Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.11:43:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

342. ülésnap (2014.02.13.), 90. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Önálló indítvány indokolása
Videó/Felszólalás ideje 6:10


Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk a '80-as évektől fokozatosan súlyosbodó demográfiai problémával néz szembe, amellyel a maga eszközeivel minden kormány igyekezett megküzdeni. Így volt ezzel az önök által sokat szidott szocialista kormány is abban a bizonyos 8 évben. A családi pótlék mintegy háromszorosára nőtt ebben az időszakban, óvoda-, bölcsődefelújítások történtek, többek között európai uniós forrásokból. A legrászorultabbaknak ingyenes volt az étkeztetés óvodákban, általános iskolákban, bölcsődékben, és egyébként ott volt a lehetősége az adójóváírásnak a legnehezebb sorsú családok esetében. Tehát ők több jövedelemhez jutottak, ezáltal az ott felnövekvő gyermekek is több forráshoz jutottak.

Önök tulajdonképpen egyetlenegy megoldást gondoltak erre a demográfiai problémára, ez az egykulcsos adóval kombinált családi adókedvezmény rendszere, amely a leggazdagabb 10-15 százaléknak nyilvánvalóan jó megoldás volt, hiszen sok családban több százezer forint pluszjövedelemhez jutottak, de egyébként az ezzel párhuzamosan növekvő élelmiszerárak, egyéb terhek - például az áfa is Európa-csúcs már Magyarországon - ellehetetlenítették a legnehezebb sorban levő családokat, és ezek a családok a családi adókedvezményt nem tudták igénybe venni, főleg ha több gyermeket neveltek, 3-4 vagy 5 gyermeket.

Mi ezt mondtuk már a ciklus elejétől, hogy ez így nem jó, ez így nincs rendben, hiszen a gazdagabb így még gazdagabb, a szegényebb még szegényebb lesz, és ráadásul ez a társadalom, amit önök építettek, nem családbarát társadalom. Így nem lehet segíteni azon a helyzeten, amiben az ország van, nem lehet megoldani a demográfiai problémát.

Tettünk javaslatokat, de mindig elutasították ezeket a javaslatokat. Ha jól emlékszünk, úgy nagyjából tavaly ősszel kaptak észbe. Egyrészt bejelentették, hogy kiterjesztik a járulékokra a családi adókedvezményt, másrészt pedig egy demográfiai, népesedéspolitikai programot jelentettek be jó sok hibával, persze ezek jelentős elemeit mi is támogattuk, így a gyed extrát is, de nagyon sok olyan észrevétel érkezett már a parlamenti tárgyalása során is a jogszabályhoz, amelyeket önök nem vettek figyelembe, lesöpörték az asztalról.

Az egyik ilyen a bölcsőde igénybevételével kapcsolatos: gyeden lévő szülők nem kérhetik gyermekük napközbeni elhelyezését. Ez nyilvánvalóan ellentmond annak, hogy a dolgozó szülők is bátrabban vállaljanak újabb gyermeket, hiszen így hátrányba kerülnek. Tulajdonképpen arra ösztönzi ez a helyzet őket, hogy minél tovább maradjanak otthon, ez pedig a munkaerőpiacon a majdan felcseperedő gyermekek nevelése kapcsán az ő helyzetüket rontja. Ez semmiképpen nem jó. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke felhívta erre a figyelmet, a szaktárca nem kérte ki előzetesen a véleményüket. Úgy ítéljük meg, hogy a helyzetet orvosolni kell.

A második probléma az eredeti javaslatukkal - és ezt orvosolnánk - a dupla gyes kérdése. A családok támogatásáról szóló törvény úgy szól, hogy gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn, eszerint tehát jogosult a szülő a két gyesre. Az önök új jogszabálya azonban úgy fogalmaz, hogy a gyermekgondozási támogatás havi összege független a gyermekek számától, azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Tehát nem egyértelmű a helyzet. Erről több napilap, internetes portál is cikkezett. Fel kéne oldani ezt az ellentmondást. Sajnos, nem voltak erre hajlandóak, leszavazták a bizottságban a javaslatunkat. Itt az utolsó ülésnap, itt a lehetőség arra, hogy megoldjuk ezt a kérdést is.

A harmadik: rengeteg családot és kisgyermekes anyukát is érintő probléma az, hogy az új munka törvénykönyve szerint a gyermek 3 éves koráig csak akkor áll védelem alatt a szülő, ha fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Amint visszatér a munkába, ez a védelem megszűnik. A bizottsági ülésen felvetettem, hogy ez nincs rendben. Változtatnunk kell ezen, hiszen ez egy bizonytalan jövő, bizonytalan helyzet az édesanyáknak, a gyermeket nevelő szülőknek. Azt mondta erre az önök kormányzati képviselője, aki ott volt a bizottságban mint a kormány képviseletében eljáró személy, azt válaszolta, hogy a rugalmas munkaerőpiacba ez nem fér bele, mert ha mindenféle pluszszabályokat fogunk hozni, akkor nem fogják alkalmazni a kisgyermekes anyukákat, és ezzel ők milyen hátrányos helyzetbe kerülnek.

Tehát az önök képviselője azt mondta a bizottsági ülésen, hogy az a zseniális és nagyon jó munkaerő-piaci helyzet a kívánatos szerinte, hogyha csak úgy, minden további nélkül a munkából visszatérő édesanyákat, ha 3 éves kornál fiatalabb a gyermekük, ki lehet rúgni. Ez egy elfogadhatatlan álláspont. Ezt tisztázzák az illetővel, én azt javaslom önöknek. De persze ez minket nem is igazán érdekel, mert minket a 3 éves kornál fiatalabb gyermeket nevelő szülők érdekelnek, az ő érdekükben, a munkaerő-piaci védelmük érdekében ezt a döntést meg kell hozni. Nyilvánvalóan a nők társadalmi szerepe olyan, hogy a 3 év alatti gyermekekkel kapcsolatos problémákat elsősorban ők oldják meg. Ez egy ilyen társadalmi helyzet Magyarországon. Ezen fokozatosan változtatni kell, és nyilván az apák szerepét is erősíteni ebben, hogy könnyítsék az édesanyák ilyen típusú terheit, de még sajnos nem tartunk ott, tehát ebben a pillanatban igenis szükség van erre a védelemre.

Ebben a három pontban módosítanánk az önök által elfogadott jogszabályt. Ez segítene a kisgyermekes családoknak azért, hogy az igazán rászorultak, azok, akiknek erre szükségük van, azok is védelemben részesüljenek.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai