Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.06:17:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2004.04.06.), 298. felszólalás
Felszólaló Ivanics István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:34


Felszólalások:  Előző  298  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltás utáni, a szabad társadalom felépítését jelentő feladatok közül jelentősnek ítéljük a szakmai kamarák kiépítését. A gazdaság önszabályozása, a korrekt verseny, a tudás megbecsülése szükségessé teszi a műszaki értelmiség önkéntes szerveződését. Ennek a szerveződésnek a szakmai kamarák adnak keretet. Természetesen kiépülésük, fejlődésük az önkéntességből adódóan is eltérő egymástól, eltérő a humán háttér, eltérőek a társadalmi kihívások, de a szakmai etika, a helyes értékválasztás megőrzésének feladata ugyanaz.

A törvényhozásnak mindezek miatt is az a feladata, hogy olyan feltételeket teremtsen, melyben a szakmai kamarák fejlődése, önszerveződése szabad marad, beavatkozási tere arányos. Ehhez a kamaráknak mindent el kell követni, hogy saját munkájukkal, szakmai hitelességükkel egyre növeljék legitimitásukat. Az előttünk álló törvénymódosítás ehhez kíván segítséget nyújtani, és reméljük, hogy a bizottságban történő további viták során és a módosító javaslatokkal valóban ezt a célt - az előterjesztők jóvoltából is és a kormány támogatása révén - elérjük.

Nézzük meg azonban röviden, hogy milyen fő csoportokat, milyen fő területeket érintenek ezek a módosítások. Bármennyire rövidek ezek a módosítások, azért jelentős mélységben érintik ezt a kamarai törvényt.

Az első, inkább úgy fogalmaznám, a szervezeti kérdések területét érinti. Itt a legitimitás kérdése azért komoly mérlegelést igényel, hogy szabad-e egy köztestületet a 10 százalékos kötelező részvételről a taggyűlés érvényességének kritériumaként 5 százalékra levinni; nem helyesebb-e az a megoldás, hogy esetleg a területi választásokból fölépíteni egy olyan országos küldöttértekezletet, ahol sokkal kisebb küldöttszámból sokkal könnyebb lesz hivatalos, eredményes taggyűlést, illetve küldöttgyűlést produkálni. Ez természetesen egy komolyabb szervezeti módosítást igényel, de mindenképpen megfontolásra javaslom.

Ezenkívül fölmerülnek összeférhetetlenségi kérdések is a szervezeti kérdéseken belül, hogy a köztisztviselői munka mennyire egyeztethető össze egy kamarai tisztségviseléssel. Nem biztos, hogy szerencsés dolog - példaként említem -, ha a fővárosi főépítész, mondjuk, éppen az Építész Kamara elnöke vagy alelnöke. Tehát ezeket is mérlegelni kell.

Az újraválaszthatóság is a legitimitásnak és a továbbfejlődésnek egy nagyon kényes kérdése. Jó elgondolás az, hogy esetleg a jogosultság nélküli tagság megteremtését lehetővé tegyék. Természetesen ebbe a politika részéről én semmiképpen nem kívánnék szorosan beavatkozni, hanem ehhez a kamaráknak kellene a határozott és egyértelmű, konszenzuson alapuló javaslata.

A másik terület maga a szakmai terület, ennek a területnek a védelme, a szakmai színvonal védelme. Végeredményben a kamaráknak ez a fő hivatása. Mint ahogy a középkori vagy a múlt századi kamaráknál is a fő tevékenység a kontárok kiszűrése volt, ma is nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy ez egy nagyon fontos szakmai tevékenység. Ennek a szakmai tevékenységnek a garanciáját a kamarai biztosokon keresztül tudjuk megteremteni.

 

(19.40)

Ez a beemelés a törvénybe a törvény korábbi célját bontja ki és valósítja meg, mindenképpen támogatásra javaslom. Remélem, hogy a módosító javaslatokkal egy nagyon egzakt, világosan megfogalmazott biztosi rendszer alakul ki.

Egy nagyon kényes kérdés még a harmadik terület, a tagság szakmai szintjének védelme. A tagság szakmai szintjének védelmét a belépési feltételekkel határozzák meg. Ha ezeknek a belépési követelményeknek a szintjét komolyan vesszük és emeljük, akkor nyilvánvaló, hogy a tagság általános műszaki színvonalát jelentősen tudjuk emelni. Ha ezt még vizsgához is kötjük, akkor természetesen nagyon szigorú feltételeket is támaszthatunk.

És itt jön az uniós csatlakozás kérdése, mindenképpen meg kell gondolni, mert például az építésztársadalomra biztos, hogy nagyon komoly veszélyt jelent; nem azért, mert konkurencia, hanem azért, mert nagyon könnyen valóban kontárok szivároghatnak be így a magyar tervező mérnökök közé. Ezért ildomos egy olyan kritériumot támasztani, hogy a kamarai tagok, akik tervezői jogosultságot kapnak, tegyenek valamilyen vizsgát. Ha esetleg ezt más törvényben is szabályozni kell, akkor vagy párhuzamosan, vagy pedig most megjelölve világosan és egyértelműen a másik törvényt is mint jogforrást, ott ezt a szabályozást meg kell tenni.

Ezekkel a módosítási javaslatokkal és elképzelésekkel, remélem, a bizottsági vitában is egyetértésre tudunk jutni, és akkor konszenzus alapján is tudjuk támogatni ezt a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  298  Következő    Ülésnap adatai