Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.05:50:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2020.11.16.), 306. felszólalás
Felszólaló Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:55


Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a Mezőgazdasági és a Gazdasági bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményeket ismertetném, elmondom, hogy a Költségvetési bizottság ülésén én magam hogyan fogalmaztam.Ugyanis, amikor a plenáris ülésen az általános vitában tárgyaltuk a 2019-es zárszámadást, akkor egy olyan hurráoptimista jelentést hallottunk, amely az önök kormányzását most már évek óta jellemzi. Én viszont arra hívtam fel a figyelmet a Költségvetési bizottság ülésén, hogy 2019. október 13-án volt egy többmilliós közvélemény-kutatás. Akkor több millió magyar ember döntött úgy, hogy az önök kormányzása, gazdaságpolitikája nem megfelelő. Ugyanis ezen az önkormányzati választáson városokban és különösen a fővárosban ellenzéki vezetésű településvezetést választottak. Ez nem véletlen, ebből kellene tanulni és megfogadni azokat az intelmeket, amelyeket mi az ellenzéki padsorokból önöknek elmondunk. Ugyanis azt látjuk, hogy a kistelepüléseken, ahol a „Magyar falu” programon keresztül gyakorlatilag függőségi viszonyt alakítottak ki a polgármesterek és a kormánypárti országgyűlési képviselők között, az meghatározza az emberek álláspontját, és a választópolgárok gyakorlatilag egy alternatív valóságban élnek. Csak azt hallják a közmédiából, hogy minden hurrá, jó, minden fejlődik, semmi probléma. Aztán itt látjuk a válság éveiben, hogy igenis vannak problémák, és a 2019. évből lehetett volna tartalékolni.

Lehetett volna arra tartalékolni, hogy majd amikor eljönnek ezek a nehéz idők, akkor legyen pénz béremelésre, az egészségügyre, az oktatásra, és végre segítsenek azokon az embereken, akiknek erre szükségük van.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Először a Mezőgazdasági bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményt szeretném ismertetni. Felelőtlen költekezés, felesleges dolgokra, súlyos következményekkel. Úgy gondolom, ez a mondat mindent elmond arról, amit 2019-ben a költségvetés számai mutatnak. A ’19. év jó év volt pénzügyi szempontból, a kormány mégsem tartalékolt. Az oktatásban, a szociális szférában nem jutott erőforrás a fejlesztésre, a hazai piacra termelő kisvállalkozások megerősítésére sem fordítottak megfelelő összegeket, hiszen ott mindig lenne hely a forrásoknak. Csökkent a finanszírozása a környezetvédelemnek, ami egész egyszerűen gyalázatos. Másként ért volna minket a válság, egy stabilabb, válságállóbb gazdaságot, társadalmat és közszférát talált volna, ha önök azt a temérdek pénzt, amit felesleges beruházásokra fordítottak, ezekre a célokra költötték volna. Kimaradt a szociális szektor, az önkormányzati szektor és az erőforrásaink védelme is.

(21.00)

A költségvetés fő számaiból az államháztartási hiányon kívül semmi sem teljesült. Úgy látszik, a kormány még mindig nem veszi komolyan a környezetvédelem és a fenntartható mezőgazdaság jelentőségét. A vidéki hálózatok fejlesztése is jócskán elmaradt a tervezett, illetve az előző évi adatoktól. Ez nehezíti az amúgy is nehezebb gazdasági helyzetben lévő vidéki térségek helyzetét. Nagyon fontos lenne, hogy a vidéki mezőgazdasági hálózat ki legyen építve annak érdekében, hogy a gazdák rendelkezésére álljanak az ezekből eredő infrastruktúrák. Sok olyan, környezetvédelmi szempontból fontos kiadás maradt el, amire szükség lenne a fenntartható mezőgazdaság létrehozásához. Nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a kistermelők helyzetének javítására, a rövid ellátási láncok támogatására és minden olyan lépésre, ami a vidéki gazdák és a gazdaság helyzetét javítja. Ezt önök nem tették meg 2019-ben, és ahogy látjuk, 2020-ban sem.

Most pedig a Gazdasági bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményt szeretném ismertetni. Évek óta visszatérő problémája a költségvetésnek, hogy azt a gazdasági adatok ismerete nélkül, jóval előre nyújtja be a kormány, így gyakorlatilag költségvetési tippjátékként működik, és nem valódi költségvetésként. Ez látható a jelenlegi zárszámadás esetén is. A 2019. évi zárszámadásból kitűnő egyik legjelentősebb probléma a jóléti kiadások költségvetésen belüli arányának csökkenése. A jóléti funkciókra  mint az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás  2018-ban az államháztartás kiadásainak 57,8 százalékát fordították, ez ’19-re 56,2 százalékra csökkent. Csökkent tehát az oktatásra és az egészségügyre fordított forrás is.

A jóléti kiadások arányainak csökkenése azért is látványos, mert mindez az adóbevételek növekedése mellett történt. Ez a csökkenés azt is jelentette, hogy számos olyan stratégia, átfogó célkitűzés nem valósult meg 2019-ben, amire egyébként szükség lett volna. Így elmaradt a szociális védőháló megerősítése is. Az egészségügy területén belül a kormány nem hajtott végre jelentős strukturális átalakításokat sem az alapellátás, sem a szakellátás területén, és nem oldotta meg a fogorvosok praxisfinanszírozásának problémáit sem, és elmaradt a rendvédelmi dolgozók illetményalapjának növelése is.

Hát, azt látjuk, hogy mi az, amit önök nem tettek, és mi az, amit tettek. Jelentős források jutottak a kormányzati kommunikációra, a presztízsberuházásokra és a kormánypárti vezetésű városok támogatására. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai