Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szűcs Lajos képviselő úr azt mondta, hogy nem ismétli meg az előző napirendi pontnál elmondottakat, amelyek erre is vonatkoznak, így én sem fogom ezt megtenni; amit akkor a zárszámadásnak az eljárásával kapcsolatban elmondtam, az ugyanúgy érvényes a ’18-as költségvetéssel kapcsolatban is. Így megspóroltunk három percet mindannyiunknak, hogy ezt megismételjem, nem teszem.

Viszont a ’18-as költségvetés kapcsán azért ki kell emelnem egy dolgot, és arról kénytelen vagyok részletesen is beszélni, ez pedig a közmédiának a költségvetése. A közmédia a ’18-as terv szerint átlépi, eléri a 80 milliárd forintos álomhatárt ‑ talán nagyon sok ember fel sem tudja fogni, hogy ez mennyi pénz ‑, és a dologi kiadásokra, tehát a műsorgyártásra például 51,5 milliárd forintot fog elkölteni. Most itt azt, hogy a műsorgyártás mennyiben történik a belső munkatársak segítségével, és mennyiben külső cégeket, gyártókat tartanak el ebből, vagy mennyiben kormányközeli vállalkozókhoz vándorolnak ezek a pénzek, hagyjuk is, mert itt az ellenőrzés kapcsán egyébként az NMHH esetében még lehet vitatkozni arról, hogy mennyire működik az Országgyűlés ellenőrzési lehetősége, de Vaszily Miklós vezérigazgató urat szintén meghívtuk a Kulturális bizottság ülésére, és ő kerek perec kvázi nem hajlandó eljönni a Kulturális bizottság ülésére. 80 milliárdért azért már befáradhatna az Országgyűlésnek a szakmai ellenőrző testülete elé, és válaszolhatna a kérdéseinkre, de ezt nem teszi meg, tehát őneki semmikor nem alkalmas az, hogy a Kulturális bizottság ülésére bejöjjön, mert semmilyen jogszabály nem kötelezi őt erre.

Pedig lenne bőven kérdésünk, mert az a szakmai színvonal, ami a magyar közmédiában az elmúlt két-három évben minden tekintetben kialakult, az valami botrány, és itt nemcsak a politikai tartalomról vagy a közmédiának az ilyen elképesztő mértékű átpolitizáltságáról kell beszélni, hanem hogy számos olyan embert tesznek képernyőre, aki erre egyébként alkalmatlan lenne, és ez nemcsak a televízióra igaz, hanem sajnos a rádióban is gyakran tapasztaljuk azt, hogy magyartalanul beszélnek, beszédhibával kerülnek oda, nem tudják felolvasni, elolvasni azt, ami eléjük van téve, és sorolhatnánk. Tehát igenis számos olyan változás történt, ami szakmailag is rendkívüli mértékben rontotta a színvonalat a közmédiában.

Azt, hogy politikailag brutálisan kiegyensúlyozatlanul működik ‑ de brutálisan kiegyensúlyozatlanul működik! ‑, azt már talán így el sem kéne mondanom, de azért elmondom, hogy volt olyan műsora a közmédiának, amelyben a Médiatanács beszámolója szerint a kormánypárti megszólalók aránya 89 százalékos volt ‑ 89 százalék! (Heringes Anita: Ez a kiegyensúlyozottság!) Egy dél-amerikai látszatdemokráciában nagyobb teret engednek az ellenzéknek, könyörgöm, mint hogy 11 százalékban jelenjen meg a teljes ellenzék, a teljes ellenzék összesen 11 százalékban, a Jobbiknak a megjelenése egyébként 3 százalék volt. Lenne tehát hova fejlődnie a kiegyensúlyozott tájékoztatás tekintetében is a közmédiának.

Hogy érzékeltessem azt egy picit, hogy mennyire sok ez a 80 milliárd forint, a Reklámszövetség adatai alapján a teljes kereskedelmi elektronikus média teljes reklámbevétele az előző évben 65,5 milliárd forint volt, tehát a teljes kereskedelmi elektronikus média teljes reklámbevétele 15 milliárd forinttal kevesebb, mint amiből a közmédia gazdálkodik a következő évben. A nézettség tekintetében pedig az összes csatornának az aggregát nézettsége 15 százalék körül van, akkor ment fel 20 százalékra, ha vagy foci-Eb volt vagy olimpia volt, egyébként 15 százaléknál magasabbra nem megy a közmédia nézettsége. Ebből a pénzből ilyen hatékonyságot produkálni, úgy gondolom, kérdéseket vet fel.

Nyilvánvaló, hogy a közmédia esetében egyébként nemcsak a nézettség az, amit figyelembe kell venni, nyilván vannak olyan értékteremtésre hivatott részei egy közmédiának, vagy olyan szempontok is, amelyek nem csak a nézettséget kell hogy figyelembe vegyék, de akkor is, 80 milliárd forintból 15 százalékos nézettséget produkálni, én úgy gondolom, elég szégyenletes, és pont ezért is lenne kérdésünk, számos szakmai kérdésünk a vezérigazgató úrhoz, ha megjelenne a bizottság ülésén.

De egyébként nemcsak a bizottság ülésén nem járt soha, hanem a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában sem, amely az egyetlen olyan médiatestület, ahova egyébként az ellenzéki frakciók is delegálhattak egy-egy tagot, de oda sem hajlandó elmenni, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma előtt sem jelent meg soha.

Arról beszélni tehát, hogy ez a költségvetés vagy egyébként az MTVA működése, vagy a közmédia működése átlátható lenne, és hogy az információk hozzáférhetőek a képviselők számára, én úgy gondolom, hogy elég arcátlan, és egész egyszerűen nem igaz.

Vinnai képviselő úr említette, hogy a médiapiac milyen gyorsan változik. Szeretnék erre a gyors változásra egy konkrét példát, illetve néhány konkrét példát felhozni, ez pedig a nyomtatott lapoknak a piaca, hogy az milyen gyorsan megváltozott. Az elmúlt néhány évben a húsz legolvasottabb napilap tulajdonosi hátterét szeretném önnel ismertetni. Az első a Bors, Andy Vajna érdekeltségébe tartozik; a második a Kisalföld, szintén Andy Vajna; a harmadik a Vas Népe, Mészáros Lőrinc; a Kelet-Magyarország egyikük tulajdonába sem tartozik, hanem egy másik úriemberé; a Zalai Hírlap szintén Mészáros Lőrincé; a Nemzeti Sport szintén Mészáros Lőrinchez köthető; a Dél-Magyarország Andy Vajnához; majd két kivétel következik megint; ismételten visszatérünk Mészáros Lőrinchez; majd a Népszava következik Puch László érdekeltségével; aztán az Új Dunántúli Napló, Mészáros Lőrinc; a Petőfi Népe, Mészáros Lőrinc; a Somogyi Hírlap, Mészáros Lőrinc; a Magyar Nemzet, Simicska Lajos; a Békés Megyei Hírlap, Mészáros Lőrinc; az Új Néplap, Mészáros Lőrinc; a Tolnai Népújság, Mészáros Lőrinc; a 24 Óra, Mészáros Lőrinc; és a végén a slusszpoén: a Heves Megyei Hírlap, szintén Mészáros Lőrinc.

Tehát hogyha valahol kialakul a versenyt torzító, az információforrások sokszínűségét korlátozó piac, akkor ez aztán brutálisan az. Tehát hogy a 20 legolvasottabb napilapból 13 ugyanahhoz az emberhez és az ő érdekeltségéhez tartozzon, akinek egyébként a televíziós piacon is és az internetes piacon is rendkívül komoly érdekeltségei vannak, úgy gondolom, hogy ezt védeni egész egyszerűen nem lehet, és még persze hozzátartozik a Magyar Idők is, csak az nem szerepel szerencsére az első húsz legolvasottabb napilap között, de sorolhatnánk azt, hogy hogyan változott meg ‑ az ön szóhasználatával élve ‑ az elmúlt időszakban a médiapiac igen gyorsan. Ilyen terjeszkedésre valóban nem volt példa az elmúlt időszakban vagy ezt megelőzően Magyarországon. Úgyhogy Mészáros Lőrinc egy újabb világcsúcsot tudhat a magáénak, gázszerelő létére a média területén is igen jól tájékozódik, és rendkívül jó befektetéseket tud szerezni ‑ de nem szeretnék cinikus lenni, mert ez egyébként annyira nem vicces.

Tehát a 2018-as költségvetés kapcsán is az mondható el, amit az előző napirendi ponttal kapcsolatban megfogalmaztam például a tartalék vonatkozásában, illetve az MTVA esetében arcátlannak tartom a vezérigazgatónak a magatartását, a 80 milliárd forintot pedig mind a nézettség tekintetében, mind a szakmai színvonal tekintetében rendkívül túlzónak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)