Felszólalás adatai

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. A háromhoz még mondanék két olyan témakört, amit fontosnak tartok, hogy hogyan kellene átgondolni. Ez pedig végeredményben a kistérségi társulási megállapodás tartalma. A 7. ajánlási pontban képviselőtársaink gyakorlatilag átírták a megállapodás tartalmát. Ehhez mondanék még néhány adalékot, de ezek közül néhányra beadtam módosító javaslatot is.

A törvénytervezetben több helyen előjön, hogy szervezeti és működési szabályzatra van szükség, ugyanakkor sehol nem szerepel, hogy ki fogja ezt jóváhagyni. Itt az f) pontban képviselőtársaim utalnak arra, hogy “a társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályokatö, de nem biztos, hogy a szervezeti és működési szabályzat ebben a pillanatban megszületik, amikor ez a megállapodás elkészül. Én úgy gondolom, akkor korrekt a szabályozás, ha azt is tartalmazza, hogy kik és mikor hagyják jóvá a szervezeti és működési szabályzatot.

Egy másik utalás: a polgári törvénykönyv azt is kimondja, rendelkezni kell a jogi személyek esetében arról, hogy ki a társulat képviselője. Meg kell mondani a megállapodásban - ezt mondja ki a Ptk. -, vagy pedig törvényben kell szabályozni. Tehát lehet, hogy ha erről nem kell dönteni, akkor a törvénybe bele kell írni, hogy az elnök automatikusan a képviselője ennek, és akkor ezt a kérdést nem kell külön a megállapodásba beleírni, de a Ptk. kötelezően elrendeli például valamelyik változatnak az alkalmazását.

A következő: ugyanez az ajánlásgyűjtemény, ahol az államháztartási törvény 95. §-ának módosításáról van szó, előírja, hogy rendelkezni kell arról a tartozásállomány-mértékről és -időtartamról, amelynél már önkormányzati biztos kijelölésére van szükség. Ha ez így van, akkor meggyőződésem szerint végeredményben ezt is bele kell írni ebbe a megállapodás tartalmát szabályozó gyűjteménybe.

(17.40)

Nem sorolom ezeket az elemeket. Végül azt jelezném, hogy ez a probléma, amikor egy törvény ilyen ad hoc módon van szabályozva, hogy képviselőtársaim beírnak egy m) pontot, amiben a képviselő-testületek megállapodnak, azt a kérdést fűzik hozzá, tehát ezek az egyéb kategóriába tartozó pontok lennének; ennek nincs itt a helye, mert úgy gondolom, hogy az (1) bekezdésben a kötelező elemeket szabályozzák, és a kötelező elemek közé ilyet nem lehet felvenni.

Ráadásul az is téves, hogy itt már a képviselő-testületek megállapodásáról beszélni nem kell, mert itt már a társulás tagjai állapodnak meg valamiben, amikor erről a megállapodásról határoznak. Tehát ennek az egyéb tartalmi pontnak a betétele is úgy helyes egyébként, ahogy a törvény eredeti előterjesztésében is van, az utolsó pontként kell szabályozni. Itt is itt volna most már, csak a képviselőtársaink ezt kivették; úgy gondolom, hogy a végére kell tenni azt a szabályozást, hogy valóban abban a körben, a társulási megállapodás tartalmazhatja még - ezt mondja ki a (2) bekezdés -, ennek a végére illik az a megállapítás, hogy minden olyan egyéb kérdést, amit a társulás tagjai fontosnak tartanak a megállapodásban egyébként szabályozni.

Következő kérdésként oda térnék vissza, hogy nagyon helyesen ez a társulás azt is lehetővé teszi, hogy más társulással, illetve más helyi önkormányzattal is közösen lássanak el fejlesztéseket, beruházásokat. Ezt mondja ki a 8. ajánlási pontban beadott módosító javaslat a (2) bekezdésében. Teljes egészében egyetértek vele, azzal a kérdéssel, hogy számomra nem világos, hogy milyen helyi önkormányzatról van szó. A kistérségbe tartozó helyi önkormányzattal való kapcsolatról, amely nem tagja a társulásnak, vagy egy másik kistérségbe tartozó önkormányzatról.

Még azt szeretném megkérdezni az idő rövidségére tekintettel, hogy a kormány tervezi-e támogatni a költségvetésből az ilyen megállapodásokat, ahol egy kistérségi társulás egy abba nem tartozó önkormányzattal köt külön megállapodást oktatási vagy bármilyen más célra. Úgy érzem, hogy az a korrekt, ha az ő esetükben is az állami támogatás biztosított lesz, ha ilyen feladatot ellátnak.

A következőben folytatom.