Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.20:39:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 144. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:20


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal a véleményemmel kezdjem, hogy bízzuk a szavazókra, hogy bizalmat adnak-e a Fidesz-KDNP-kormánynak. Bízzuk a szavazókra, hogy két nyolcéves periódust össze tudjanak hasonlítani egymással. Össze tudják hasonlítani nemcsak az átfogó reálgazdasági számokat, hanem azt is, hogy ezen reálgazdasági számok alakulása mellett a saját életükben mit tudtak elérni 2002-2010 között és 2010-2018 között.

Engedje meg, képviselő úr, hogy idézzem önt. Azt mondta, hogy a szavak nem hullottak termékeny talajra. Nekem is van ilyen érzésem, hiszen képviselő úr sok olyan témát említett, amelyről az elmúlt két napban sokszor és sok szót ejtettünk.

Képviselő úr egyik felvetésének a köre a makrogazdasági számokra vonatkozott, arra, hogy mi hajtja a gazdaság bővülését, arra, hogy a mostani bővülés milyen nemzetközi konjunktúra mellett valósul meg, és összehasonlítható-e a mostani 4 százalék körüli növekedés azzal, ami 2008-2009-ben volt.

Egyrészről azt kell mondanom, hogy 2002-től 2007-ig igen erőteljes konjunktúra jellemezte az Európai Uniót, nagyobb, mint ami most jellemzi az Európai Unió gazdaságát. Tehát ha azt mondjuk, hogy gazdasági válság volt 2008-2009-ben, ez igaz, de azt is tegyük hozzá, hogy 2002-2007 között viszont a mostaninál nagyobb konjunktúra volt. Ezt megint az Eurostat, illetőleg más nemzetközi szervek adatai bizonyítják.

Azt is tegyük hozzá a képhez, hogy 2010 után, 2012-ben az Európai Unió egészének gazdasága zsugorodott, és bizony ez hatással volt a magyar gazdaságra is. Kismértékben, de a magyar gazdaság teljesítménye is csökkent 2012-ben, épp azért, mert egy olyan időszak volt, amikor a válságból az Európai Unió nem lábalt ki, és azt is látjuk, hogy ebből a válságból Európa számos országa mind a mai napig nem lábalt ki.

Mindezt említve, azt gondolom, hogy a számok önmagukért beszélnek, ami a gazdaság versenyképességét illeti. Az, hogy a gazdaság milyen ütemben bővül, hogy az Európai Bizottság szerint az idei évben a legnagyobb mértékű bővülést elkönyvelő országok közé tartozunk, az, hogy a munkanélküliségi rátánk a 28 tagállam közül a harmadik legalacsonyabb, hogy a folyó fizetési mérlegünk igen jelentős aktívumot mutat, ez azt mutatja, hogy a gazdaságunk most versenyképesebb, mint korábban volt.

Ez nem azt jelenti, hogy a versenyképesség területén ne lenne feladatunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem kellene foglalkozni azzal, hogy a World Eco­no­mic Forumban lévő versenyképességi rangsor tételei közül hol tudunk előrelépni, és mi az, ahol nem értünk egyet az adott szervezet javaslatával vagy ajánlásával. Van számos terület, ahol látjuk a teendőinket, pont ezért a Versenyképességi Tanács javaslata alapján a kormány több törvénymódosítást terjesztett be a tisztelt Országgyűlés elé, amelyek az Országgyűlés asztalán vannak. Gondolok itt az építési szabályzat újradefiniálására, a közművekhez való hozzáférés szabályozásának megújítására vagy a cég­bejegyzéssel, új cégek alapításával kapcsolatos feladatokra. Ezek mind olyan tételek, ahol ha az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, akkor a Mesterházy Attila képviselő úr által említett versenyképességi rangsorban jó eséllyel előre fogunk tudni lépni.

Az, hogy az uniós források hajtják-e a magyar gazdaságot vagy sem, megint egy hosszú téma, egyetlenegy mondatot hadd mondjak. Ha ez így lenne, akkor Görögország szárnyalna, és Németország ‑ je­lentős nettó befizető ‑ pedig igen rossz gazdasági helyzetben lenne.

Ami a korrupciót illeti, abban egyetértek, hogy a korrupció pártszínektől függetlenül elfogadhatatlan. Ezt mindnyájan pontosan, jól tudjuk. Ahogy képviselő úr mondta, újságot mindnyájan olvasunk, és olvasunk benne 4-es metróról, az utóbbi időben egy feljelentésről az EMIR rendszer kapcsán; azt gondolom, hogy ezt pártállástól függetlenül mindenki meg tudja ítélni, hogy a korrupció elfogadható-e vagy sem. Nem elfogadható, ez nem kérdés.

Politikai kockázatok, stabilitás. Engedjék meg, hogy én pont erényként és érdemként emeljem ki azt a politikai stabilitást, amely Magyarországot jellemezte 2010 után. Épp ez a politikai stabilitás és bizony a kétharmados többség kellett ahhoz, hogy új Alaptörvény szülessen, hogy megszülessen a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, megszülessen a helyi önkormányzatokról szóló törvény és számos más további törvény, amely kellett ahhoz, hogy a mostani eredményekről be tudjunk számolni. Pont a kiszámíthatóságot, a stabilitást erősítette az a politikai támasz, amely az Alaptörvényben előírta, hogy nem lehet visszatérni arra az útra, amelyet Magyarország járt 2002 után, amikor is az államadósság folyamatosan emelkedett. Pont ez a politikai stabilitás kellett ahhoz, hogy az Alaptörvénybe bekerülhessen kétharmados többséggel az a rendelkezés, amely értelmében a mindenkori kormánynak olyan költségvetést kell készíteni és végrehajtani, ami az államadósság csökkentését eredményezi.

Tehát azt gondolom, hogy a főbb makrogazdasági számokkal a jogszabályoknak köszönhetően is összhangban kell lennie a költségvetési törvényjavaslatnak, és én örülök, hogy most a számok tekintetében a vita úgymond csak azon van, hogy vajon a strukturális egyenleg, ami egy rendkívül bonyolult módon kiszámított tétel, összhangban van-e az uniós szabályokkal vagy sem.

Nem fárasztom a tisztelt képviselőket e kései órán a strukturális egyenleg fejtegetésével, szerintem egy szűk közgazdászrétegen kívül nem tudják az emberek, hogy mit jelent ez a strukturális egyenleg. Azt tudják, hogy az államháztartás hiánya mit jelent: az állam kiadásai és bevételei között mekkora rés van; és azt is tudják, hogy ezt a rést, illetőleg az államadósságot milyen költséggel finanszírozzuk. Hál’ istennek, látszik, hogy egyre kisebb költséget jelent mindnyájunk, adófizetők számára az államadósság finanszírozása.

Ezen átfogó makrogazdasági környezetben az a kérdés, hogy az egyének tudtak-e előrelépni a saját életükben. Az előttem lévő, megint nem kormányzati, hanem Eurostat-adatok azt mutatják, hogy minden társadalmi réteg, az alacsonyabb keresetű rétegek is jelentős előrelépést tapasztaltak 2010 után.

(19.40)

Idéztem már a mostani napon is, a mai vitában is azt, hogy a minimálbéresek nettó jövedelmének reálértéke hogyan változott 2010 után. Nemcsak a három- vagy többgyermekesek, nemcsak a kétgyermekesek, nemcsak az egygyermekesek, hanem a gyermek nélküliek jövedelme is növekedett. (Burány Sándor: 2016-ig nem!) Reálérték… ‑ képviselő úr, akkor engedje meg, hogy elmondjam. A 2017-18-as számok tekintetében egyelőre a prognózisokkal számolunk, hiszen nincsen tényadat, de akkor hadd mondjam, összehasonlítva két időszak adatait. Azon minimálbéresek nettó jövedelmének a reálértéke, akiknek nincsen gyermekük, 2002-2010 között 5,8 százalékos növekedést tapasztaltak, 2010-18 között, ha a tisztelt Országgyűlés elfogadja a kormány indítványát, akkor 30,1 százalékos a bővülés. Egygyermekesek esetén minimálbéresek nettó jövedelmének reálváltozása -2 százalék 2002-2010, 2010-18 között 44,3 százalék. Kétgyermekesek esetén 2002-2010 között -8,7 százalék, 2010-18 között 79,7 százalék. Három-, illetőleg többgyermekesek esetén 2002-2010 között -7,6 százalék, 2010-18 között 90,3 százalék.

Ezek a számok azt mutatják, hogy mindenki igenis tudott egyet előre lépni az életében. Sokszor használjuk ezt a kifejezést, ez itt látszik is. Azok a családok, ahol a szülők munkából élnek, és több gyermeket nevelnek, felelősséget éreznek a nemzet megmaradása érdekében is, azoknál ez a jövedelem annál nagyobb mértékű, minél több gyermeket vállaltak. Ez kétségtelenül a kormány gazdaságpolitikájának az irányait mutatja.

De, ha arról beszélünk, hogy hosszabb távon mi várható az egészségügyi rendszerben, mi várható a nyugdíjrendszerben, akkor arról is kell beszéljünk, hogy gazdasági értelemben is, nemcsak a nemzet megmaradásának az érdekében kulcsfontosságú, hogy gyermekek szülessenek. És igen, itt határt kell szabni aközött, hogy vannak olyan országok, akik nyíltan arról beszélnek, hogy migrációt kell végrehajtani, mert egyébként fenntarthatatlan az ország. Tudjuk, hogy ez a helyzet. Más utat választott a kormány. Ebbe az irányba szabja a gazdaságpolitikát, ebbe az irányba szabta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot is.

A minimálbéresek mellett azért azt hadd említsem meg, hogy Mesterházy képviselő úr azt mondta, hogy lopakodó áfacsökkentés van. Én ezt azért nem tar­tom lopakodónak. Ha megnézzük, hogy az áfa­csök­kentés mely termékeknél és milyen mértékű volt, azt gondolom, hogy ez egy jelentős mértékű csök­kenés volt. Ha a fogyasztói kosarakat nézzük, pont azokat a rétegeket érinti erőteljesebben, akiknek a fogyasztói kosarában az élelmiszer-vásárlás nagyobb mértékű.

Azt gondolom, hogy a kedvező reálgazdasági számok lehetővé teszik, hogy az említett területeken, oktatás-egészségügy területén is többletekkel számoljunk. Itt megint meg kell cáfoljam azokat a véleményeket, amik azt mondják, hogy forráskivonások. Nem volt ilyen. Volt olyan év, amikor az adott ágazatnak a forrásai kisebb mértékben bővültek, mint ahogy a gazdaság bővült. De azt gondolom, hogy ez egy pozitív dolog, mert azt jelenti, hogy a gazdaság bővülése olyan mértékű volt, amely megteremtette a lehetőséget az adott ágazat forrásainak a bővülésére is, és egyébként megteremtette a lehetőséget arra, hogy az államadósságot is csökkentsük azáltal, hogy alacsonyan tartjuk a költségvetés hiányát.

Mindezek alapján tehát azt gondolom, hogy néhány alapfeltevés, amely elhangzott az ellenzéki pártok részéről, a számok alapján megcáfolható, és azt gondolom, hogy ha a számok azt mutatják, hogy a kormány és az ország alapvetően jó irányba halad, akkor nyugodtan dönthetünk az irány megmaradása mellett, nyugodt szívvel szavazhat a tisztelt Országgyűlés a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról. Köszönöm szépen. (Dunai Mónika és Zsigó Róbert tapsol.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai