Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.00:46:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

258. ülésnap (2017.11.15.), 60. felszólalás
Felszólaló Witzmann Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:29


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/18311. számú törvényjavaslat több törvény módosítására is javaslatot tesz. Felszólalásomban igyekszem az előttünk fekvő törvényjavaslat számos eleme közül, a teljesség igénye nélkül csupán néhány, általam lényegesnek tartott módosító javaslatról szót ejteni.

A Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása kapcsán szeretném kiemelni, hogy az MFB-csoport banki tevékenysége rendkívül fontos gazdaságfejlesztési célokat szolgál, éppen ezért az előttünk fekvő módosítás a bank feladatkörének újragondolására, pontosítására kíván konkrét javaslatokkal élni.

Az előterjesztés szerint például az MFB-nek a jövőben lehetősége lesz az úgynevezett startup vállalkozások és az innováció támogatására különböző befektetési jegyek, illetve kockázatitőkealap-jegy­vá­sár­lásokon keresztül. Mindezek mellett a törvényjavaslat meg kívánja teremteni annak a lehetőségét is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hozzájárulhasson azon kormányzati célkitűzésekhez, amelyek a településképi szempontból kiemelt jelentőségű beruházások finanszírozását szolgálják. E körben az MFB szerepe abban áll, hogy a kormány rendeletében meghatározott, kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezet megóvását, kialakítását, az épített és a természeti környezet egységes védelmét szolgáló ‑ ingatlanok fenntartásához, helyreállításához, felújításához, vagy átalakításához kapcsolódó ‑ különféle beruházások finanszírozásához szükséges hitel, illetve kölcsön formájában történő biztosításában részt vehessen.

Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy e körben a Magyar Fejlesztési Bank részvétele ‑ a fejlesztési bankokra vonatkozó uniós kívánalmakkal összhangban ‑ természetesen csak akkor valósítható meg, és csak úgy lesz erre lehetőség, ha az ingatlanok tulajdonosai kereskedelmi bankoktól nem jutnának ezekkel a felújításokkal kapcsolatban finanszírozási lehetőséghez.

Az általunk tárgyalandó törvényjavaslat magába foglalja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítását is. A vagyontörvény módosításának egyik célja, hogy az egyházak mellett akár egyházi jogi személyek, például szerzetesrendek is ingyenesen állami vagyonhoz juthassanak hitéleti feladataik elősegítése vagy az általuk végzett állami ‑ így különösen oktatási, kulturális, családvédelmi, gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi ‑ feladatok ellátásának elősegítése érdekében.

Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy az ingyenes egyházi tulajdonba adások során is kiemelt figyelemmel kell lenni az éves költségvetési törvény által meghatározott összeghatárok pontos és precíz betartására.

A módosítás másik lényegi eleme, hogy törvényi szintre emeli az eddig is alkalmazott főszabályt, miszerint a vagyontörvény hatálya alá tartozó állami ingatlanok értékesítésére kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által működtetett úgynevezett elektronikus árverési rendszer útján kerülhessen sor. Itt szeretném megjegyezni, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítására természetesen a vagyontörvény módosításával összhangban került sor.

A javaslatcsomag következő eleme a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény módosítása. A takarékszövetkezeti szektor működésére vonatkozó módosítás arra irányul, hogy a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai magas színvonalú, a problémákra hatékonyan reagáló vezetés és szakmai irányítás mellett végezzék tevékenységüket, az intézményvédelem rendszere pedig kiegyensúlyozottan szolgálja valamennyi szövetkezeti hitelintézet és ügyfeleik érdekeit egyaránt.

A javaslat elsődlegesen a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete ‑ továbbiakban SZHISZ ‑ szerveinek összetételére, feladatkörére vonatkozóan fogalmaz meg javaslatokat. A szóban forgó SZHISZ irányítását, illetve vezetését ellátó igazgatóság és az ügyvezetés tagjaira nézve szigorúbbá válik a szakmai alkalmassági és az összeférhetetlenségi követelményrendszer.

Az SZHISZ igazgatósága egyes döntések tekintetében ‑ ide nem értve a jelentős súlyú szankciós intézkedéseket ‑ a döntés meghozatalát átruházhatja az operatív feladatokat ellátó ügyvezetésre. Bővül továbbá az SZHISZ ellenőrzési feladataival kapcsolatos eszköztár is. A közvetítők útján végzett tevékenység is ellenőrizhető, és ideiglenesen közreműködő szakértő igénybevételére is lehetőség van az ellenőrzések eredményességének javítása érdekében.

Mindezek mellett kiegészülnek az integrációs szervezetekből történő kilépés szabályai azon esettel, amikor az egyetemleges felelősségvállalásban nem érintett tag, magyarul nem egy takarékszövetkezet kíván kilépni. E körben szükségessé válik a tagi vagyoni hozzájárulások kezelésére vonatkozó szabályok módosítása is.

(12.50)

Ezen rendelkezések alapvetően a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete hatékonyabb működését hivatottak szolgálni, és az egyes szövetkezeti hitelintézetek hatásköreire, feladataira, tevékenységére lényeges, érdemi hatást nem gyakorolnak.

Az állami vagyonnal összefüggő törvények módosítása körében kerül sor a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítására is. Ismeretes, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. törvényben meghatározott alaptevékenysége nem más, mint hogy azoknak az ingatlantulajdonosoknak biztosítsa a lakhatását, akik jelzáloghitelüket már huzamosabb ideje nem tudják fizetni, és egyben szociálisan is rászorulóak. Ilyen esetekben a hitelező bankok közreműködésével felajánlott ingatlanokat a Nemzeti Eszközkezelő a magyar állam részére vásárolja meg, és az eredeti tulajdonosnak, valamint családjának határozatlan időre adja bérbe. A törvény értelmében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. az állam nevében megvásárolt lakóingatlanok felett vagyonkezelői jogot gyakorol.

Egyes megüresedett lakóingatlanok hatékony közcélú hasznosítása érdekében azonban indokolttá vált, indokolttá válik, hogy az ingatlanok felett tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. átvehesse az érintett, szóban forgó ingatlanokat a vagyonkezelési szerződés részleges megszüntetése mellett.

A jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelési joga a vonatkozó törvényi rendelkezéssel történő kijelölés alapján, a jogszabály erejénél fogva jön létre az általa megvásárolt ingatlanok vonatkozásában, így a vagyonkezelési jog mindaddig fennáll, amíg a vonatkozó jogszabályi rendelkezés módosítására nem kerül sor. A most tervezett módosítás ennek megfelelően rendelkezik arról, hogy egyes megüresedett ingatlanok esetében a vagyonkezelési szerződés részleges megszüntetése során az említett törvényi kijelölés is megszűnhessen.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításának értelmében a pénzmosás elleni küzdelmet célzó, valamint a pénzátutalások adatainak rögzítését előíró szabályok postai szolgáltatások körében történő alkalmazása tekintetében a törvénymódosítás a kockázatot nem jelentő postai tranzakcióknak a pénzmosás elleni törvény hatálya alól történő kivételére kíván javaslatot tenni. Mindezt az olyan aránytalan adminisztratív terhek csökkentése, illetőleg elkerülése érdekében, az ügyfélterhek csökkentése érdekében javasolja az előterjesztés, mint például az adó, illeték vagy éppen különféle bírságok befizetése postai csekkek esetében. Ez a változtatás az egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést hivatott szolgálni.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításának egyik indoka tehát a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályokkal kapcso­latos jogalkalmazói gyakorlat könnyítése, miszerint a jövőben az adó, illeték és vám megfizetésére irá­nyuló, belföldi postai csekkeknél a kibocsátónak kell feltüntetni az adott ügylethez tartozó, úgynevezett ügyfél-átvilágítási szintet. Ezzel kevesebb adminisztrációs terhe lesz a postáknak, de a szabályozás továbbra is megfelel majd az európai uniós pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvénynek. Másfelől a javaslat kiküszöböli a postai alkalmazottak képzési rendszerében fennálló, ezen képzések ismeretanyagában megtalálható eddigi kettősségeket is.

S végül a javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítására is fogalmaz meg változtatási szándékot, nevezetesen a felszámolói tevékenység folytatásának és a felszámolók névjegyzékbe történő felvételére vonatkozó rendelkezések esetében egy fennálló értelmezésbeli joghézag megszüntetését kívánja elérni. Az előterjesztés továbbá javaslatot tesz a beszámítás korlátozására, valamint az adminisztrációs terhek csökkentését is célul tűzi ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy az általam ismertetett módosítási javaslatok a magyar gazdaság növekedését, a hatékony és felelős vagyongazdálkodást és az adminisztrációs terhek csökkentését egyaránt célozzák. Ezért kérem önöket, hogy a vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák ennek a törvénymódosításnak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai