Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.13:57:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2020.11.16.), 248. felszólalás
Felszólaló Farkas Sándor (Fidesz)
Beosztás Agrárminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 6:00


Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megint egy olyan pillanatnak vagyunk a részesei, ami ritkán adódik a Parlament falai között, hogy vannak olyan törvények, amelyek, mondhatni, teljes ellenzéki támogatással is bírnak. De itt nem szeretnék megállni, mert ha most visszatekintünk az elmúlt két évre, szinte nem volt olyan, agráriumot érintő törvény, amely ezzel a felhatalmazással ne bírt volna. Majdnem mondhatom azt, hogy szinte kivétel nélkül azok az agrártörvények, amelyeket az Agrárminisztérium a magyar agrárkamarával, illetve a gazdakörök országos szervezetével közösen együtt beterjeszt a parlament elé, azok olyan széles társadalmi vitákon, együttműködéseken, szakmai alapokon működnek, amelyekben, úgy gondolom, hogy az ellenzéki képviselők sem találnak úgymond komolyabb kifogást, mivel valahol a háttérben az ő gondolatuk is a szakmaiságból eredően, az adott szakmai érdekképviseletek vonatkozásában úgymond beépülhet, beépül ezekbe a törvényekbe.

Ugyanakkor ez részben természetesen politikai törvény, de önmagában egy rendkívül fontos olyan törvénynek vagyunk a vitáján, ami hosszú évek, vagy talán mondhatnám, évtizedek óta is hiányosságként, akadályként működött, és azok az értékhatárok, amelyek ma felemelésre, kitolásra kerültek, remélhetőleg felszabadítják azt az erőt, amellyel a megújulás, a versenyképesség ennek a gazdarétegnek, gazdatársadalmi rétegnek is ad egy újabb felemelkedést, egy újabb úgymond kitörést, ha talán nem is helyes ez a kifejezés.

Ebben az esetben, amit képviselő asszony felvetett, hogy a generációváltás és a generációk kérdése, itt jön elő az a kérdés, hogy ha egy ilyen lehetőséggel bírnak gazdatársaink, biztos vagyok benne, hogy mindenki számára kézzelfoghatóvá válik, hogy igenis megéri az agráriumban dolgozni, megéri az agráriumban azt a tevékenységet folytatni, amit mi nem is szakmának, hanem élethivatásnak tekintünk. De mégis azt kell mondjam, hogy örülök annak, hogy ha ezek a kérdések ilyen közös nevezőre jutnak, és még egyszer mondom, hogy olyan széles körű megvitatásra kerülnek ezek a törvények, amelyek szinte a társadalom minden rétegébe eljutnak.

Az, hogy az ellenzéki képviselők és pártok is támogatják ezt a törvényt, úgy gondolom, hogy kimondottan szerencsés és kedvező számunkra. Ez is bizonyítja azt, hogy ez a törvény milyen módon került ismét a parlament elé. Öntözési törvény, osztatlan közös tulajdon és sorolhatnám, mennyi olyan törvényünk volt az elmúlt években, amelyek régi vitákat, régi gondokat, nehézségeket tudnak úgy megoldani, hogy közös nevezőre jutunk. Azt gondolom, hogy ez a leghelyesebb.

(18.30)

De engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebből az igen sok TAB-os, vagyis törvényalkotási bizottsági módosítóból, ami bekerült vagy a bizottsági ülésen elhangzott, néhányat kiemeljek, már csak azért is, mert ez nem hangzott el a Parlament falai között, vagy csak részben került utalás erre.

Ennek egyike talán az, amit LMP-s képviselőtársunk, frakcióvezető asszony is elmondott, annak a lehetősége, hogy a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történő termékfeldolgozás is őstermelői tevékenységnek minősüljön, és ezáltal a kedvezményes adózás körébe essen, ha nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, -előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget. Tehát úgy gondolom, hogy ez az a kérdés, amiben teljes mértékben is egyet tudunk érteni.

Volt egy másik felvetés, annak a lehetőségét is figyelembe vettük, hogy az őstermelő helyett az értékesítés során eljárhat a közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja. Hát, azt hiszem, hogy ez is teljesen életszerű javaslat volt.

A következő a jogsértés esetén kiszabásra kerülő szankciók esetében a mérlegelési szempontok figyelembevétele, az őstermelői nyilvántartás adatkörének teljeskörűsége, az őstermelők családi gazdasága vonatkozásában a kamarai tagdíj fizetésének a szabályait hogyan kell végrehajtani.

Az agrárkamaráról is esett néhány szó ebben a törvénymódosításban, ami  kicsit talán önkritikusan mondjuk  nem biztos, hogy pont ebbe a törvénybe illeszkedik, de mivel ez szükségessé vált, éppen ezért ebben az agrártörvényben került ez megfogalmazásra. Erről már egy új törvényt most nem kellett volna nyitni, itt ebbe a törvénybe bekerült, és úgy gondolom, hogy ez a kamarai kérdést is jelentős részben rendezni tudja, és ezzel is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, illetve tagjainak nagyon sokat tudunk segíteni.

Itt még a méhészek kedvezményes adózásával kapcsolatban is történt egy módosítás, ami szintén elfogadásra került.

Éppen ezért, azt hiszem, ez is azt mutatja, hogy milyen széleskörűen próbáltunk, próbált a bizottság is, a kormányzat is támaszkodni a bejövő javaslatokra, és ez már azt is jelenti, ahogy én itt érzékeltem a mai felszólalásokból, hogy a holnapi nap során valóban ezt a törvényt elfogadják.

Köszönjük szépen a javaslataikat, köszönjük a módosítókat és azt a támogatást, amely által az agrártörvények ilyen támogatásra kerülnek a magyar parlamentben. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai