Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.13:30:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

250. ülésnap (2017.10.24.), 100. felszólalás
Felszólaló Szávay István (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:17


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Majdnem napra pontosan öt évvel ezelőtt kérdeztem miniszterelnök urat arról, hogy számos, részben vagy egészében magyar állami tulajdonban lévő cég, mint például a CBA, MOL vagy az OTP, sokszor nem hajlandó foglalkozni azzal, hogy a környező országokban, de legalább azok magyarlakta területein működő fiókjaiban, üzleteiben vagy töltőállomásain magyar nyelven is tudó alkalmazottai, magyar nyelvű feliratai és reklámújságjai legyenek.

Miniszterelnök úr akkor azt válaszolta, a magyar állam ezeknek a cégeknek nem adhat utasításokat a nyelvhasználatra vonatkozóan, miközben egyébként azon felvetésemet nem vitatta, hogy nevezettek piaci előnyt kovácsolnak abból, hogy a helyi magyar közösség őket magyar vállalatként azonosítja. A pénzükre tehát utaznak, de az identitásukat és a kivívott jogaikat nem tisztelik.

Bár történt némi előrehaladás például a MOL erdélyi töltőállomásai tekintetében, még ma is hajmeresztő történetek keringenek e vállalatok magyar nyelvhasználathoz való hozzáállásáról. A Felvidéken működő OTP például százezreket sokkolt magyar színészekkel eljátszott szlovák nyelvű reklámfilmjeivel, vagy a Révkomáromban megjelent, kizárólag szlovák nyelvű plakátjaival. Legutóbb pedig a somor­jai fiókjukba durva szidalmazások közepette rendőrt hívtak egy magyar a hölgyre csak azért, mert ő magyar nyelvű ügyintézést kért, egyébként pont a Bethlen Gábor Alap által elutalt oktatási-nevelési támogatások felvétele kapcsán.

Öt év alatt tehát nem sikerült sokat változtatni e cégek nyelvpolitikai hozzáállásán, ráadásul egy olyan bank vonatkozásában sem, amely százmilliárdos nagyságrendben kezel külhoni magyaroknak szánt állami támogatásokat vagy hiteleket, és ezáltal jelentős bevételekre tesz szert. Egy felcsúti VIP-páholyos szotyolázás közben akár ez is szóba kerülhetne Orbán Viktor és Csányi Sándor között.

Kérdezem tehát a fentiek alapján államtitkár urat, miért nem foglalkozik továbbra sem a kormány azzal, hogy a külhonban is működő, részben vagy egészében magyar tulajdonban álló cégek kiemelt figyelmet fordítsanak magyarul is tudó alkalmazottak felvételére és magyar feliratok használatára, illetve mi a kormány álláspontja az OTP somorjai fiókjában történt felháborító és vérlázító eset kapcsán. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai