Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.16:29:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

258. ülésnap (2017.11.15.), 94. felszólalás
Felszólaló Witzmann Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:18


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A dinamikusan fejlődő magyar gazdaság, valamint a gyors gazdasági és technológiai haladás folytonos változásra, fejlesztésre késztetik a szakképzési rendszert. Mindannyian pontosan tudjuk, hogy a fejlődő magyar gazdaságnak egyre nagyobb szüksége van a szakképzett munkaerőre, ennek egyértelmű jelei az általam képviselt siófoki székhelyű Somogy 4. számú választókörzetben is érezhetőek: míg néhány évvel ezelőtt a térségben munkanélküliségről beszéltünk, ma már a gazdasági fejlődésnek köszönhetően sokkal inkább, különösen a Balaton környezetében, munkaerőhiányról és az úgynevezett hiányszakmák képzésének fontosságáról kell szót ejtenünk.

Ezért is fontos számomra rendkívüli módon, hogy a szakképzési rendszer úgy működjön, hogy biztosítsa a magyar gazdaság növekedéséhez szükséges jól képzett munkaerőt, a megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező humán erőforrást, emellett pedig lehetőséget is kell hogy adjon a gazdaság szereplőinek a változtatási igények közvetlen és rugalmas érvényesítésére.

Visszatérve a választókörzetembe, nálam, a Somogy 4-es választókörzetemben kettő szakképzési centrum működik, az egyik a Siófoki Szakképzési Centrum, a másik a Kaposvári Szakképzési Centrum, és rendszeresen próbálok egyeztetni a szakképzési centrumokban oktatókkal, vezetőkkel, a szakképzési centrumok főigazgatóival egyaránt. Tulajdonképpen ezeknek a rendszeres beszélgetéseknek az eredménye­képpen az az egyértelmű és világos álláspont rajzolódik ki előttünk, hogy annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon elegendő számú technológiai, szak­mai, foglalkoztatói kihívásoknak megfelelni tudó munkaerő álljon rendelkezésre, mindenféleképpen szükséges a szakképzési kapacitások átgondolt, jól megtervezett kihasználása, a szakképzésben részt vevők számának növelése, továbbá az államtitkár úr által is említett duális képzés további erősítése, támogatása hazánkban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott törvényjavaslat tulajdonképpen nem más, azt hiszem, mint egyfajta reagálás ennek a folyamatosan változó, átalakuló szakképzési rendszernek az igényeire. Ennek megfelelően az előttünk fekvő módosító javaslat olyan módosításokat tartalmaz, amelyek elsősorban a szakképzés rendszerének rugalmasságát, a gyakorlati képzés lehetőségeinek szélesítését, a gazdaság szereplői részéről felmerülő, változó vagy új képzési igények közvetlenebb, gyorsabb érvényesülését kívánják lehetővé tenni.

A változó gazdasági igényekre és elvárásokra tekintettel az elmúlt évek során megújult mind a szakképző intézmények, mind a megszerezhető szakképesítések struktúrája Magyarországon. A változtatások eredményeképpen a szakgimnáziumokban jelentősen emelkedett a munkaerőpiacon közvetlenül al­kal­maz­ható szakmai képzési tartalom aránya, azonban az is érzékelhető, hogy ennek pozitív hatásai a különböző ágazatokban eltérő mértékben jelentkeznek.

Erre tekintettel célszerű továbblépési lehetőségként jelenik meg a javaslatban a szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelése, a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tétele. Ezért is célszerű a hatályos szabályozás szerint az érettségihez kapcsolt mellék-szakképesítés elválasztása, elkülönítése és a tanuló számára szabadon választhatóvá tétele, vagyis a tanuló döntheti el, hogy milyen irányban haladjon tovább. A rendelkezés bevezetését követően a tanuló arról is dönthet, hogy a mellék-szakképesítés tananyagtartalma helyett a képző iskola által biztosított más tantárgyak szakmai tartalmát megerősítő vagy egyéb kompetenciát fejlesztő, vagy gyakorlati ismeretet bővítő képzésben vesz részt.

Mindezek mellett az előterjesztés új érdekképviseleti forma, az ágazati készségtanácsok létrehozásával kívánja elősegíteni, hogy a gazdaság új módon kapcsolódjon be a szakképzés fejlesztésébe, az egyes gazdasági szektorok képzési igényeinek meghatározásába, azok formálásába. Az ágazati készségtanácsoknak az Európai Unió számos tagállamában már egyébként jól működő példáját követve, az adott gazdasági ágazat szereplői közül saját maguk által kiválasztott képviselőik révén közvetlen befolyást kaphatnak a szakképzés és a felnőttképzés keretében folyó képzések szakmai tartalmainak ellenőrzésére, módosítására, a vélemények megfogalmazására egyaránt.

Mindezek mellett megújul a nem állami szakképzési kapacitások állami feladatellátásba való bevonását segítő szakképzési megállapodások rendszere, valamint a szakgimnázium 11. és 12. évfolyamaira kiterjesztett tanulószerződési lehetőség, a duális szak­képzési rendszer további hatékony erősítése ér­de­kében. A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervek, szervezetek körének kibővítése elsősorban a honvédelem, valamint a szociális és pedagógiai ágazatok esetén a gyakorlati képzést szervezők körének bővülését és szélesítését is szolgálja.

További változásként jelenik meg a javaslatban, hogy a nem állami fenntartókkal a szakképzési megállapodásokat a továbbiakban a szakképzés rendszerének központi irányítója, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter köti, így tulajdonképpen országos szinten sokkal egyenletesebben, átfogóan biztosítható a szakképzési kapacitások elosztása és ezek összehangolása.

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosításának elsődleges célja a munkaerőhiány szabályozási eszközökkel történő kezelése és e cél érdekében a felnőttképzés rugalmassá tétele. Az előterjesztés ezért megteremti a lehetőségét, hogy a nagyvállalatok beszállítói képzései belső képzésként kerülhessenek megvalósításra, így innentől kezdve e képzések engedély nélkül, a törvényi szabályrendszer csupán néhány elemének betartása mellett is végezhetőek lesznek a jövőben. Ismeretes az is, hogy a szakképzési törvény 2015-ben végrehajtott módosítása során a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés kötésére jogosult úgynevezett egyéb szervezetek bevonásra kerültek a hozzájárulásra kötelezettek körébe, és ebből adódóan ezen alanyi kör a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén érvényesíthette a szakképzési hozzájárulási rendszer által biztosított kedvezményrendszert.

Jelen javaslat keretein belül az egyéb szervezetek számára tovább bővül a szakképzési hozzájárulási rendszerben általuk igénybe vehető kedvezmények köre azáltal, hogy a tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gya­korlati képzés esetén is elszámolható, illetve visszaigényelhető lesz a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére. Az így végrehajtott módosítás elősegíti, hogy a középfokú oktatásban az összefüggő nyári gyakorlat idejére könnyebben biztosítható legyen a tanulók gyakorlati képzése.

Végül fontos szabályozási cél a felnőttképzésről szóló, előbb említett 2013. évi LXXVII. törvény szankciórendszerének a fokozatosság elve alapján tör­ténő korrekciója is, valamint az, hogy a szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének tá­mo­gatása kikerül a költségvetési támogatások tárgyköréből annak érdekében, hogy azt normatív támogatásként lehessen kezelni.

A fentiekre tekintettel tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Cseresnyés Péter tapsol.)




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai