Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon gyorsan szaladtunk bele ebbe a témába a mai ülésen, de azt gondolom, hogy nem hiábavaló ez, és nagyon fontos témához érkeztünk el.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mióta bekerült az Országgyűlésbe 2010-ben, azóta folyamatosan hirdeti, mondja és teszi is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a rend pártja. A rendnek alapvető feltétele egy országban, hogy közbiztonság legyen, és a közbiztonságnak az is része, ha a korrupciós bűncselekményeket visszaszorítjuk.

Azt is láthatjuk, ha az elmúlt időszakot, körülbelül a 2010-es kormányváltás óta eltelt időszakot megnézzük, hogy Magyarország helyzete a korrupciós világranglistán iszonyatos mértékben esett. Ma az Európai Unióban már csak három tagállam van, amely mögöttünk van a korrupciós világranglistán, Románia, Bulgária, és elnézést, a harmadikat nem tudom megmondani, de mindenkit előzünk. Ebből is következik, hogy Magyarországnak, illetve a jogalkotóknak kötelességük ezen a téren is szigorítani. Sokszor ugyan vitákban elmondják az ellenfelek egymásnak, hogy nem a szigorítás vagy nem a szigorúbb büntetés kilátásba helyezése lesz az, ami elrettenti az elkövetőt, de álláspontunk szerint bizony szükség van arra, hogy ilyen esetben, ha a korrupciós bűncselekmények sokasodnak, akkor igenis a büntetési tételt is lehet szigorítani, illetve egy nagyon jó megoldás, ami a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői részéről került beadásra, ez pedig az elévülési idő kitolása lenne sokkal hosszabb időre, mint amit a törvény előír.

Miért van ennek nagyon nagy jelentősége? Azt látjuk, hogy ezen bűncselekmények körében általában a vesztegetésről beszélünk, ennek az aktív, passzív elkövetési módjáról, a hivatali vesztegetés aktív, passzív módjáról, aztán a befolyás vásárlásáról, az egyéb vesztegetésekről, tehát elég sokrétű ez a terület, ahol ezt az új jogszabályt kellene alkalmazni. Azt látjuk ezen a területen, hogy kik követhetik ezt el: elsősorban olyan hivatalban dolgozó személyek, amelyek valamilyen jogról döntenek vagy olyan jogot alkalmaznak, amely előnyt jelent másnak. Ez lehet politikai, lehet hivatali álláspont. Abban az esetben, ha a politika beleszól a büntetésbe, illetve nem a büntetésbe, hanem magába a büntetőeljárás menetébe, tehát amennyiben nem indul büntetőeljárás valaki ellen, akkor bizony - ezt már számtalanszor elmondtuk - nem lehet őt felelősségre vonni. Márpedig sok esetben van arra szükség, hogy bizony egy kormányváltás után azért egy új kormánynak kötelessége lenne azoknak az időknek az elszámoltatása, amelyek az előző időszakban történtek meg.

Sajnos azt láttuk, hogy Magyarországon, bár 1990 óta minden választáson szinte minden párt ígérte az elszámoltatást, ez soha nem következett be. Márpedig ebből mi következik? Eltelt 27 év, soha senki nem számoltatott el senkit, mindenki azt csinál, amit akar. Ha nagyon elvi szinten nézzük, be van dobva a gyeplő, nyugodtan lehet bármilyen törvénytelenséget csinálni, nyugodtan virágozhat a korrupció. Ennek volt a következménye álláspontom szerint az, hogy Magyarország bizony a 28 tagállamból a 24. helyre esett az európai uniós korrupciós ranglistán, és a világranglistán is rendkívül szomorú helyen áll, a közép-afrikai országok szintjén. Ezen bizony javítani kell, és ezen csak akkor tudunk javítani, ha ilyen formában megváltoztatjuk a büntetőjog szabályait, szigorítjuk.

Illetve nyilván, hiába mondunk, akár száz évet is mondhatnánk, ha nincs politikai akarat arra, hogy a korrupciós cselekményeket felderítsük és felszámoljuk, akkor nyilván egy jogszabály-módosítás gyakorlatilag semmit nem fog érni. Azonban, ha 12 évben határozzuk meg, mint ahogy a törvényjavaslat mondja, tehát az általános szabály szerinti, általában 5 éves elévülési idő 12 évre fog megnövekedni, ez azt is jelenti, hogy egyes kormányok, még a következő kormány után jövő kormány is elszámoltathatja majd visszamenőleg az akkori politikusokat, az akkori hivatalban lévőket, akkor is leellenőrizheti őket. Azt gondolom, ezért nagyon jó az, ha 12 évre módosítjuk ezt az elévülési határidőt.

Amint láttuk, már a Magyar Országgyűlés többször módosított az elévülési időn, ez már a Törvényalkotási bizottság ülésén is fölmerült; például a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén is, azt gondolom, nagyon jól döntött az Országgyűlés akkor, amikor igenis azt mondta, hogy várjuk meg, amíg a sértett nagykorúvá fog válni, és a nagykorúság pillanatában fog kezdődni az elévülési idő, hiszen az a sértett, aki kiskorú, még nem tudja érvényesíteni a jogait, aki pedig a kiskorú sérelmére követte el a bűncselekményeket, nyugodtan megtehette, mert a szülők vagy a rokonok nem jöttek erre rá, akkor bizony soha nem következett be az, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhassák őket. Illetve nyilván a legszigorúbb emberölési eseteknél is, minősített emberölés esetén is fontos, hogy a felelősségre vonás ideje, az elévülés kitolódjon.

Azt gondolom, hogy ez a harmadik olyan terület, és valahogy az Országgyűlés törvényalkotási munkája is követi sorrendben azokat a fontos elemeket, fontossági sorrendben azokat az elemeket, amelyekben változtatni kell. Akkor, amikor a közrend, a közbiztonság napi szinten van veszélyben, amikor az emberek a saját életüket és testi épségüket érzik veszélyben, ha kimennek az utcára, akkor bizony hozzá kell nyúlni a büntető törvénykönyvhöz, hozzá kell nyúlni a büntetési tételekhez, a felelősségre vonást gyorsabbá kell tenni, szigorúbbá kell tenni, mindenkivel egyformán végrehajtandóvá kell tenni, és ezek azok, amelyek visszaszorítják majd annak a fajta bűncselekménynek az elkövetését. Azt hiszem, hogy ebben az esetben is, ha nem lesz ilyenfajta változás, ha nem kerülnek napirendre korrupciós bűncselekmények, ha az ügyészség nem fog eljárást indítani, a rendőrség nem fog nyomozást indítani, akkor semmit nem értünk el ezzel a módosítással.

Azt gondolom, példát vehetünk a szomszéd országokról. Beszélhetünk Horvátországról, beszélhetünk Szerbiáról, beszélhetünk Romániáról, ahol bizony felálltak azok az ügyészségek vagy az ügyészségeken belül azok a csoportok, amelyek nem féltek attól, hogy hozzányúljanak a legmagasabb politikai személyekhez, akik igenis felkutatták, hogy milyenfajta korrupciós ügyek láttak napvilágot az adott országban, és igenis kezdeményezték a felelősségre vonást akár az állam legfőbb vezetőjével szemben is.

S azt is láttuk, hogy mit jelent az például Romániában, ha egy állam a korrupciót könnyíteni akarja, akkor, amikor egy olyan törvényt vezettek be, a bukaresti parlament egy olyan törvényt fogadott el, amelyben lehetőséget adott bizonyos, egész komoly összeghatárig a korrupciós bűncselekmények elkövetésére, nem szankcionálta megfelelően azokat, másnap az emberek az utcára vonultak, és bizony tízezrek követelték a miniszter távozását, sőt az egész kormány távozását, hogy ezzel elő akarja segíteni a korrupciót.

Én azt gondolom, hogy minden országban van egy ilyen egészséges önrendelkezési jog, amikor igenis meg akarjuk mondani, jobbá akarjuk tenni a társadalmat, és ez benne van az emberekben. S akkor, amikor a XXVII. fejezetben en bloc, valamennyi korrupcióval kapcsolatos bűncselekmény esetében fel akarjuk emelni az elévülési időt, akkor azt gondolom, hogy bizony ezzel megteremtjük egy lépését, annak a lehetőségét, hogy a korrupciós bűncselekményeket Magyarországon visszaszorítsuk. Ez a cél, és remélem, hogy ebben mindenki egyetért Magyarországon. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)