Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szé­pen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő­társaim! A Kereszténydemokrata Néppárt részéről természetesen támogatjuk az előterjesztést, hiszen magunk nyújtottuk azt be.

(10.20)

Az ellenzék részéről sokszor a szociális érzéketlenség vádjával illetnek bennünket. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Sorolhatnám azokat az intézkedéseket az elmúlt hét esztendőből, amelyeket a kormányzat, illetve a kormánypártok valósítottak meg annak érdekében, hogy a magyar családokon segítsenek, illetve a nehéz helyzetbe került családokon segítsünk. Ilyen a családtámogatási rendszer teljes átalakítása, ilyen az ingyenes gyermekétkeztetésnek a bevezetése és kiterjesztése, ilyen a gyes, gyed rendszerének az átalakítása, ilyen az ingyenes tankönyvellátás bevezetése. Megemlíthetem a családi otthonteremtési kedvezményt szintén, amely a magyar családokat és a magyar rászorulókat segítette.

Azt gondolom, hogy ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalt és tárgyalandó előterjesztés is: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amely tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumnak a kiterjesztését, meghosszabbítását jelenti. Ellentétben Korózs képviselőtársammal, szeretném pontosítani, hogy nem egy hónappal, hanem két és fél hónappal toljuk ki ezt a bizonyos kilakoltatási moratóriumot ennek a javaslatnak a megvalósításával.

Frakcióvezető úr már említést tett számos olyan kezdeményezésről, amelyet az elmúlt esztendőben szintén a KDNP kezdeményezésére fogadott el a kormányzat, illetőleg az Országgyűlés. Szeretnék néhány mondatban ezekről én is beszélni, hiszen 2013-ban már sikeresen kezdeményeztük a végrehajtási törvény módosítását, és igenis jelentős változások következtek be ezzel a módosítással, hiszen a bírósági végrehajtók vizsgálati rendszerét megújítottuk, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget terjesztettünk ki a bírósági végrehajtókra. Intézkedett ez a törvény a szabálytalan inkasszók megszüntetéséről, kibővítette a végrehajtás során lefoglalt gépjárművek használatára jogosultak körét, és a törvény elfogadását követően IM-rendeletben csökkentésre került a végrehajtók behajtási jutaléka és a felszámítható költségátalány. Szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos törvény volt, hiszen előtte talán sok képviselőtársammal együtt számtalan panasz érkezett a végrehajtási folyamatokra, maguknak a végrehajtóknak az eljárására, és azt gondolom, hogy ez egy jelentős fordulatot jelentett a végrehajtás folyamatában és gyakorlati intézkedései tekintetében.

A kormányzat is számos intézkedést hozott a végrehajtói tevékenység ellenőrzésére vonatkozóan. Az volt a célunk, az volt ezeknek a kormányzati intézkedéseknek is a célja, hogy a végrehajtói tevékenységbe vetett közbizalom erősödjön meg. A kormány első lépésként az Igazságügyi Hivatalhoz telepítette az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésével kapcsolatos irodavizsgálati feladatokat. Az Igazságügyi Hivatal mint a végrehajtói szervezettől elkülönült állami szerv, objektíven volt képes megítélni a végrehajtói működés esetleges hiányosságait.

Mindezek alapján a végrehajtói tevékenység vizsgálatára és a panaszügyek felügyeletére kialakított új szabályrendszer is be tudta tölteni immár a funkcióját. A bírósági végrehajtás szervezeti reformja keretében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnt, és általános jogutódja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lett. A kar 2015. szeptember 1-jével alakult meg, és szeptember 30-ig megválasztották a kar elnökségének tagjait a miniszter által jóváhagyott ideiglenes választási szabályzat alapján.

A végrehajtói jogállásban a legfőbb változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a végrehajtói kinevezés a jövőben meghatározott időre, hét évre szól, és azok a végrehajtók, akik a periódus lejártával ismét végrehajtók akarnak maradni, pályázat útján kaphatják meg ismét ezt a kinevezést.

A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtónak jogi végzettséggel kell rendelkeznie 2022-re. A fokozatosság elvének figyelembevételével nem kell jogi végzettséget szerezni azoknak a végrehajtóknak, akik a következő hét évben elérik a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Mindenesetre egy fontos folyamatról van szó, nagyon fontos változásokat vezettünk be ez által a törvény által, és talán a végrehajtási folyamat és a végrehajtókkal szembeni közbizalom is erősödhetett ennek következtében.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2017-ben a KDNP kétszer nyújtott be javaslatot a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítására, az imént már erről is volt szó. Március 7-én egyértelmű többséggel fogadta el az Országgyűlés az első módosítást. A végrehajtási eljárás során az értékesítésnek biztosítania szükséges ez által a törvény által, hogy a lefoglalt vagyontárgyak, különös tekintettel a lakóingatlanokra, minél magasabb áron kerüljenek értékesítésre, ezzel biztosítva, hogy a lakóingatlanok legalább becsértéken kerüljenek értékesítésre, valamint a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térülhessenek meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat pedig, amely kifejezetten a kilakoltatási moratóriumnak a kiterjesztését jelenti, ismét ebbe a folyamatba illeszkedik, és ismét bizonyítja azt, hogy nem vádolhatnak bennünket semmiféle szociális érzéketlenséggel. Azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat, ez az intézkedés segíti azokat, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Lehetséges ezt tüneti kezelésnek mondani, de azt gondoljuk, hogy mégis sok ezer embernek, sok ezer családnak segít abban, hogy legalábbis ebben a kiszolgáltatott helyzetben több ideje, több lehetősége legyen a megoldás keresésére. Ezért tisztelettel kérjük minden képviselőtársunktól, minden frakciótól, hogy támogassák ezt az előterjesztett törvénymódosítást.

Megemlíthetném én is azokat az intézkedéseket, amelyeket a devizahitelesek megmentése érdekében tettünk, és több százezer családon sikerült ezáltal segítenünk: végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő, árfolyamgát, a magáncsőd intézménye. A magáncsőd intézményét lehet természetesen ostorozni, de azt gondoljuk, hogy mégiscsak egy új és fontos jogintézmény bevezetéséről beszélhetünk Magyarországon, amelyet Korózs Lajosék a saját kormányzásuk alatt is megtehettek volna, mint ahogy megtehették volna a saját kormányzásuk időszakában, hogy a devizahiteleseken segítsenek. Megtehették volna, hogy a kilakoltatási moratóriumot kiterjesszék, amelyet nem tettek meg; 2010-ben nekünk kellett ezt azonnal meglépni.

Utólag sok mindent elmondhat Korózs Lajos képviselőtársunk, de amikor ők kormányoztak, akkor ezek közül egyetlenegy eszközt sem használtak, és egyetlenegy módon sem segítették a kiszolgáltatott helyzetbe került családokat, a kiszolgáltatott helyzetbe került embereket. Ehhez képest, azt gondolom, hogy a felsorolt intézkedések mind-mind azt támasztják alá, hogy az elmúlt hét esztendőben sokféle eszközzel igyekeztünk segíteni az elesetteken, a kiszolgáltatott helyzetbe kerülteken, és még a bankok elszámoltatását is, ha ideveszem, amellyel 1000 milliárd forintot kellett visszautalniuk az adósoknak a bankok részéről, akkor, azt gondolom, hogy ezek az intézkedések mégiscsak nagy segítséget jelentettek a magyar családoknak.

A KDNP természetesen támogatja ezt a törvényjavaslatot, és ezt kérjük a többi frakciótól is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)