Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018-as költségvetés honvédelmi fejezetéről szeretnék beszélni, illetve az ehhez kapcsolódóan benyújtott módosító javaslataimról is ejtenék szót.

Elöljáróban annyit lehetne mondani, hogy a honvédelmi fejezet sajnos most sem tartalmaz újdonságokat, nem történt áttörés a hadsereg tekintetében semmilyen szempontból. Amennyivel több forrás jut a honvédelemre, azt nagyjából lefedik a tömeges bevándorlás okozta válsághoz kapcsolódó kiadások, viszont sem komoly haderőfejlesztési program nincs, de még ennek a csíráját sem találjuk a jövő évi büdzsében, a hadseregben tapasztalható létszámhiány sem fog csökkenni, és katonáink anyagi megbecsültsége az előirányzott csekély emelések dacára komoly csorbát szenved.

Azt tudni kell, hogy Magyarországon 2006-2015 között több mint 30 százalékkal csökkentek a katonai célú kiadások, és itt négy év szocialista és öt év fideszes kormányzásról beszélünk. Itt látszik, hogy a honvédség elsorvasztásáért egyaránt felelős az MSZP és a Fidesz is. Sovány vigasz az, hogy az idei és a jövő évi költségvetésben minimális növekedést tapasztalhatunk, ami, ahogy már említettem, leginkább a migránshelyzetnek tudható be, a GDP 1 százaléka körüli, honvédelemre szánt összeg a jövőre.

Önök, kormánypárti politikusok, szívesen hangoztatják azt, hogy a nemzetközi kötelezettségeket be kell tartani. Ezúttal ismételten felhívom a figyelmüket arra, hogy a NATO elvárása az, hogy a GDP 2 százalékát költsük honvédelmi kiadásokra. Ebben a költségvetési tervezetben, ahogy már említettem, 1 százalék körüli honvédelmi kiadásról beszélünk, de ezzel nemcsak a NATO-elvárást teljesítjük alul, hanem azt is tudni kell, ahhoz, hogy a haza védelmét ellátni képes honvédségünk legyen, a mai helyzetünkben néhány éven keresztül 3 százalékhoz közelinek kellene lennie ennek az aránynak, ehhez képest pedig végképp elfogadhatatlan a honvédelmi fejezet főösszege.

Az Alaptörvényünk úgy fogalmaz, hogy a honvédeket áldozatvállalásukkal arányos illetmény illeti meg. Ez a béremelések ellenére még mindig nem teljesül. Szeretnénk, ha a jövőben a katonák áldozatvállalásával arányosan emelnék a fizetésüket. Fontos lépés lenne, ha a honvédelmi illetményalapot megemelnék. Jelenleg a honvédelmi illetményalap a tervezet szerint 2018. január 1-jétől 43 110 forint. A benyújtott módosító javaslatunk szerint ez 55 ezer forintra emelkedne. Ez azért is lényeges, mert az emberek számára anyagi szempontból is vonzóvá kell tenni a katonai pályát. Kérem, hogy támogassák ezt a javaslatunkat.

A létszámkeret továbbra sincs felöltve, elmaradunk az előirányzattól, ráadásul a hadra fogható katonák létszámában sincs előrelépés, a létszámhiány tartósnak mondható. Ahhoz, hogy ez változzon, az illetményemelésen túl rendszerszintű változásokra lenne szükség.

A honvédelmi költségvetés legnagyobb hiánya a fejlesztések kicsi száma, illetve a fejlesztésekre költött kevés összeg. Ráadásul fejlesztésként könyvelik el a Gripen-lízinget is, ami évi 30 milliárd forintot tesz ki. Ha ezt levesszük belőle, akkor a fejlesztésekre a honvédelmi költségvetésnek alig 10 százaléka jut. Ideális arány az lenne, ha 40 százaléknyi személyi, 30 százaléknyi dologi és 30 százalék fejlesztési kiadás lenne, de ez az arány úgy el van torzulva, hogy közel 50 százalék a személyi, 40 százalék a dologi, és ahogy az imént is említettem, csak 10 százalékot költünk fejlesztésekre, így lehetetlen ütőképes haderőt építeni. Ez az út a hadseregünk leépítése felé halad, ahogy az elmúlt 27 évben folyamatosan. Haderőfejlesztésre is komoly összegeket kellene költeni a kormánypropaganda helyett például. Erre több módosító javaslatunk is irányul.

A jövő évi költségvetésben sem szerepel a helikopterbeszerzésre szánt összeg. Ezt már régóta lebegteti a kormány, kérdésünk az, hogy mikor lesz kiírva az a tender, és honnan lesz rá pénz, ha nem szerepel a költségvetésben. Ne csak a szállítóhelikopterekről beszéljünk, hanem arról is, hogy a Mi-24-esek kivonásával nincs harci helikopterünk sem, tehát a tűztámogatás egyik jelentős formája megszűnt gyakorlatilag. Ezzel kapcsolatban mik lennének a kormányzati tervek? Azért is fontos kérdés ez, mert már 2011-ben szó volt erről, mármint a forgószárnyas beszerzésről, és tavaly vagy tavalyelőtt nagy dérrel-dúrral bejelentették, hogy a kormány támogatja ezt és megvan rá a pénz. A kérdés az, hogy hol. Körülbelül 130 milliárd forintról beszélt a honvédelmi miniszter, ami a honvédelmi költségvetés egyharmadát teszi ki. Itt komoly kérdőjeleink vannak.

Amit sokszor hangoztattak már, a Jobbik minden külföldi, idegen érdekek mentén zajló katonai fellépést ellenez. Történelmünk során mi is megtapasztaltuk, milyen az, amikor idegen csapatok állomásoznak hazánk területén. Ezért sem engedhetünk abból az alapelvből, hogy ne legyenek magyar katonák külföldön idegen érdekekből. Általános probléma, hogy a külföldön, terroristák által fenyegetett területeken szolgáló katonai erőink akár békefenntartói, tanácsadói vagy katonai szerepkörben való alkalmazása veszélyezteti hazánk biztonságát és az ott szolgáló katonák életét. Bár nem mindegy a szerepvállalás milyensége, természetesen nem utasítunk el minden külföldi szerepvállalást, a szolidaritás jegyében megfigyelői, tanácsadói szerepkört vállalni lehet, segélyszállítmányokat küldeni szintén tanácsos, de a fegyveres részvételt mellőzni kellene a jövőben.

Itt főként az iraki szerepvállalásról beszélek, az Iszlám Állam elleni fellépésről, amit nemrégiben hosszabbított meg a kormányzat, a Demokratikus Koalícióval karöltve szavazták meg annak idején is ezt a javaslatot, és ezúton is követeljük azt, hogy a Magyarország számára veszélyt jelentő és a magyar érdekeket nem képviselő missziókat fel kell függeszteni, meg kell szüntetni, és az itt megspórolt összegeket pedig haderőfejlesztésre kellene átcsoportosítani.

Beszélnünk kell a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumról mint pozitív példáról. Ez az ország egyetlen katonai középiskolája, ahol többszörös a túljelentkezés, ezért kiemelt támogatást érdemel. Az iskola épületének és felszereltségének fejlesztésére köteles áldozni az állam. Ezzel párhuzamosan a képzési létszámot is lehetne bővíteni, és ezt a Honvédelmi Minisztérium fejezetén belül meg is lehetne oldani. Erre vonatkozóan is van módosító javaslatunk.

Az egyik módosító javaslatom a hadiiparunk fejlesztésére irányul, de beszélhetnénk a hadiipar feltámasztásáról is, hiszen az elmúlt 27 év kormányai kártékony munkájának köszönhetően a hadseregünkkel párhuzamosan ezt is elsorvasztották. Állami szinten kellene kézbe venni ezt a kérdést, hiszen ezzel nemcsak egy fontos területen törhetne be hazánk a nemzetközi piacra is, de komoly munkahelyet teremtő funkció is lehet a védelmi iparunk felélesztésének.

A hadiipar pedig nemcsak fegyver- és lőszergyártásról szól, hanem katonai technológiáról, harci járművek, fegyverek alkatrészeiről vagy egyenruháról és gyakorlóruházat-gyártásról is. Ha itthon gyártott minőségi termékekkel szerelnénk fel hadseregünket, és ezen túl még exportra is tudnánk gyártani, akkor a magyar gazdaság erősödéséhez hozzájárulhatna ez az ágazat.

Az egyik legfontosabb módosító javaslatunk ebben a témában, a honvédelem témájában az önálló határőrség felállításához kapcsolódik. A 28 uniós tagállam közül Magyarország az egyetlen, ahol nincs határőrség, pedig földrajzi elhelyezkedésünk és a nemzetközi helyzet is erősen indokolná ennek a szervezetnek a felállítását. Téves az az érvelés, hogy a rendőrség vagy éppen a honvédség önmagában is el tudja látni ezt a feladatot. Zavart okoz a déli határszakaszon a különböző rendőri egységek áthelyezése, a más megyéből levezényelt rendőröknek nincs meg az a helyi és személyi ismerete, ami a hatékonysághoz kellene.

(9.00)

Ezért önálló határőrség esetén az ott szolgálatot teljesítők ott élnének, a környéken élnének, kiváló hely- és személyismerettel rendelkeznének, akár embercsempészet, akár más bűncselekmények esetén nagyobb hatékonysággal tudnának eljárni. Véleményünk szerint körülbelül 8 ezer fős határőrséget kellene felállítani a schengeni határszakaszokon. A módosító javaslatunk első körben egy 4-5 ezer fős szervezettel számol, ennek a támogatásával hosszú távon megoldható lenne a határaink védelme.

Az önkéntes tartalékosokkal kapcsolatban is történtek jogszabályi változások a közelmúltban, ami által vonzóbbá kívánja tenni a minisztérium ezt a szolgálatot. Ezekre szükség is volt, mi is támogattuk, de olyan információk is jutottak a birtokunkba, hogy sorozatban szerelnek le az önkéntes tartalékosok, illetve az se világos, hogy mely korosztály az, amelyik jelentkezik erre a szolgálatra, gyakorlatilag mely korosztály végzi el ezt a szolgálatot; valószínűsíthetően a 45 év felettiek vannak többségben. Ezeken az arányokon is változtatni kellene, és javasolnánk ismét az önkéntes katonai alapkiképzés lehetőségének a bevezetését, amit már korábban is megtettünk, illetve kíváncsian várjuk a fejleményeket ezzel kapcsolatban, hogy mikorra várható az, hogy a felállított területvédelmi egységekben 20 ezer önkéntes fog tevékenykedni.

Összességében, annak ellenére, hogy a tárca kommunikációjába örvendetes elemek kerültek az elmúlt két évben, a gyakorlati tevékenységben ez alig érződik, és ezt tükrözi a honvédelmi költségvetés is, ami csalódást keltő a számunkra. A honvédelem területén mindenképpen több tennivaló van, ezt módosító javaslataink formájában benyújtottuk az Országgyűlésnek, és kérném a képviselőtársaink támogatását ebben az ügyben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)