Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁLYOS ESZTER ZSUZSANNA, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Néhány gondolattal szeretnék majd reagálni képvi­selői felszólalásokra, illetve Oettinger biztos úr nyilatkozatára, valamint a lengyel tanulmánnyal kapcsolatban.

Én azt gondolom, az megkérdőjelezhetetlen, hogy Magyarország komoly fejlesztési forrásokat kap az Európai Uniótól, mint ahogy az is megkérdőjelezhetetlen, hogy az uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatban Magyarország jól tárgyalt az elmúlt időszakban, ami a 2014-2020-as uniós forrásokat illeti.

Ma már a vitában többször elhangzott, hogy a forrásfelosztásban Magyarország mindenképpen a nyertesek közé tartozik. Ahogy az is elhangzott, hogy Magyarország a vidékfejlesztési forrásokkal, az agrártámogatásokkal, tehát nem a pályázatos agrártámogatásokkal, hanem az úgynevezett normatív agrártámogatásokkal, valamint a hazai társfinanszírozással együtt több mint 12 ezer milliárd forintot használhat fel ebben az időszakban. (Gőgös Zoltán: Ha megkapjuk, államtitkár asszony!)

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az uniós csatlakozásunk számos más csatornán keresztül is hatással van a magyar gazdaságra. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásával olyan gazdasági térség részese lett, amelyben az áruk és a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon áramolhat. Mérlegelni kell, hogy mekkora adóbevételektől, vámbevételektől vagy gazdasági növekedéstől esett el az ország annak köszönhetően, hogy tőkeerős és technológiailag erős vállalkozások érkeztek az Európai Unió nyugati tagállamaiból szolgáltatóként vagy akár termelőként Magyarországra, amelyek 2004-et megelőzően a magyar vállalkozásokkal szemben csak bizonyos védővámok kifizetését követően juthattak be a magyar piacra.

A korábbi APEH és VPOP becslései szerint évente az uniós csatlakozás miatt kimutatható import­vám­bevétel-veszteség 42 milliárd forint volt. Felmérések szerint a külföldi tulajdonosok által kivitt tőkejövedelmek nagysága meghaladja a magyar vállalkozások által külföldről hazahozott tőkejövedelmek összegét.

Ahogy az már elhangzott, Oettinger biztos nemrégiben azt nyilatkozta, hogy annak a pénznek a nagy része, amelyet az Európai Unió Lengyelországnak ad, visszaáramlik Németországba. Egy német felmérés szerint az építőipari beruházások területén ez a visszaáramlás 80 százalék. A lengyelek úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket, kamionokat vesznek. Így tehát a nettó befizető tagállamok, mint például Németország, érdekeltek a strukturális és kohéziós támogatásokban. Gazdasági perspektívából nézve Németország nem nettó befizető, hanem nettó haszonélvező.

Az Európai Unió gazdasági közösségének is alapvető érdeke volt a kelet-közép-európai és a balti régió felzárkóztatása, a gazdasági, piaci előnyök kiaknázása. Így én is azt gondolom, ahogy már többen elmondták ezt a mai vitában, hogy közös érdeke az Európai Uniónak a kohéziós fejlesztések fenntartása a jövőben is.

(18.00)

Szilágyi képviselő úrnak a felszólalására szeretnék reagálni. Nem tudom pontosan, hogy mi volt a kérdés akkor miniszter úrhoz, viszont az biztos, hogy a mai adatok szerint 4703 támogatási döntéssel rendelkező projekt van, tehát ez már megítélt támogatást jelent, de ez nem összetévesztendő azokkal, amelyeknek már támogatási szerződése is van, az ugyanis 4431. Tehát itt van körülbelül 270-280 olyan projekt, amelynek már van ugyan pozitív döntése, de még nem rendelkezik támogatási szerződéssel. Lehet, hogy ebből adódott a számkülönbség.

Ami pedig a 272-es jogszabály-módosítást, gyakori jogszabály-módosítást illeti, én azt gondolom, hogy mi arra törekszünk, hogy a fejlesztéspolitika, illetve tulajdonképpen az egész államigazgatás valamilyen módon egy úgymond szolgáltatás legyen. Ennek érdekében nagyon széles körű vitákat folytatunk, és széles körű szakmai egyeztetéseket folytatunk a tekintetben is, hogy például milyen pályázati felhívások jelennek meg. Ezekre a szakmai vitákra meghívjuk az érdekelteket, az összes olyan érintettet megpróbáljuk felkarolni, akik valamilyen módon hozzájárulnak akár kedvezményezettként, akár végrehajtóként a pályázati pénzek lehívásához.

A 272-es jogszabály talán gyakorinak tűnő módosítása éppen ezt indokolja, tulajdonképpen a gyakorlati élethez szeretnénk hozzáigazítani a jogszabályt. Tehát vannak olyan esetek, amelyekre nem voltunk egészen egyszerűen felkészülve, ezt lehet venni beismerésnek is, nyilván adódnak olyan rendszerbeli vagy eljárásbeli problémák, amelyekre reagálni szeretne az intézményrendszer, ezért módosítjuk a 272-es jogszabályt. De én bízom benne, hogy ez nem okoz túl nagy problémát az államigazgatás, a végrehajtás szempontjából. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)