt a jogalkotói szándékot próbáljuk meg most visszaterelni vagy megpróbálni a szabályhasználatot visszaterelni az eredeti jogalkotói szándékba.

Szintén nagyon fontos azt megjegyezni, hogy a legfontosabb az, hogy a lakosságnak értékesítő kis katások, akik tényleg napi szinten öt-tíz-húsz ügyfelet szolgálnak ki, akiknek ezzel viszonylag nagy adminisztrációs terhük van, hogy nem egy hónapban egy számlát állítanak ki, mondjuk, 1 millió forintról, hanem naponta jön be hozzá egy vendég, mondjuk, egy hajvágásra, vagy egy kozmetikushoz vagy egy masszőrhöz, én azt gondolom, hogy az ő tevékenységüket kell a lehető legkisebb adóteherrel és a lehető legkisebb adminisztrációs teherrel támogatni.

(22.00)

Ezért a mostani szabályváltoztatás kifejezetten azt próbálja meg ösztönözni, hogy ez a kör, aki sok kis értékű számlát állít ki, egy forinttal ne fizessen többet, mint idén, és egy perccel ne legyen több adóadminisztrációja, mint idén. Azt gondolom, hogy a lehető legjobban célzott módosítást találtuk ki a szakmával együttesen, a kamarával együttesen, ami pont azt a kört fogja egy kicsit magasabb adóteherrel ösztönözni arra, hogy ne feltétlenül a munka alternatíváját találják meg ebben az adónemben.

Azt fenntartom továbbra is, hogy azt gondolom, hogy ez egy elegáns kiegyenlítő adó. Büntetőadó alatt sokan azt gondolnák, hogy ez egy olyan adó, amely a tevékenységet eltiltja, mivel már nem lehet a tevékenységet végezni. A múltkori részletes vitában százalékra pontosan bemutattam, hogy milyen adóterheléssel kell számolni, mondjuk, hárommillió forintos bevételnél, négynél, ötnél, hatnál, tizenkettőnél, és az látszódik, hogy ez a huszon-egynéhány százalékos adóteher megy föl 26 százalékra. Tehát a kata 12 millió forintos bevételnél is 26 százalék körüli adóékkel terhelődik, szemben, mondjuk, a munkabérnek a negyven-egynéhány százalékos adóékével. Tehát azt próbáltam meg megmutatni, hogy a kata még 12 millió forintnál is, még 20 millió forintnál is kedvezőbb, mint bármi más.

Tehát szó sincs arról, hogy egy olyan adóintézkedés lenne bevezetve, amely ellehetetleníti a katásokat, valójában egy olyan adóintézkedést hoztunk meg tavasszal, ami a terheket valamilyen szinten korrektebbé teszi, és arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy ha munkaviszony vagy megbízási jogviszony típusú ügyletet köt, akkor azt munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban tegye. Egyébként ez a munkavállalók alapvető érdeke is, mert így akkor lesz nyugdíjuk, lesz táppénz, lesz a munka törvénykönyve adta biztonság, ami egy vállalkozói létben nem garantálható.

Még egyszer meg szeretném köszönni egyébként a kormányoldali támogatásokat, és a részletes vita szakaszában is nagyon sok pozitív észrevételt kaptunk, és én is jó szívvel ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  320  Következő    Ülésnap adatai