Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.11:35:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2020.11.16.), 262. felszólalás
Felszólaló Héjj Dávid Ádám (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Törvényalkotási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 3:10


Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. november 12-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/13263. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő javaslat két korábbi törvény módosítását tartalmazza, egyrészről az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, másrészt az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételéről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítását. A törvényjavaslat legfontosabb eleme, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a hazai klímapolitikai szabályozás, valamint az új rendelkezés törvénybe iktatása megerősíti azokat a törvényi kereteket, amelyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgálják.

Tisztelt Ház! A kormány kiemelt célja környezetünk védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem. Az előttünk fekvő javaslat egy újabb lépés annak érdekében, hogy Magyarország 2050-re elérje a teljes klímasemlegességet. Nem csupán a kötelezettségvállalásról van szó tehát, hanem határozott cselekvésről is.

(19.00)

Magyarország már eddig is jelentős, 1990-hez képest közel 33 százalékos kibocsátáscsökkenést ért el. Az Unió tagállamai közül hazánk az elsők között volt, ahol törvényi szinten is rögzítésre került egy ambiciózus, ámbár reális, 40 százalékos 2030-ig elérendő kibocsátáscsökkentési cél. Ezt Magyarországon kívül nagyon kevés tagállam mondhatja el magáról.

Néhány héttel ezelőtt az Európai Bizottság javaslatot tett az EU-s országok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére, a Bizottság által javasolt 55 százalékos, illetve az Európai Parlament által javasolt 60 százalékos üvegházhatásúgáz-kibocsátási cél azonban nem az egyes tagállamokra vonatkozik, hanem az Európai Unió egészére. Közös teherviselésre van tehát szükség, hiszen a kitűzött cél csak akkor érhető el, ha az EU együttes erővel lép fel a klímaváltozás elleni küzdelemben. Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik, amely eddig úgy tudta csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátását, hogy a gazdasági teljesítménye eközben folyamatosan nőtt. 2018-ban 5,1 százalékos GDP-növekedés mellett 0,9 százalékkal sikerült csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2019-ben pedig 4,5 százalékos növekedés mellett 0,3 százalékos volt a csökkenés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azon dolgozunk, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek az egyes tagállamok között igazságos és arányos kötelezettségvállaláson alapulnak. A legfontosabb cél azonban az, hogy ne háruljon a magyar családokra többletteher, miközben más európai uniós országok alulszerepelnek a klímavállalások terén. Éppen ezért a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai