Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.14:20:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2017.09.18.), 242. felszólalás
Felszólaló Szávay István (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:53


Felszólalások:  Előző  242  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én azért néhány dolgot hadd rakjak helyre az elhangzottak kapcsán. Nem kívánnék ünneprontó lenne, de néhány szempontot azért még világosítsunk meg. Először két rövid reagálás Mesterházy képviselő úrra.

Én úgy gondolom, hogy a nemzetpolitikai konszenzus kialakítása az elmúlt évek során a legtöbb esetben nem az ellenzéken múlt. Azzal együtt, hogy én ezt üdvözlöm és fontosnak tartom - és köszönöm Németh képviselő úrnak, hogy ezt az előterjesztést idehozta -, tényleg van benne némi álságosság, amikor arról beszél ön vagy képviselőtársai, mennyire fontos, hogy ez a nagy nemzetpolitikai konszenzus megmaradjon. Különösebben nem rajtunk múlt ez az elmúlt évek során, sőt sokszor inkább az volt a kormányzati gyakorlat, hogy önök közölték és eldöntötték, hogy mi a nemzet érdeke, aztán ha mi valamivel nem értettünk egyet, akkor mi voltunk, akik felrúgtuk a nemzetpolitikai konszenzust. Lássuk meg, a következő hónapok során valóban van-e arra szándék, hogy esetleg más, hasonlóan fontos ügyek mögé is ilyen komoly egységet tudjunk tenni.

A másik - sajnálom, hogy kimegy Mesterházy képviselő úr -, de hogy világos legyen, örülünk annak is, hogy ebben a javaslatban nincsen különböző geopolitikai kérdésekre való utalás, bár Németh képviselő úr nem bírta ki, hogy ezt az expozéjában ne hozza ide néhány perc erejéig. Egyébként Gyöngyösi képviselőtársam erre reagált, ezt szeretném önnek, képviselő úr, mondani.

Tehát magát a javaslatot mi jónak tartjuk és kellően erősnek a szövegezését, ezt szeretném világossá tenni. Annál is inkább örömmel beszélek erről, mert viszonylag ritkán adatott meg számomra az elmúlt években, hogy hasonló javaslatok során azt mondhassam, hogy kellően keménynek és határozottnak tartjuk annak a szövegét.

Két dolgot azonban tegyünk hozzá. Egy dolog azért hiányzik belőle. Mi van akkor, ha nem visszük tovább ezt a javaslatot? Mi kértük és javasoltuk, hogy ha már külügyminiszter úr valóban meglehetősen határozottan nyilatkozott ebben a kérdésben, sőt fölvetette azt, hogy a magyar diplomácia semmilyen fórumon semmilyen, Ukrajna számára fontos törekvést ne támogasson, akkor azért talán érdemes lett volna ebben a javaslatban is valamilyen utalni arra, hogy amennyiben Porosenko elnök mégis aláírja ezt a javaslatot és ez a törvény hatályba lép, akkor Magyarország erre milyen lépéseket fog tenni. Például a parlament felkérhette volna a kormányt, hogy egy ilyen dokumentum szintjén is jelenjen meg az, hogy az ukrán uniós integráció további lépéseit addig Magyarország nem fogja támogatni. Ezt már önök nem fogadták el, fideszes képviselőtársaim, de ettől mi természetesen nem akartunk ennek a javaslatnak a kerékkötői lenni, de azért ezzel kapcsolatban hiányérzetünk van, s ezt mindenképpen el kell mondanom.

(19.50)

Miután megsimogattuk egymás vállát, és örülünk a nagy egyetértésnek és nemzetpolitikai egységnek, azért egy picit menjünk vissza az időben, és nézzük meg, hogy mi történt az elmúlt egy év során. Mert itt viszont már nagyon komoly kritikáink vannak.

Most nagyon kemények vagyunk, most nagyon világos álláspontot képvisel a külügyminiszter, sőt föl is lépünk Ukrajnával szemben, kicsit fitogtatjuk az erőnket. Most kiabálunk, amikor már ég a ház. Csak nem biztos, hogy idáig kellett volna eljutni. Tavaly októberben tárgyalta az ukrán parlament első olvasatban ezt a javaslatot, az elmúlt egy év során, úgy látjuk, és itt egyet kell értsek Ikotity István képviselőtársammal, Magyar államtitkár úr, a magyar diplomácia messze nem tett meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük azt, hogy idáig most eljussunk.

Önök továbbviszik azt a külpolitikát, ami egyébként Martonyi Jánost és előtte Kovács Lászlót is jellemezte ebben a kérdésben. Folyamatosan az egyoldalú, megelőlegezett gesztusokkal operálnak, mert azt hiszik, hogy ezt majd valamikor vissza fogjuk kapni. Nem kapjuk vissza. Nem kaptuk vissza soha a románoktól, nem kaptuk vissza soha a szlovákoktól, és nem kapjuk vissza az ukránoktól sem. Önök pedig egészen néhány nappal ezelőttig azon az állásponton voltak, hogy sem Szerbia, sem Ukrajna további uniós integrációja elé Magyarország semmilyen akadályt ne gördítsen az ott élő magyar közösség érdekében. Az elmúlt hetekben számos ilyen alkalom lett volna, akár az ukrán vízummentesség vagy a társulási egyezmény megszavazása. Legkésőbb ezeknél a helyzeteknél világos álláspontot és világos feltételeket kellett volna szabni.

Ukrajnának mi sem vagyunk az ellenségei, abban egyetértek Németh képviselő úrral, hogy ez egy önsorsrontó dolog. Ukrajna úgy gondolja, hogy saját magát, a saját nemzetét emeli föl ezzel a törvénnyel, de valójában saját magának árt ezzel a legtöbbet. Ezzel mi is egyetértünk, és szeretnénk kifejezni reményünket az ügyben, hogy Porosenko elnök meg fog hátrálni ebben a kérdésben. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  242  Következő    Ülésnap adatai