Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.11:25:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2017.03.27.), 194. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:56


Felszólalások:  Előző  194  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tavaly november 28-án volt az uniós forrásokról rendezett legutóbbi vitanap az Országgyűlésben. Ez alkalommal is csak megerősíteni tudom azt, amit akkor is elmondtam, hogy Magyarország a 2014-20-as uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nyertese, több mint 34 milliárd eurós támogatás érkezik hazánkba az uniós büdzséből különböző jogcímeken.

Az Európai Bizottság 2015 februárjában fogadta el az első magyar operatív programokat, és utolsóként 2015 decemberében a vidékfejlesztési program és a halászati operatív program is jóváhagyásra került. Tehát a partnerségi megállapodásban foglaltak szerint 11 célterület számára biztosítunk forrásokat 7741 milliárd forint nagyságrendben, és ezt egészítik ki a vidékfejlesztési források, amelyek nem pályázati formában jelennek meg, továbbá a hazai társfinanszírozás.

Mindent összevéve, tisztelt képviselőtársaim, nagy­ságrendileg 12 000 milliárd az, ami a 2014-20-as ciklusban rendelkezésünkre áll. Mindenképpen sze­retnénk elkerülni azt a helyzetet, ahogy a miniszter úr is említette, ami a 2007-13-as fejlesztési időszak zárásához közelítve bennünket ért. Emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy akkor az Európai Bizottság mintegy 500-600 milliárd forint forrásvesztést prognosztizált Magyarország esetében. Szerencsére ezt a kormány tudatos munkájának köszönhetően sikerült elkerülni. Még egyszer nem sze­ret­nénk ilyen helyzetbe kerülni, ezért a mostani fejlesztési forrásokat arányosan kell teríteni, a ciklus elejére időzítve a források meghirdetését és kifizetését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hallottuk Lázár miniszter úr expozéjában, hogy a kormány szándéka ennek megfelelően egyértelmű és világos: a 2014-20-as időszakot sokkal jobban megalapozva és céltudatosabban kell végrehajtani az intézményrendszernek. Ennek érdekében tehát 2017. március 31-ig az összes rendelkezésünkre álló forrásterület meghirdetésre kerül, a tervek szerint 2017 végéig a rendelkezésre álló források 85 százalékáról döntés fog születni. Tehát ez azt is jelenti, hogy a kormány 2017-ben nagyságrendileg mintegy 2200-2700 milliárd forintos kifizetési céllal számol.

Példaképpen szeretném felhozni a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programot, amelynek egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 75 százalékot. A GINOP-hoz ez idáig 15 900 darab támogatási igény érkezett be, év végére ez 20 ezer darabra is felmehet, és 4500 pozitív támogatói döntést hoztak meg ez idáig.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolattal érdemes kitérni arra, hogy Magyarország hogyan is áll ebben a versenyben, különösen a szűkebb pátriában, a visegrádi négyek összehasonlításában. Öröm­mel tudok beszámolni, hogy a meghirdetett forráskeretet tekintve Magyarország a V4-ek viszonylatában kiemelkedő, 93 százalékon áll a rendelkezésre álló keret arányában a február végi adatok alapján. Ezt a teljesítményt csak Csehország tudta megközelíteni 76 százalékos meghirdetési százalékkal. A támogatási, a szerződési és a kifizetési adatok alapján is kiemelkedő Magyarország teljesítménye, itt is az első helyen áll a visegrádi négyek között.

(15.20)

Az igényelt támogatásokat ‑ 97 százalék ‑, a meg­kötött szerződéseket ‑ 49 százalék ‑, a kedvezményezettek és a szállítók részére kifizetett támogatásokat ‑ 22 százalék ‑ tekintve is Magyarország az élen áll. A kifizetési adatok alapján a második helyezett egyébként Lengyelország.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban Magyarország milyen mértékben tudja a neki járó forrásokat felhasználni, nemcsak a magyar kormány világos szándékától függ, és nem is Brüsszeltől, hanem egy nem várt kö­rül­ménytől, ugyanis a brexit alapvetően befolyásolhatja.

Jól tudjuk, hogy két nap múlva Theresa May brit miniszterelnök az EU-szerződés 50. cikkének aktiválásával hivatalosan is elindítja az Egyesült Királyság EU-tagságának a megszűnését célzó tárgyalásokat. Ma még nem ismerjük teljesen, hogy a brit notifi­káció milyen feltételeket kér az EU 27-től, és az sem ismert, hogy a brit kormány felismeri-e a fennálló és jövőben is jelentkező pénzügyi kötelezettségeit, miként hat ez az EU-források magyarországi felhasználására.

Jól tudjuk, hogy az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb nettó befizető tagállam, és a befizetés elmaradása egyesek szerint évi 10 milliárd euró összegű hiányt okozna az uniós költségvetésben. Nagyon fontos szabály, hogy a hétéves költségvetési keretet csak a tagállamok egyhangú döntésével lehet megváltoztatni. Tehát van egy jogi garancia a tagállamok számára, hogy azok a nemzeti borítékok, amelyekről döntés született 2013-ban, elméletileg nem változhatnak. A gyakorlatban azonban az uniós költségvetés egyensúlya mégiscsak a brit kilépés feltételeitől függ.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-20-as fejlesztési ciklus az elszámolások miatt valójában 2023-ig tart. A sajtóban brexitszámlának nevezik azt az összeget, amit a britekkel akkor is kifizettetnek 2023 végéig az előre rögzített feltételek mentén, ha az Egyesült Királyság 2019 tavaszán kilép az Unióból.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közeljövőt két tárgyalássorozat fogja meghatározni ebből a szempontból: az Egyesült Királyság kilépési tárgyalásai és a 2020 utáni pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások. Úgy hiszem, hogy a brexit és a többéves pénz­ügyi­keret-tárgyalások kölcsönösen kihatnak egymásra már csak azért is, mert az Egyesült Királyság távozása már középtávon érezhető, mintegy évi 10 milliárd eurós lyukat üt az uniós költségvetésben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  194  Következő    Ülésnap adatai