Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.08:42:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2017.03.27.), 10. felszólalás
Felszólaló Takács Szabolcs Ferenc
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:37


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy a Paksi Atomerőmű ügyében még sokat fogunk vitázni. Öntől kaptunk garanciákat arra, hogy az LMP ezt a vitát hosszú távon fenn kívánja tartani. Természetesen állunk elébe ennek a vitának.

Ön azt említette, képviselő asszony, hogy ezt a megállapodást egy sötét szobában mutyizták le. Azt gondolom, ez tipikus példája annak, amikor valamit nem lehet egy sötét szobában lemutyizni, hiszen a paksi döntésnél transzparensebb döntést nehezen tudok elképzelni, ugyanis a demokratikusan megválasztott Magyar Országgyűlés három alkalommal is a hozzájárulását adta. Úgy gondolom, hogy az Országgyűlés a magyar emberek akaratát képviseli, s gondolom, ebben képviselő asszony sem vitázik velem.

Hadd emlékeztessem önt és a tisztelt jelenlévőket, hogy 2009-ben már egy elvi döntést hozott az Országgyűlés meghatározó többséggel, amit szinte valamennyi képviselő támogatott, hogy megkezdhessük a tárgyalásokat. Majd 2014 előtt és 2014 után is volt egy törvény arra vonatkozólag, hogy a beruházást és a beruházással kapcsolatos tárgyalásokat folytathatjuk-e vagy sem. Tehát van egy erős, a nemzeti parlament által adott felhatalmazás. Ennél erősebbet én nem nagyon tudok elképzelni.

De ha ez nem lenne elég, akkor van egy sokkal erősebb, az Európai Bizottságnak (Dr. Szél Bernadett közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) a rendkívül összetett, minden részletre kiterjedő és teljesen transzparens mechanizmusa, amin keresztül ezt a projektet el kellett fogadtatni. Átment az Európai Bizottság rendkívül nehéz tesztjén, ráadásul olyan biztosok támogatását élvezi, akik az Európai Unió működésének az alapját próbálják garantálni mind versenyjogi, mind közbeszerzési, mind környezetvédelmi szempontból. Ez a projekt teljes támogatást élvez Európában, nem csak Magyarországon.

Amikor képviselő asszony azt mondja, hogy a magyar emberek nem szeretnék ezt a beruházást, mert a kormány soha nem volt transzparens előttük, valójában nem mondta el nekik, hogy a beruházás mögött mi van, akkor ön tulajdonképpen Európának legalább a felére ugyanezt mondja, ugyanis az a nukleáris-megújuló vita, amiről ön is beszél, egy európai szinten jelen lévő vita. Az Európai Unió tagállamainak legalább a felében nagyon komoly társadalmi támogatottságot élvez a nukleáris energia felhasználása, ez tehát nem egy magyar specifikum. A kormány mindig figyelemmel volt arra, hogy a Magyar Országgyűlés milyen felhatalmazást adott neki, de mindenekelőtt azt vettük figyelembe, hogy mi a magyar emberek érdeke.

Egyetértek önnel abban, hogy ez a beruházás hosszú távra meghatározza Magyarország jövőjét, ebben nincs vita közöttünk. Az előjelben van vita, hiszen úgy gondolom, hogy mindaz, amit az LMP támogat, egy olyan jövőképet vizionálna, ahol a magyar emberek számára egy teljesen bizonytalan forrású és hátterű és nagyon drága energiát tudnánk csak beszerezni. Amennyiben ez a projekt nem valósulna meg, akkor 2025-26 után Magyarország gázfüggősége sokkal nagyobb lenne, mint jelenleg. Tehát ez egy kapacitásfenntartó projekt, de ezt már nagyon sokszor elmondtuk, és el is fogjuk mondani még nagyon sokszor, minden egyes alkalommal, ha szükség van rá.

Ha Paks II.-t nem tudnánk megvalósítani, akkor két dolog sérülne: egyrészt a magyar emberek nem jutnának hozzá olyan olcsón energiához, mint most a rezsicsökkentés eredményeként ‑ tehát vagy meg tudjuk őrizni a rezsicsökkentés vívmányait, vagy nem tudjuk megőrizni ‑, másrészt pedig nemcsak a magyar lakosság, hanem a magyar gazdaság szempontjából nagyon fontos vállalkozások sem jutnának olcsó energiához. Hogyan kívánja az LMP biztosítani Magyarország versenyképességét, ha nem tudja garantálni a vállalkozásoknak az olcsó energiát? Tehát egyrészt a rezsicsökkentés, másrészt a gazdasági versenyképesség, tehát a háztartási, illetve az ipari energia olcsósága forog kockán.

Önök folyamatosan a megújuló energiát hozzák elő. Németországban néhány évvel ezelőtt, a japán nukleáris katasztrófát követően hoztak egy döntést, amellyel perspektivikusan átalakították a német gazdaságot nukleárisról megújulóra. Egyébként 24 milliárd euró állami támogatást nyújtottak ehhez. És most mit látunk? Azt, hogy Magyarországon pillanatnyilag 36 forintba kerül egy kilowatt energia, Németországban pedig 90 forintba. Kérdezem, az LMP a különbséget miből finanszírozná. (Dr. Szél Bernadett: És a német bérek?) Én most nem a bérekről beszélek, képviselő asszony, hanem arról, hogy mennyibe kerül az energia. Németországban 90 forintba, Magyarországon pedig 36 forintba. A különbséget önök miből finanszíroznák? Ezt a kérdést kell feszegetni!

Másrészt az Európai Bizottság számos alkalommal hitet tett a nukleáris energia mellett, és tagállami hatáskörben tartja az energiamix meghatározását. Magyarország egy olyan energiamixben érdekelt, ahol a fosszilist, a nukleárist és perspektivikusan majd a megújulót is használni fogjuk.

S még egy kérdés zárásként, képviselő asszony: azt megkérdezném, hogy az LMP a klímavédelmi céloknak hogyan felelne meg nukleáris energia nélkül. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai