Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.19.20:40:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2017.10.31.), 34. felszólalás
Felszólaló Ikotity István (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:38


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a legjobb példa a kormány cinizmusára a választások előtt kevesebb mint fél évvel.

Múlt hét folyamán KDNP-s képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy meghosszabbítsák a kilakoltatási moratóriumot, ezen a héten pedig kivételes eljárásban tárgyalja ezt a parlament. Ez azért cinikus, mert nyáron rendkívüli parlamenti napot kezdeményeztünk pontosan ebben a témakörben (Dr. Völner Pál: A CEU-ügyben kezdeményeztetek!), mert nem tűrt halasztást ez a kérdés. Önök nem vettek részt ezen az ülésen, erre most sürgősséggel nyújtanak be javaslatot. Fel kell hívnom a KDNP-s képviselők és a kormány figyelmét is arra, hogy ez nem megoldás, hogy kitolják a moratóriumot március 1-jéről április 30-ra. Ez mindössze arról szól, hogy a kormány a választások utánra teszi a kényes kérdést.

Önök nagyon jól tudják, hogy hatalmas problémáról van szó, időzített bombaként ketyeg a devizahiteles probléma. Ugyanis akármennyire hangsúlyozzák, hogy önöknek sikerült, nem oldották meg a károsultak problémáját. Először is nem a felvételi árfolyamon forintosítottak, holott a kereskedelmi bankok forrásai fedezetet biztosítottak volna a tisztességes átváltásra. (Zaj. ‑ Harrach Péter, Szászfalvi László és Firtl Mátyás beszélget.) Tisztelt elnök úr, szegény KDNP-s képviselőkkel, akikhez szólnék, nem tudok beszélni, mindhármuk, akik jelen vannak az ülésteremben, beszélget valaki mással.

Így hatalmas extraprofitot szereztek a kereskedelmi bankok minden egyes hitelen, és rengeteg tartalékuk van még ezen kívül is. Többszörösére emelkedett a törlesztő, kétszeres-háromszoros összeget követelnek az adósoktól most is úgy, hogy valójában már rég kifizette a hitelét mindenki kamatostul. A tisztességes forintosítás helyett a Magyar Nemzeti Bank közben alapítványokat hozott létre, és odacsoportosította át a vagyont. Elvesztette közpénzjellegét a forintosításból szerzett összeg, legalábbis önök így fogalmaztak. Emellett lehetőséget biztosítottak előtörlesztésre, de az is csak a jómódúaknak kedvezett, azzal az intézkedésükkel is csak a gazdagoknak és a kormányközeli embereknek segítettek, illetve azoknak, akiknek volt lehetőségük arra, hogy kiváltsák. Ezt értik önök a devizahiteles probléma megoldásán, hogy a lojális embereket megsegítjük? A többiek nem számítanak?

Emellett még hangsúlyozni kell azt is, hogy a mindenkori bankfelügyelet sem tette a dolgát, és nem jelezte az ügyfelek felé a konstrukció kockázatát. Nekik ezt tudniuk kellett, és mégis hagyták a termék elterjedését. Amennyiben ez nem történt volna meg, akkor nem tartanánk itt, hogy tízezrek kerülnek utcára. A Kúria Polgári Kollégiumát vezető Wellmann György konkrétan elnézést kért a Bankszövetségtől, hogy a devizásoknak adtak igazat. Ez nagyon jól mutatja, hogy a Kúria kinek az érdekeit képviseli és kinek az oldalán áll. Itt megint a kormány felelőssége kerül előtérbe, ugyanis a független bíróságon ilyen nem történhet meg. Darák Pétertől kérték, hogy járjon el az ügyben, természetesen ez sem történt meg. Ügyvédek és károsultak beszámolója alapján ez az állásfoglalás megjelenik az alsóbb fokú bíróságok gyakorlatában is. Itt látszik a legjobban, hogy nincs bírói függetlenség.

(10.40)

Sokan azért hagyták és hagyják el az országot, hogy fizetni tudják a hiteleket, amiből az is ered, hogy hazai vállalatok nem találnak elegendő munkaerőt. Akik elmentek, azok nagy részének esze ágában sem volt elmenni, de kényszerhelyzet előtt álltak, mert a magyar bérekből ezt nem tudták megoldani; ebből a hazai munkaerőhiány is keletkezik.

Az árverezések meg jelenleg nincsenek leállítva, folyamatosan zajlanak, ennek következménye a kilakoltatás. Az LMP már a nyár folyamán benyújtott egy törvényjavaslatot, amely nagyon sok nehéz sorsú magyarországi hitelfelvevőt érint. Ez a javaslat, ellentétben az önök javaslatával, nemcsak arra irányul, hogy a téli időszakra vonatkozóan felfüggesszék a kilakoltatásokat, hanem a javaslat alapja az, hogy mindaddig állítsák le az ilyen irányú cselekményeket, amíg nem születik egy olyan devizahiteles törvény, amelyik figyelembe veszi azoknak a döntéshozatali eljárásoknak az eredményét, amelyek az Európai Unió Bíróságán születtek meg. Szomorú, hogy a nyáron, amikor rendkívüli parlamenti ülés keretein belül kezdeményeztük az ügy megoldását, ahol ezt egységesen támogatta az ellenzék, önök nem vettek részt az ülésen, most pedig benyújtanak egy javaslatot, hogy hosszabbítsák meg a moratóriumot. Ez a kérdés pártok feletti ügy, amiben kutya kötelessége lenne a kormánynak, hogy valós segítséget nyújtson, ahelyett, hogy kampánycélból kitolja a moratóriumot a választások utánra, majd utána ismét a szőnyeg alá söpörje a problémát.

A devizahitelezés helyzete mára odasodródott, hogy a magyar emberek tízezrei kerülnek az utcára érvénytelen devizaszerződések miatt. Érvénytelen szerződésekre érvényes végrehajtást nem lehetne folytatni, azonban a mai Fidesz-KDNP-kormány vezette Magyarországon mégis ez történik. A Fidesz-KDNP-kormány nem törődik a magyar választópolgárokkal, a Fidesz-KDNP-kormány nem törődik az állampolgárok védelmét jelentő európai uniós fogyasztóvédelmi szabályok Magyarországon való alkalmazásával.

Amikor az eredeti javaslatunkat benyújtottuk, akkor azt mondtuk, hogy ennek a törvénynek azután kellene megszületnie, hogy a magyar ügyben folyó előzetes döntéshozatali eljárásban döntés születik, azonban ezt most kiegészítenénk azzal, hogy szükségesnek látjuk figyelembe venni azokat a szempontokat, amelyek a román ügyben, amely C-186/16. számon megtalálható, nemrég született devizahiteles tájékoztatási kötelezettség vizsgálatával kapcsolatosak. A magyar ügy, amely C-51/17. számon fut, pedig az árfolyamkockázatról szól, tehát a törvénynek erre kell reagálnia.

Amit még meg kell vizsgálnunk, az az, hogy hogyan viszonyulnak a magyar bíróságok az árfolyamkockázat viseléséhez, a bíróság eddig nem vizsgálta, hogy mennyire volt előnytelen a két fél pozíciója. Érthetetlen, hogy miért nem támogatja a magyar kormány a javaslatot, amikor összellenzéki együttműködés van az ügyben. Ezen ügy kapcsán is hozzon a Kúria jogegyenlőségi határozatot, hogy a magyar bíróságok kötelezően vizsgálják, hogy fennállt-e jelentős egyenlőtlenség a felek között a devizahiteles szerződés megkötésekor.

Amit még meg kell említenünk: a végrehajtási rendszerrel is probléma van Magyarországon, mert törvénytelenül folynak eljárások. Emellett van bent még törvényjavaslatunk, amely nagymértékben segítené a devizahiteles eljárást, amiben szintén várjuk a kormány támogatását.

A törvényjavaslatot támogatni fogjuk, mert minden egyes napra szükségük van a nehéz helyzetben lévő családoknak, de ez nem megoldás. Kérjük, hogy folytassunk érdemi vitát az LMP javaslatáról, egy valódi megoldást találjunk erre a problémára, mert a figyelmen kívül hagyással és halasztgatással nem oldódik meg az ügy. Köszönöm a szót, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai