Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.09:47:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2017.03.27.), 312. felszólalás
Felszólaló Sneider Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:03


Felszólalások:  Előző  312  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita vége felé el lehet mondani, hogy sok jó dolgot is hallottunk, és nyilvánvalóan az ellenzék elsősorban azokat a dolgokat fogalmazta meg, amelyek foglalkoztatják az emberek nagy többségét is nyilván Magyarországon. Amikor az európai uniós beruházásokról beszélünk, elsősorban ami kritikát meg lehet fogalmazni, az nyilvánvalóan a beruházások megtérülése, a társadalmi haszna, a fenntarthatósága, és persze a korrupció is, ami mindenképpen vele jár. Ezt még önök is elismerték, hiszen volt, aki csak 5 százalékra tette ezt a korrupciót, mások többre.

(21.30)

Én úgy gondolom, hogy az egyik nagy fájdalmunk, és nekem is nagy szívfájdalmam, hogy amikor járom a vidéket, járom az országot, akkor nyilván, amikor látok egy hatalmas, több száz milliárd forintos beruházást, ott én nehezen tudom megmondani azt, hogy ott van-e túlárazás, mekkora az a túlárazás, mert ahhoz nagyon komoly szakemberek kellenek. De élethelyzetemnél fogva szerencsés vagyok abból a szempontból, hogy már 12 évesen mennem kellett és házat kellett építenem, 15 évesen már napszámos voltam házépítéseknél az építőiparban, és ez folytatódott elég hosszú ideig, és ennek köszönhetően a mai napig nagyon tisztában vagyok azzal, hogy mi mennyibe kerül, és tisztában vagyok a vállalkozói terhekkel is, hogy miből mit lehet kihozni. És sorra, amikor járom a vidéket, járom a falvakat, akkor én nem a nagy korrupciós ügyeket látom elsősorban, hanem az icipici, 26-30-50 milliós korrupciós ügyeket, amikor azt látom, hogy valaki, aki nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik, létrehoz egy 26 millió forintos projektet, kifizetik neki a teljes összeget, úgy, hogy azt mondja, neki lesz majd egy motorkölcsönzője, megjelenik a motor egy kamionnal, lerakják, megnézi a hivatalnok, hogy valóban ott van az a motorkölcsönző, egy furnérlemezes sufni konkrétan, és amint vége, megnézte az illető, már föl is pakolták, el is vitték, és a motorkölcsönző azóta is, évek óta nem működik, de a 26 millió forintos támogatást megkapta.

És ez csak a legeslegkirívóbb példa, de számos ilyen kicsi, apró dolgot lehetne mondani, ami nem a nagy oligarchákhoz tartozik ugyebár, hanem sokan lehajolnak az ilyen kis pénzekért is. Tehát ez mindenképpen sajnos egy általános jelenség, és én egyébként nyilván a magyar hivatalnokokat is kárhoztatom ezért, de magát az Európai Uniót is, mert ő maga is igenis szemet huny e fölött a lopás fölött, ami itt Magyarországon történik. És én ezt tartom nagyon szörnyű dolognak, valószínűleg azért talán, mert nekik még így is megéri ezt a gyarmati sorban való tartást, hogy a pénzüknek egy részét vagy amit mi oda befizetünk, amit visszakapunk, azt ilyen korrupciós úton tüntetik el.

De ha már megtérülésről van szó, erről is beszéljünk pár szót! Szabó Zsolt államtitkár úr épp itt van előttem, tehát ezért is jó, hogy most erről tudok két szót váltani, hiszen a kastélyprogramról szeretnék beszélni vagy egyáltalán a műemlékvédelemről Magyarországon. Alapvetően el lehet mondani, hogy a műemlékvédelemre nem költünk egyébként túl nagy összeget, hiszen a magyar költségvetés 0,2 százalékát fogjuk rákölteni, ez 40 milliárd forintos összeget tesz ki a következő időszakban. Én szívem szerint ennél jóval többet is költenék erre a területre.

De azt látom, hogy azok a beruházások, amelyek megvalósulnak, nincsenek igazán átgondolva. És ez éppen a hatvani Grassalkovich-kastéllyal kapcsolatos, ami holnap vagy holnapután bizottsági ülés elé fog kerülni, hiszen a szocialistákkal közösen a Fidesz privatizálni kívánja ezt az 5 milliárd forint értékű kastélyt. Ugyebár, mi történt? Nagyon jó, hogy felépült, megszépült, ennek mindenki csak örülni tud, de van egy 250 millió forintos fenntartási költsége, gyakorlatilag ekkora mínuszban van ennek a múzeumnak a működtetése. És ilyenkor merül fel bennem ‑ és nemcsak bennem, hanem mindenki másban is ‑, hogy megterveztünk valamit, viszont a fenntartásáról már nem gondoskodtunk, illetve nem vettük azt számításba, hogy milyen hatalmas összegbe fog kerülni. És most a Magyar Vadászkamarának lenne átjátszva ez a történet, és ingyenesen, a tulajdonjog ingyenes odaadásával, ami azt jelenti, hogy 2020 után, három év múlva máris a vadászkamara továbbadhatja, amint letelik a kötelezettség a múzeum fenntartására. És engedjék meg, hogy ilyenkor Tiborcz István neve és egyéb olyan embereknek a nevei eszünkbe jussanak, akik tömegével vásárolnak fel kastélyokat ma Magyarországon.

Nyilvánvalóan ez az, ami szúrja az emberek szemét, és ilyenkor mindjárt felvetődik a kérdés, és lehet, hogy államtitkár úr választ is fog rá adni, nyom majd egy gombot, hogy nem messze tőle, több tíz kilométerre egy másik kastélyt is megújítunk 2 milliárd forintért, egy 3500 lelkes településen, amelynek az egyharmada cigány származású, az egyharmada nyugdíjaskorú, kérem szépen. Gyakorlatilag mindenre volna szükség ezen a településen, csak éppen nem egy luxuskastélyra, hozzá kell tennem, a Buttler-kastélyra, holott egyébként magát a renoválást meg kell tenni, mert természetesen meg kell hogy maradjon ez a kastély, de az én véleményem az, hogy egy teljesen deprivált környezetben lévő településen, ha idősotthont építünk kétszáz ember számára, száz embernek munkahelyet adunk. Erre biztos, hogy szükség volna ezen a településen. A cigányság számára biztos, hogy szükség volna munkahelyteremtésre, és még lehetne sorolni.

Summa summarum, sajnos kevés az időm, ezeket nem tudom mind végigmondani, de ezek azok az ügyek, amelyek szerintünk igenis teljesen félreviszik az uniós pénzek felhasználását. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  312  Következő    Ülésnap adatai